Az Európai Unió korábban viszonylag világos törésvonalak mentén volt megosztott, például a pénzügyi fegyelem és a migráció kérdésében – kezdi hosszú elemzését a The Economist.
Azonban a geopolitikai helyzet változásával, az USA és Kína EU-ellenes politikai irányvonalával, valamint a gazdasági válságtünetekkel új megosztottság alakult ki.
A cikk kiemeli, hogy Németország harmadik éve tartó recessziója és Franciaország gazdasági stagnálása meggyengítette Európa gazdasági magját. Ezzel párhuzamosan Magyarország, amely Közép-Európa egyik gazdasági központja, olyan kihívásokkal szembesül, amelyek újfajta alkalmazkodást igényelnek a nemzetközi gazdasági színtéren.
A magyar gazdaság helyzete különösen fontos az ipari termelés és az exportorientált politika miatt, ugyanakkor a globális kereskedelmi viták hatásai fokozódnak.
Az EU-n belül egyre többen követelik a stratégiai ágazatok védelmét és a „vegyünk európait” záradékok bevezetését, ami Magyarország számára ellentmondásos lehet.
A magyar vezetés eddig igyekezett egyensúlyt tartani a nyugati szövetségesekkel és az ázsiai piacokkal folytatott gazdasági kapcsolatok között, ám a fokozódó nemzetközi nyomás egyértelmű állásfoglalást követelhet.