– Jó napot, szeretnénk érdeklődni, hogy az akkugyár miért enged magzatkátosító vegyszereket a talajvízbe, és…
– NÉDDA! A sorosbérenc neomarxista libsibolsik! Kérdezgetünk, kérdezgetünk? Háborúpártiak vagytok, mi?! Kértek egy kis szuverenitásvédelmet a pofátokba?!
Koreai megavállalat érdekeinél mi lehetne fontosabb a magyar nemzet számára?
Az SzVH a magyar nép rejtett igényeinek rendszerszintű normalizálása, nincs itt semmi látnivaló.
Jöhet értük a fekete autó. Next!
Peres
De csak azért mert szólásszabadság van
You got me in the first half, not gonna lie.
Lassan feltehetné a kérdést valaki aki kompetens a témában, hogy minek is a szuverenítását védi ez a hivatal? Talán van már elérhetőségük így 1 év után.
sziasztok, valaki tudja fekete kocsik is vannak már?
Mi van, ha nem válaszolnak a hivatalnak?
Jól tudom, hogy azért nem jár jogi szankció? Ez egy hivatal, nem pedig hatóság, ezt ne felejtsük
A milliárdos koreai megavállalatnak sajnos nincsenek eszközei, hogy megvédje magát és külföldi vendégmunkásait az álságos, külföldi tőkén pénzelt liberális acsargóktól.
Még szerencse, hogy kedves kormányunk a demokrácia fellegvárában gondolt rájuk, habár hadd idézzek fel egy mára méltatlanul feledésbe merült pontot egy igen sikeres vitáról:
“És az a sok vendégmunkás fiatalember kit fog baszni?”
Hála urunknak ez a kérdés nem vetődik fel a kormány és Lánczi felé, mert mind tudjuk kit fognak baszni.
Nahát nahát, szia uram, finom diktatúra érdekel?
gödöljenek +
“Nem a magyar állampolgárok ellen, nem az ő vegzálásukra lett létrehozva hivatal” …..ohh wait….
Lánczinál azért nehéz lenne undorítóbb férget találni.
Jön majd értük a fekete BYD
“De nem ez a nagy probléma, ui ez egy álprobléma. A valódi probléma hogy a „szuverenitásvédelem” ürügy, nem a szuverenitást védik hanem elsőre ravasznak tűnő, valójába szögegyszerű módon a kritikus hangok elhallgattatás a cél (vö „mi sose vetemednénk arra hogy elhallgattassuk azokat akik nem értenek velünk egyet”, Orbán V, 2018 december, Parlament). A módszer az ami igazán aljas, két okból.
Az első technikai. Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi szempontból egy bohóctréfa. Bármelyik hatóság ui úgy műxik, hogy a rá vonatkozó szabályrendszer szerint jár el, tehát általános vagy ágazati eljárásjogi jogszabály (jellemzően törvény) határozza meg miként folytat le egy eljárást. A legtöbb közigazgatási szerv az „Ákr” (általános közigazgatási rendtartás) nevű norma lapján jár el,(korábban „Ket” aka közigazgatási eljárási törvény, előtte „Áe” aka államigazgatási eljárási törvény volt kb azonos alapelvekkel), a NAV az „Air” (adóigazgatási rendtartás) alapján b@ssza meg számlát nem adó vállalkozót, de vannak ágazati törvények mint az „Inytv” (ingatlan-nyilvántartási eljárásra). Ezek közösek abban, hogy az eljárási törvény igen skrupulózus s részletes szabályai szerint kell lefolytatni az eljárást, részletes s szigorú szabályai vannak az idézésnek, jegyzőkönyv-készítésnek, határidőknek, ezer meg egy dolognak, mire a hatóság eljut addig, hogy a beszerzett adatok, bizonyítékok, iratok alapján hoz egy ún határozatot, tehát egy alakszerű döntést. A döntés lehet jogot biztosító (pl építési engedély kiadása) vagy tiltó (építési tilalom elrendelése), regisztratív (lakcímkártya úrjakiadása), szankcionáló (adóbírságot kirovó) , felhívó (pl adatátadásra kötelező) stb. A döntésnek része a tényállás megállapítása, döntés alapjául szolgáló jogszabályok felhívása, bizonyítékok értékelése és annak megokolás, hogy mely tényből miért jutott a meghozott döntésre a hatóság és miért azt a jogszabályt s miért úgy alkalmazta, emellett van jogorvoslati felhívás, ti lehet fellebbezni, panasszal élni, pert indítani, mikor hogy (amikoris a másodfokú, felügyeleti hatóság vagy bíróság eldönti h a közig döntést helyben kell hagyni, meg kell változtatni vagy meg kell semmisíteni). Fontos még h minden eljárási norma tartalmaz kizárásra vonatkozó rendelkezést, tehát ha kiderül h az ügyintéző a testvérem, vagy a haragosom neje, ki lesz zárva az eljárásból. Mindezek egyébként az eljárás számonkérhetőségét, transzparenciáját, önkénytől mentességét, tehát nem az állami szerv hanem polgár, az eljárás alá vont érdekét szolgálják. Minden eljárási szabály garanciális szabály ugyanis. Az államot korlátozó. Full stop. Az eljárási szabály az államot korlátozza az önkényesség ellen.
Namost ezen attribútumoknak SzH egyáltalán nem felel meg. A saját eljárásrendje utaló normaként az ombudsmani eljárást hívja fel, ami szintén egy khm lex imperfecta (tartalom nélküli szabály) és az amúgy is totál más életviszonyra van kitalálva (ti az ombudsman a zembereket védi a zállam szerveitől, s nem vegzálni hivatott a polgárokat az államrezon érdekében). Láncziék „eljárása” tehát a teljesen szabályozatlan és obskurus (aka zavaros, sötét), törvényes garanciákat nélkülöz, határideje nem van, fellebbezni nem lehet ellene, hogy mit, miért s miként állapít meg, a teljes önkényesség talaján áll.
Nem véletlenül. A cél ui nem egy hatósági határozat megalkotása ami bíróságon is megállj a helyét: Ha a NAV kiszáll s megállapítja h XY cég adót csalt, egyrészt kiszabja a pótlékot, bírságot, (amit közigazgatási perben lehet támadni) másrészt az ügyész megvádolja adócsalással az ügyvezetőt (azt meg a büntetőbíróságon kell bizonyítania). Tehát a közjó (több adóbevétel, adócsalás megbüntetése) érdekében születik egy NAV határozat meg egy adócsalásos vád, és mind a kettőt meg kell tudni védeni bíróságon, hogy bizonyítékok beszerzése törvényes volt, a tényállás megalapozott, összegszerűség igazolt, a bizonyítékértékelés logikus és okszerű, határozat törvényes, indokolása megfelelő. Macerás dolog az ilyen, nem véletlenül tart fent az állam erre igen nagy apparátust. Ha az SzH is meg kellene feleljen ezeknek a szabályoknk úgy beláthatatlan következmények lennének, ti nem lehetne szabadon monadni bárkiről bármit.
Mindezt azért mert a cél nem az hogy valamit megállapítsanak, hanem hogy felcímkézhessék a politikai ellenfelet, kellemetlenkedőt, hogy „ő egy rohadék”. Nemzetrontó. Áruló. EUbérenc. Köpködő.”
(Dr. Csire Balázs)
Még szép, ezért hozták létre
Az Állami Számvevőszék minden pártot, egyesületet vizsgált, amik a választáson indultak. Ahol valami nem stimmelt, büntettek is. Úgy látszik, ők nem találtak fogást az egyesületen, ezért mozgósították a Szuverenitásvédelmi hivatalt.
Nem bírják elengedni, undorító.
CÖF-CÖKA lesz a következő
just kidding
Milyen külföldi nyomásra kellett kivágni fákat natura természetvédelmi területen, hogy a gyárnak megépítse az állam a szennyvízelvezetését? Milyen nyomásra kellett adnunk akkugyáraknak százmilliárdokat? Milyen külföldi érdeket szolgál hogy a jogerős bírósági végzés ellenére működik a gyár?
—- ha esetleg valamit akarna vizsgálni ez a bohóchivatal
21 comments
– Jó napot, szeretnénk érdeklődni, hogy az akkugyár miért enged magzatkátosító vegyszereket a talajvízbe, és…
– NÉDDA! A sorosbérenc neomarxista libsibolsik! Kérdezgetünk, kérdezgetünk? Háborúpártiak vagytok, mi?! Kértek egy kis szuverenitásvédelmet a pofátokba?!
Koreai megavállalat érdekeinél mi lehetne fontosabb a magyar nemzet számára?
Az SzVH a magyar nép rejtett igényeinek rendszerszintű normalizálása, nincs itt semmi látnivaló.
Jöhet értük a fekete autó. Next!
Peres
De csak azért mert szólásszabadság van
You got me in the first half, not gonna lie.
Lassan feltehetné a kérdést valaki aki kompetens a témában, hogy minek is a szuverenítását védi ez a hivatal? Talán van már elérhetőségük így 1 év után.
https://i.redd.it/0kal5fdc9eod1.gif
sziasztok, valaki tudja fekete kocsik is vannak már?
Mi van, ha nem válaszolnak a hivatalnak?
Jól tudom, hogy azért nem jár jogi szankció? Ez egy hivatal, nem pedig hatóság, ezt ne felejtsük
A milliárdos koreai megavállalatnak sajnos nincsenek eszközei, hogy megvédje magát és külföldi vendégmunkásait az álságos, külföldi tőkén pénzelt liberális acsargóktól.
Még szerencse, hogy kedves kormányunk a demokrácia fellegvárában gondolt rájuk, habár hadd idézzek fel egy mára méltatlanul feledésbe merült pontot egy igen sikeres vitáról:
“És az a sok vendégmunkás fiatalember kit fog baszni?”
Hála urunknak ez a kérdés nem vetődik fel a kormány és Lánczi felé, mert mind tudjuk kit fognak baszni.
Nahát nahát, szia uram, finom diktatúra érdekel?
gödöljenek +
“Nem a magyar állampolgárok ellen, nem az ő vegzálásukra lett létrehozva hivatal” …..ohh wait….
Lánczinál azért nehéz lenne undorítóbb férget találni.
Jön majd értük a fekete BYD
“De nem ez a nagy probléma, ui ez egy álprobléma. A valódi probléma hogy a „szuverenitásvédelem” ürügy, nem a szuverenitást védik hanem elsőre ravasznak tűnő, valójába szögegyszerű módon a kritikus hangok elhallgattatás a cél (vö „mi sose vetemednénk arra hogy elhallgattassuk azokat akik nem értenek velünk egyet”, Orbán V, 2018 december, Parlament). A módszer az ami igazán aljas, két okból.
Az első technikai. Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi szempontból egy bohóctréfa. Bármelyik hatóság ui úgy műxik, hogy a rá vonatkozó szabályrendszer szerint jár el, tehát általános vagy ágazati eljárásjogi jogszabály (jellemzően törvény) határozza meg miként folytat le egy eljárást. A legtöbb közigazgatási szerv az „Ákr” (általános közigazgatási rendtartás) nevű norma lapján jár el,(korábban „Ket” aka közigazgatási eljárási törvény, előtte „Áe” aka államigazgatási eljárási törvény volt kb azonos alapelvekkel), a NAV az „Air” (adóigazgatási rendtartás) alapján b@ssza meg számlát nem adó vállalkozót, de vannak ágazati törvények mint az „Inytv” (ingatlan-nyilvántartási eljárásra). Ezek közösek abban, hogy az eljárási törvény igen skrupulózus s részletes szabályai szerint kell lefolytatni az eljárást, részletes s szigorú szabályai vannak az idézésnek, jegyzőkönyv-készítésnek, határidőknek, ezer meg egy dolognak, mire a hatóság eljut addig, hogy a beszerzett adatok, bizonyítékok, iratok alapján hoz egy ún határozatot, tehát egy alakszerű döntést. A döntés lehet jogot biztosító (pl építési engedély kiadása) vagy tiltó (építési tilalom elrendelése), regisztratív (lakcímkártya úrjakiadása), szankcionáló (adóbírságot kirovó) , felhívó (pl adatátadásra kötelező) stb. A döntésnek része a tényállás megállapítása, döntés alapjául szolgáló jogszabályok felhívása, bizonyítékok értékelése és annak megokolás, hogy mely tényből miért jutott a meghozott döntésre a hatóság és miért azt a jogszabályt s miért úgy alkalmazta, emellett van jogorvoslati felhívás, ti lehet fellebbezni, panasszal élni, pert indítani, mikor hogy (amikoris a másodfokú, felügyeleti hatóság vagy bíróság eldönti h a közig döntést helyben kell hagyni, meg kell változtatni vagy meg kell semmisíteni). Fontos még h minden eljárási norma tartalmaz kizárásra vonatkozó rendelkezést, tehát ha kiderül h az ügyintéző a testvérem, vagy a haragosom neje, ki lesz zárva az eljárásból. Mindezek egyébként az eljárás számonkérhetőségét, transzparenciáját, önkénytől mentességét, tehát nem az állami szerv hanem polgár, az eljárás alá vont érdekét szolgálják. Minden eljárási szabály garanciális szabály ugyanis. Az államot korlátozó. Full stop. Az eljárási szabály az államot korlátozza az önkényesség ellen.
Namost ezen attribútumoknak SzH egyáltalán nem felel meg. A saját eljárásrendje utaló normaként az ombudsmani eljárást hívja fel, ami szintén egy khm lex imperfecta (tartalom nélküli szabály) és az amúgy is totál más életviszonyra van kitalálva (ti az ombudsman a zembereket védi a zállam szerveitől, s nem vegzálni hivatott a polgárokat az államrezon érdekében). Láncziék „eljárása” tehát a teljesen szabályozatlan és obskurus (aka zavaros, sötét), törvényes garanciákat nélkülöz, határideje nem van, fellebbezni nem lehet ellene, hogy mit, miért s miként állapít meg, a teljes önkényesség talaján áll.
Nem véletlenül. A cél ui nem egy hatósági határozat megalkotása ami bíróságon is megállj a helyét: Ha a NAV kiszáll s megállapítja h XY cég adót csalt, egyrészt kiszabja a pótlékot, bírságot, (amit közigazgatási perben lehet támadni) másrészt az ügyész megvádolja adócsalással az ügyvezetőt (azt meg a büntetőbíróságon kell bizonyítania). Tehát a közjó (több adóbevétel, adócsalás megbüntetése) érdekében születik egy NAV határozat meg egy adócsalásos vád, és mind a kettőt meg kell tudni védeni bíróságon, hogy bizonyítékok beszerzése törvényes volt, a tényállás megalapozott, összegszerűség igazolt, a bizonyítékértékelés logikus és okszerű, határozat törvényes, indokolása megfelelő. Macerás dolog az ilyen, nem véletlenül tart fent az állam erre igen nagy apparátust. Ha az SzH is meg kellene feleljen ezeknek a szabályoknk úgy beláthatatlan következmények lennének, ti nem lehetne szabadon monadni bárkiről bármit.
Mindezt azért mert a cél nem az hogy valamit megállapítsanak, hanem hogy felcímkézhessék a politikai ellenfelet, kellemetlenkedőt, hogy „ő egy rohadék”. Nemzetrontó. Áruló. EUbérenc. Köpködő.”
(Dr. Csire Balázs)
Még szép, ezért hozták létre
Az Állami Számvevőszék minden pártot, egyesületet vizsgált, amik a választáson indultak. Ahol valami nem stimmelt, büntettek is. Úgy látszik, ők nem találtak fogást az egyesületen, ezért mozgósították a Szuverenitásvédelmi hivatalt.
Nem bírják elengedni, undorító.
CÖF-CÖKA lesz a következő
just kidding
Milyen külföldi nyomásra kellett kivágni fákat natura természetvédelmi területen, hogy a gyárnak megépítse az állam a szennyvízelvezetését? Milyen nyomásra kellett adnunk akkugyáraknak százmilliárdokat? Milyen külföldi érdeket szolgál hogy a jogerős bírósági végzés ellenére működik a gyár?
—- ha esetleg valamit akarna vizsgálni ez a bohóchivatal