Elore szolok, en abszolut nem vagyok spiritualis beallitottsagu ember, de van valami, ami gyerekkorom ota vissza-visszater es nem hagy nyugodni.

Nagyon gyakran van olyan, hogy almodok egy reg nem latott ismerosrol, es masnap talalkozom vele vagy social median felbukkan vele kapcsolatban valami.Vagy peldaul mult ejjel azt almodtam, hogy valaki megnyomta a kocsimat – erre most mondja a ferjem, hogy reggel a sotetben nekiment a kocsival valaminek, gyonyoruen latszik is a serules a kocsi oldalan.

Nektek vannak ilyen valamit megjoslo almaitok es van ezekre valami tudomanyos magyarazat?

EDIT: Tovabbra sem gondolom, hogy mostantol joslasbol kellene megelnem, TUDOMANYOS magyarazatokra lennek kivancsi, hogy miert tortenik ilyen, vagy az embert miert erzi azt, hogy ilyen tortenik. Mint pl ami ebben a [cikkben](https://www.healthline.com/health/precognitive-dreams#causes) van megfogalmazva a “selective recall” resz alatt.

28 comments
  1. hát social médián állandóan felbukkan kb minden ismerős, szóval annak elég nagy az esélye. hány ember volt még a feeden aznap aki nem az volt akivel álmodtál? hányszor álmodtál ugyanazzal az ismerőssel mielőtt felbukkant?

    alapvetően az a kérdés hogy hányszor álmodsz olyat ami után nincs ez. nyilván azt fogod csak megjegyezni amikor van ilyen egybeesés, és emiatt gyakoribbnak tűnik, miközben lehet hogy ezerből egy.

  2. “Nem vagyok egy cseppet sem babonás, pedig láttam egy ködös éjjelen Fekete Tomot, a fejetlen kapitányt, a hajóján. Ezzel a két szemmel láttam, még köszönt is nekem, udvariasan biccentett a puszta nyakával, és ennek dacára nem vagyok babonás.”

    /Rejtő Jenő: Az elátkozott part/

  3. Redditen szó szerint minden ilyen témájú poszt így kezdődik. *Én nem vagyok egy spirituális ember, de..*

    Ez ugyanaz, mint a *én nem vagy rasszista, de..* kezdetű mondatok?

  4. szerintem ez tankonyvi contirmation bias, hanyszor almodsz valami reg nem latott ismerosrol aki utana nem bukkan fel 24 oran belul?

  5. Na most, hogy mindenki hulyenek nez meg lepontoz, talan olvassatok el meg egyszer a posztot, tettem hozza edit-et is. Az erdekelne, miert tortenik ez, vagy miert gondolja az ember, hogy “je, ezt mar megalmodtam”.

  6. Kb 16 éves lehettem amikor egyszer azt álmodtam, hogy állok a szobámban, és nézek ki az ablakon, és közelít valami vihar, majd egy villám becsap a szobámba. Nem emlékszek már az álom minden részletére, de tudom hogy másnap mondtam anyunak hogy ne mosson ablakot, és elmondtam neki hogy mit álmodtam. Estefelé jött is valami vihar, és éjfél környékén egy hatalmas durranásra ébredtünk fel, meg hogy megszólalt a csengő. Másnap kiderült, hogy a szomszéd melléképületébe villám csapott, egy mellék ága pedig nálunk a kéménybe, és a konyha ablakba.

    Azóta is várom a lottószámokat…

  7. Egy számomra fontos ismerősömnek írtam egy emailt egyszer kb 4 hónap nembeszélés után, és nem válaszolt vagy egy hétig, majd egyik nap vele álmodtam (álmodni is ritkán szoktam) és azt álmodtam hogy valaszolt, felkeltem első dolgom volt megnézni hogy válaszolt-e vagy csak álmodtam, és tényleg válaszolt 🙂
    Eléggé összezavarodtam, de nagyon örültem neki.. Mai napig nem értem.

  8. Confirmation bias, meg az, hogy ha valami hasonló történik, arra is simán azt mondja az ember, hogy végülis egész közel volt

  9. Még jó, hogy az én álmaim nem válnak valóra, mostanában mindig olyat álmodok, hogy valamin tönkre megy. Utoljára a lamináltpadlóm ázott alulról. Ezek előtt pedig mindig a fék az autóban ment tönkre.

  10. Van erre egy elmélet, a megérzéseket is meg lehet vele magyarázni. Az időt csak mi érzékeljük lineárisnak, valójában minden egyszerre történik (block universe theory). Az álmaid, megérzéseid azért helyesek, mert már megtörténtek, és tudásod van róla.

  11. Szerintem az ember szörnyen sokat álmodik, csak szimplán nem sokra emlékszünk automatikusan. Azonban, mikor találkozunk olyan emberrel/dologgal ami benne volt egy álomban, az lehet kiváltja a kuku agyunk tudatalatti részéből azt, hogy tudatosas emlékezzünk rá.

    Én egyszer azt álmodtam hogy pókember vagyok, másnap Uncle Ben’s ettem, véletlen lenne? /s

  12. 14 eves korom elott rendszeres volt, hogy almodtam par masodperces jeleneteket, hogy epp hol vagyok a varosban, merre nezek, ki jon szembe a jardan, vagy 1-1 mondatot amit valaki mond valakinek, es ezek rendszeresen bekovetkeztek pont ugy ahogy emlekeztem ra, csak sosem tudtam hogy mikor tortenik meg. Deja vu nem lehetett, mert altalaban konkretan “emlekeztem a dologra elore” es vartam, hogy megtortenjen.

    Azota sem volt ilyen es sajnos hasznom sem volt belole, nem ertem hogy mik voltak ezek. :-/

  13. Én többször, sokszor àlmodom ugyanazt a helyet. Álmomban tökre tudom, hogy hol van. De a valóságban nem ott van, ott más van, de fejben, az álmomban mindig oda teszem a térképen (ha ez érthető).

  14. Tuti unalmas leszek es jon a downvote de ez sztem full veletlen, mivel ami kesobb nem tortent meg azokat nem veszed ilyenkor figyelembe.

  15. Pontosan az amit az editben linkelsz. Meg a a déjà vú is onnan van, hogy valamennyire hasonlít egy álmod egy foszlányára. Az a helyzet, hogy esténként kb 5 órát álmodsz, és annyira nem valószínűtlen dolgok történnek velünk a mindennapokban, amik hasonlíthatnak egy álomra. Találkozol/beszélsz valakivel, vezetsz, mész valahova, stb. És ezek mivel csak kb tudat alatt emlékszünk az álmaink zömére, jó össze tudnak kombinàlódni utólag.

Leave a Reply