„Magyarország a végig nem gondolt gondolatsorok hazája” – ezen szeretnének változtatni Demeter Szilárdék

Nyitókép: Demeter Szilárd (Földházi Árpád/Mandiner)

Passzív fogyasztásból aktív kultúrahordozás, a „nehéz magyarság” szabadsága, hídfunkció Kelet és Nyugat között, újragondolt intézményi szerepek és gazdasági-társadalmi-környezetvédelmi fenntarthatóság – ezek a főbb sarokpontjai az MNMKK-t vezető Demeter Szilárd által ismertetett stratégiának, amelyet napra pontosan 222 évvel a nemzeti könyvtár és múzeum alapítása után tártak a nyilvánosság elé.

„Magyarország a végig nem gondolt gondolatsoroknak a hazája. Az emberek a logikai következtetések fonalát csak addig a pontig vezetik le és követik, ameddig az ő felfogásuknak kedvez, és nem mennek tovább, különösen akkor nem, ha a továbbvezetett konzekvenciák már egészen más képet mutatnak” – idézte egyik kedvenc, Klebelsberg Kunótól vett gondolatát az MNMKK-elnök. 

Demeter Szilárd hozzátette, ő és az összes kollégája viszont éppen ennek ellenében kívánnak cselekedni, 

Ennek az esszenciáját tömöríti a Legelőből hazát címet kapott dokumentum; ez olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból (a televíziós vagy streamingcsatornák közötti szörfölés) az aktív kultúrafogyasztás (múzeum- és könyvtárlátogatások, azok programjain való részvétel stb.) felé igyekszik fordítani a magyar társadalmat.

„Nehéz magyarság” és átfogó bérrendezés

„Magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és gondolatnak egy specifikusabb módját, ami ezer év értékeiből szűrődik le: kultúrát” – jelölte ki e Szerb Antal-i gondolat jegyében a jövő irányait Demeter Szilárd, ami azt is jelenti, hogy „a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ nemcsak őrizni és bemutatni, de aktívan formálni is kívánja kulturális örökségünket”. 

A stratégia központi eleme a „nehéz magyarság” koncepciója, amely a kulturális örökség élő továbbvitelét és a kulturális sokszínűség megtartását célozza, miközben aktív párbeszédet kezdeményez az egyetemes értékekkel. Azaz – hangsúlyozta Demeter Szilárd – 

Az MNMKK, aminek több mint negyven tagintézményében hozzávetőlegesen 25 millió műtárgyat gondoz 1700 főállású munkatárs, több kulcsterületen is jelentős változtatásokat tervez. Ennek fontos eleme az átfogó humánerőforrás-fejlesztési program komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszerrel, többszintű képzési programmal, valamint az új életpályamodell.