A miniszter arra kérte az Európai Uniót, hogy a politikai viták miatt ne korlátozza a magyar diákok és kutatók hozzáférését az Erasmus+ és Horizont Európa programokhoz,
mert szerinte a jelenlegi patthelyzet több ezer fiatal mobilitási lehetőségét és neves kutatók munkáját is akadályozza.
Arról is beszélt, hogy a magyar egyetemek már új alapítványi modellben működnek, amelynek célja a versenyképesség növelése és az egyetemek gazdasági szerepének erősítése. Az Európai Unióban amiatt aggónak, hogy hazánkban sérül az egyetemi autonómia, mert politikailag befolyásolhatók a kurátorok. Hankó azonban hangsúlyozta, hogy a változásokat az egyetemek kezdeményezték, nem pedig a kormány, és kiemelte, a Brüsszellel való vita
nem a magyar kormány és az EU között zajlik, hanem az egyetemi szenátusok döntései és az unió között.
Az EU korábban olyan jogi feltételeket támasztott a finanszírozás visszaállítására, mint például a közbeszerzések szabályozását és az összeférhetetlenségi előírások bevezetése, amelyeket Magyarország egytől-egyig teljesített. Ennek ellenére az Erasmus+ és a Horizont Európa források továbbra is zároltak, amit a miniszter szerint a diákok és kutatók indokolatlan büntetése.
Hankó bejelentette, hogy Magyarország új törvényeket fogadott el az EU feltételei szerint, de azok csak akkor lépnek hatályba, ha az uniós programokhoz való hozzáférést helyreállítják.
Kiemelte, hogy emellett alternatív megoldásként létrejött a Pannónia Program, amely nemzeti támogatást nyújt a kutatóknak és tulajdonképpen az Erasmus+ helyettesítésére szolgál. Azt is megemlítette, hogy az új helyzet miatt Magyarország Ázsiában és Észak-Amerikában keres nemzetközi partnerségeket. Hankó szerint az oktatás és kutatás kérdéseiben a politikai nézeteltéréseknek nem lenne szabad akadályt jelenteniük, különösen nem egy olyan ország esetében, amely történelmi nehézségekkel küzd a gazdasági és társadalmi megújulásért.
Az egyetemek a társadalomért és a gazdaságért vannak, nem önmagukért”
– tette hozzá végül a miniszter.