Orbán Viktor ismét ellátogatott a Kossuth Rádió stúdiójába, hogy a Jó reggelt, Magyarország! vendégeként beszéljen a hazánkat érintő legfontosabb politikai, közéleti kérdésekről. A beszélgetés során elsőként a megkezdődő béketárgyalásokról volt szó, mely a magyar gazdaságra is pozitívan hatott. Az első kérdés, amit a műsorvezető feltett a miniszterelnöknek, az volt, mely külső tényezők befolyásolják jelenleg a magyar gazdaságot. Orbán Viktor kiemelte: ez egy rossz megközelítés, hogy külső tényezőkről beszélünk, mert ugyan nem lehet Magyarországot külön szemlélni, de emlékeztetett rá, hogy régebben mindenki felmentésként használta a magyar gazdaság helyzetére a külső hatásokat, mondván, azok “begyűrűznek” hazánkba is.
Orbán Viktor ismét a Jó reggelt, Magyarország! vendége volt Fotó: YouTube
– Sosem az a kérdés, hogy kívülről jó vagy rossz dolgok jönnek, hanem az, hogy mi itthon, a rendelkezésünkre álló eszközökkel mit akarunk csinálni – magyarázta. Ne lebeszéljük magunkat a cselekvésről, hanem mondjuk azt, hogy mindegy, mi van kint, mi bizonyos célokat el fogunk érni – húzta alá.
Vannak segítő és vannak hátráltató külső hatások
– fogalmazta meg röviden ezt követően válaszát a kérdésre, majd kibontotta, mit is kell értenünk ezalatt:
– Mi az idei évben a békére vettük fel a lapot. Azt gondoltuk, hogy Amerikában jön a Trump-kormányzat, ami békét akar, a béke pedig gazdasági fellendülést hoz. Szemben a korábbi szabályokkal, amikor júliusig készítettük el a következő év költségvetését, most megvártuk, mit hoz az amerikai választás, azaz hogy békeköltségvetést kell csinálnunk, vagy háborús költségvetést.
Kiemelte: jól láttul előre a folyamatokat, így békeköltségvetést kellett végül a 2025-ös évre csinálni. A béke pedig természetesen csakis jót jelent Magyarországnak. Nem véletlenül támogattuk eddig is a béketárgyalásokat.
Orbán Viktor azt is elárulta: a háború miatt Magyarország minden évben 6,5-7 milliárd eurót bukott el, azaz ha béke lenne, ez az összeg évente benne lenne még pluszban a magyar gazdaságban.
Természetesen nem csak ez az összeg lendít a magyar gazdaságon, de a hazai gazdasági tervek is, mint a gazdasági semlegesség filozófiája és a 21 pontos gazdasági program.
A negatív külső hatás Európából jön, de az elég reménytelen. Ott nem látom, hogy mitől változnának meg a dolgok
– folytatta. Olyan vezetői döntést nem lát és nem vár az európai vezetőktől, ami pozitív hatással lenne a magyar gazdaságra. Emlékeztetett: szemben a tavaly novemberben épp Budapesten kötött megállapodással, mely szerint a versenyképesség érdekében az energiaárakat le kell vinni, Európa nem akarja csökkenteni az energiaárakat, csak Magyarország.