2004 május 1-én Magyarország belépett az Európai Unióba. Hosszas tárgyalások, egy sikeres népszavazás és valójában többszáz év küzdelme előzte meg ezt a történelmi napot.Ennek pontosan ma van 20 éve.Hogy sikertörténet vagy sem, azt mindenki döntse el maga.Azonban a tényeket lehet csűrni-csavarni, de az európai integrációnk olyan eredmény, amit nagyjából Szent István király kora óta a célként tűzött ki maga elé a magyarság.A mai talán az első akciónk, ami nem tiltakozás, se nem irónia, még csak nem is gúnyolódás. Ez a nap az európai Magyarország ünnepe, és ennek mi is örülünk. Örülünk, hogy tudunk akadályok nélkül utazni. Jó, hogy probléma nélkül szerencsét próbálhatunk Nyugat-Európában. Szívesen látjuk az ide dolgozni/tanulni érkező uniós fiatalokat, akik pörgetik a GDP-nket. Boldogok vagyunk a sokezernyi, uniós pénzből létrejött projekt láttán. Nagyszerű kezdeményezés az Erasmus program, amivel fiataljaink külföldi tapasztalatot szerezhetnek. Örülünk, hogy szabadon áramolhat ide tudás, tapasztalat, szolgáltatás és termék. És szerte Európa felé is boldogan áramolhatnak a magyar eredetű vívmányok. Valamint további rengeteg dolog is örömmel tölt el minket, amit az európai uniós tagságunknak köszönhetünk.Amit a magyar kormány európai “szabadságharcként” előad, az szégyen. Káros, romboló és nem utolsósorban kockára teszi a gyermekeink jövőjét.Fontos tudatosítani, hogy ez az ember nem egyenlő Magyarországgal. Az általa vitt feszültségkeltésen és gyűlölködésen alapuló politika meg főleg nem az. Az, hogy mi az Unió tagjai vagyunk arra kötelez minket, hogy a velünk egy szövetségben lévőkkel a nézeteltéréseinket kultúráltan, barátokként rendezzük. Ne pedig legyőzendő ellenségeknek tekintsük őket. Egy csapatban vagyunk a hollandokkal, a lengyelekkel, a németekkel, a románokkal, a lettekkel, a svédekkel, a szlovákokkal és a többiekkel. 27, egymástól nagyon különböző ország uniója adja az Európai Uniót. Együttműködésben, karakánul, de barátságosan közelítve a partnereinkhez kell Magyarországnak is az érdekeit érvényesítenie ebben a közösségben. Mert önmagában a kakaskodás nem nemzeti érdek. Ez egyedül a don quijote-i szabadságharcos O.V. érdeke. Nekünk nem érdekünk pária állammá válni. Nekünk nem kell a fekete bárány szerepkör.Szomorú tény, de a mai demokratikus Magyarország egyik legnagyobb kincse maga az uniós tagságunk. Nélküle könnyen lehet, hogy az Orosz Föderáció Különleges Adminisztratív Régiója nevet kapná hamarosan ez a kis szuverén ország. De az is lehet, hogy a kínaiak tartanák meg az új keresztelőnket.Isten áldja az uniós Magyarországot és persze éljen május elseje!
5 comments
[https://www.facebook.com/ujratervezesmost/posts/pfbid02R1EPrK2r23rXJtmV2VavwdNGmEoMJYE8u5GUtSoxS6x9WduboWoHNtKvTgU54KLnl](https://www.facebook.com/ujratervezesmost/posts/pfbid02R1EPrK2r23rXJtmV2VavwdNGmEoMJYE8u5GUtSoxS6x9WduboWoHNtKvTgU54KLnl)
2004 május 1-én Magyarország belépett az Európai Unióba. Hosszas tárgyalások, egy sikeres népszavazás és valójában többszáz év küzdelme előzte meg ezt a történelmi napot.Ennek pontosan ma van 20 éve.Hogy sikertörténet vagy sem, azt mindenki döntse el maga.Azonban a tényeket lehet csűrni-csavarni, de az európai integrációnk olyan eredmény, amit nagyjából Szent István király kora óta a célként tűzött ki maga elé a magyarság.A mai talán az első akciónk, ami nem tiltakozás, se nem irónia, még csak nem is gúnyolódás. Ez a nap az európai Magyarország ünnepe, és ennek mi is örülünk. Örülünk, hogy tudunk akadályok nélkül utazni. Jó, hogy probléma nélkül szerencsét próbálhatunk Nyugat-Európában. Szívesen látjuk az ide dolgozni/tanulni érkező uniós fiatalokat, akik pörgetik a GDP-nket. Boldogok vagyunk a sokezernyi, uniós pénzből létrejött projekt láttán. Nagyszerű kezdeményezés az Erasmus program, amivel fiataljaink külföldi tapasztalatot szerezhetnek. Örülünk, hogy szabadon áramolhat ide tudás, tapasztalat, szolgáltatás és termék. És szerte Európa felé is boldogan áramolhatnak a magyar eredetű vívmányok. Valamint további rengeteg dolog is örömmel tölt el minket, amit az európai uniós tagságunknak köszönhetünk.Amit a magyar kormány európai “szabadságharcként” előad, az szégyen. Káros, romboló és nem utolsósorban kockára teszi a gyermekeink jövőjét.Fontos tudatosítani, hogy ez az ember nem egyenlő Magyarországgal. Az általa vitt feszültségkeltésen és gyűlölködésen alapuló politika meg főleg nem az. Az, hogy mi az Unió tagjai vagyunk arra kötelez minket, hogy a velünk egy szövetségben lévőkkel a nézeteltéréseinket kultúráltan, barátokként rendezzük. Ne pedig legyőzendő ellenségeknek tekintsük őket. Egy csapatban vagyunk a hollandokkal, a lengyelekkel, a németekkel, a románokkal, a lettekkel, a svédekkel, a szlovákokkal és a többiekkel. 27, egymástól nagyon különböző ország uniója adja az Európai Uniót. Együttműködésben, karakánul, de barátságosan közelítve a partnereinkhez kell Magyarországnak is az érdekeit érvényesítenie ebben a közösségben. Mert önmagában a kakaskodás nem nemzeti érdek. Ez egyedül a don quijote-i szabadságharcos O.V. érdeke. Nekünk nem érdekünk pária állammá válni. Nekünk nem kell a fekete bárány szerepkör.Szomorú tény, de a mai demokratikus Magyarország egyik legnagyobb kincse maga az uniós tagságunk. Nélküle könnyen lehet, hogy az Orosz Föderáció Különleges Adminisztratív Régiója nevet kapná hamarosan ez a kis szuverén ország. De az is lehet, hogy a kínaiak tartanák meg az új keresztelőnket.Isten áldja az uniós Magyarországot és persze éljen május elseje!
HUNGARY = ORBAN + GYURCSANY
https://preview.redd.it/5y5z3qqa7txc1.jpeg?width=640&format=pjpg&auto=webp&s=3a3694461a049cabce0cb67a16b99c104f76d261
És az a pedomacira hajazó kettes is találó.
Ebből remek lenne matrica is