Még most is vannak olyanok, akik a Covid-fertőzés utóhatásaitól szenvednek, úgy mint legyengítő fáradtság, fájdalom, pánikrohamok, teljes vagy részleges szaglásvesztés, esetleg parosmia, vagyis szagtévesztés. Ezek a betegek pedig egyre nehezebben azonosulnak embertársaik olyan jókívánságaival, mint a „jobbulást” vagy éppen a „gyors felépülést kívánok”.
A Reuters szerint a 41 éves kenyai üzletasszony, Wachuka Gichohi tudja, hogy barátai ezzel jószándékukat szeretnék kifejezni, de úgy gondolja, hogy
Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy számomra ez soha nem fog megtörténni.
A legújabb tudományos tanulmányok új megvilágításba helyezik a Gichohihoz hasonló betegek millióinak kilátásait, ugyanis míg eddig arról beszéltek, hogy maximum 3 év után ezek a tünetek elmúlnak, a mostani tanulmányok már arról beszélnek, hogy minél hosszabb ideig beteg valaki, annál kisebb az esélye a teljes gyógyulásra.
A legjobb esély a gyógyulásra a Covid–19 megbetegedést követő az első hat hónapban van, és jobbak az esélyei azoknak, akiknek a kezdeti betegsége kevésbé súlyos volt, valamint azoknak, akik be vannak oltva
– állapították meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban dolgozó kutatók. Azok, akiknek a tünetei hat hónap és két év között tartanak, kisebb eséllyel gyógyulnak meg teljesen.
„A több mint két éve szenvedő betegek esetében a teljes gyógyulás esélye nagyon csekély” – mondta Manoj Sivan, a Leedsi Egyetem rehabilitációs orvoslással foglalkozó professzora, a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. Sivan szerint ezt „tartósan fennálló hosszú Covidnak” nevezik, és úgy kell érteni, mint a krónikus állapotok közül a myalgikus encephalomyelitis-t, vagyis a krónikus fáradtság szindrómát vagy a fibromialgiát, amely izmokat, ízületeket és további lágy szöveteket érintő betegség.
Csökken a remény
A hosszú Covid, amelyet úgy határoznak meg, hogy a tünetek a kezdeti fertőzést követően három hónapig vagy annál tovább fennállnak, a tünetek konstellációját foglalja magában a szélsőséges fáradtságtól az agyi ködig, a légszomjig és az ízületi fájdalomig. A betegség az enyhétől egészen a teljesen rokkanttá változató állapotokig terjedhet, és
nincsenek bizonyított diagnosztikai tesztek vagy kezelések, bár a tudósok előrelépést értek el az elméletekben arról, hogy ki a veszélyeztetett és mi okozhatja az állapotot.
Egy brit tanulmány szerint a 12 hét múlva tüneteket észlelők majdnem egyharmada 12 hónap múlva meggyógyult. Más tanulmányok, különösen a kórházi kezelésben részesülő betegek körében, jóval alacsonyabb gyógyulási arányt mutattak ki.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának tanulmányában tavaly márciusban kétmillió ember számolt be hosszú Covid-tünetekről. Körülbelül 700 ezren, azaz 30,6 százalékuk azt mondta, hogy legalább három évvel korábban tapasztalták először a tüneteket.
Világszerte az elfogadott becslések szerint 65 és 200 millió közötti embernek van hosszú Covidja. Ez azt jelentheti, hogy a kezdeti becslések alapján 19,5 millió és 60 millió embernek kell éveken át tartó károsodással szembenéznie
– mondta Sivan.
Az Egyesült Államok és néhány ország, például Németország továbbra is finanszírozza a hosszú Covid kutatását. Több mint két tucat szakértő, betegjogi képviselő és gyógyszeripari vezető azonban a Reutersnek elmondta, hogy a betegségre szánt pénz és figyelem egyre kevesebb más országokban, amelyek hagyományosan nagyszabású tanulmányokat finanszíroznak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban pedig soha nem is volt ilyen.
„A figyelem eltolódott” – mondta Amitava Banerjee, a University College London professzora, aki társvezetője egy nagyszabású kísérletnek, amely az újrahasznosított gyógyszerekkel és rehabilitációs programokkal foglalkozik. Szerinte a hosszú Covidot krónikus állapotnak kell tekinteni, amelyet a betegek életének javítása érdekében kezelni lehet, nem pedig gyógyítani, mint a szívbetegséget vagy az ízületi gyulladást.
A gyógyulás hajszolása
A 39 éves, északkelet-brazíliai Leticia Soares 2020-ban fertőződött meg, és azóta erős fáradtsággal és krónikus fájdalommal küzd. Egy jó napján mindössze öt órát tölt az ágyon kívül. Amikor tud dolgozni, Soares társvezetője és kutatója a Patient-Led Research Collaborative-nek, egy olyan érdekvédelmi csoportnak, amely részt vesz a Nature-ben nemrégiben közzétett hosszú Covid bizonyítékok felülvizsgálatában. Soares elmondta, hogy szerinte a gyógyulás ritkán történik 12 hónapon túl. Néhány betegnél előfordulhat, hogy a tünetek enyhülnek, csak hogy aztán kiújuljanak, ez egyfajta remisszió, amelyet összetéveszthetnek a gyógyulással – mondta.
Ez nagyon mélyen megzavarja és elszigeteli az embert. A beteg minden alkalommal azon töpreng, hogy »vajon ezután rosszabbul leszek?«
– mondta saját tapasztalatairól.
Soares antihisztaminokat és más, általánosan elérhető vitaminokat szed, hogy megbirkózzon a mindennapi élettel. Négy hosszú Covid-szakorvos különböző országokból elmondta, hogy olyan gyógyszereket írnak fel, amelyekről köztudott, hogy biztonságosak. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek segítenek, másoknál viszont kevésbé sikeresek a hagyományos gyógyszerek.
Gichohi betegségét az orvosa elutasította, és egy funkcionális orvoshoz fordult, aki holisztikusabb kezelésekre összpontosított. Elköltözött mozgalmas szülővárosából, Nairobiból egy kisvárosba, a Kenyai-hegy mellé, és a fáradtság megelőzése érdekében ellenőrizte az aktivitási szintjét, valamint akupunktúrát és traumaterápiát kapott. Kipróbálta a naltrexon nevű függőségkezelést, amelynek a hosszú Covid-tünetekre való jótékony hatására van némi bizonyíték, és az ellentmondásos parazita fertőzés elleni gyógyszert, az ivermectint, – s bár erre nincsenek tudományos bizonyítékok – ami elmondása szerint segített neki.
Azt mondta, fontos volt, hogy a „gyógyulás hajszolása” helyett az új valóságában éljen.
„A kutatások előrehaladásával talán várható egy részleges kezelési megközelítés” – mondta Anita Jain, az Egészségügyi Világszervezet hosszú Covid-szakértője. Néhány tanulmány szerint az újrafertőződés súlyosbíthatja a meglévő hosszú Covidot.
Shannon Turner, egy 39 éves philadelphiai kabaréénekesnő 2020 március végén vagy április elején kapta meg a fertőzést. Már korábban is élt arthritis psoriatica és antifoszfolipid antitest szindrómával, autoimmun betegségekkel, amelyekre rendszeresen szedett szteroidokat és immunterápiát is alkalmaztak nála. Az ilyen állapotok növelhetik a hosszú Covid kialakulásának kockázatát, mondják a kutatók.
Tavaly nyáron Turner ismét elkapta a Covidot, azóta rendkívül fáradt, és járókeretet használ a mozgáshoz. Turner eltökélten folytatja zenei karrierjét a folyamatos fájdalom, a szédülés és a szapora szívverés ellenére, ami miatt rendszeresen kórházba kerül. „Nem akarom ágyban élni az életemet” – mondta.
(Borítókép: Koronavírus tesztek laboratóriumi vizsgálata. Fotó: WPA Pool / Getty Images)
