Felállt a Hajlandóak Koalíciója, Európa java kiállt Ukrajna mellett

Brit-francia-ukrán békekezdeményezés jön az amerikai-orosz mellé, Európa java pedig egyértelművé tette, hogy az amerikai váltás ellenére továbbra is készek minden módon segíteni Ukrajnát, méghozzá új módon: az Európai Unió megosztottsága és lassúsága miatt az arra készek új együttműködést hoznak létre.

A terjedő szóhasználat szerint ez a „Hajlandóak Koalíciója (coalition of the willing), akik nem akarnak várni.

Ez a fő tanulsága a vasárnapi londoni csúcstalálkozónak, mely egyfajta instant válasz volt arra, aminek a világ az elmúlt hetek jelzései után pénteken lehetett egyértelmű tanúja.

Alig két nappal a pénteki drámai Trump-Zelenszkij találkozó után Londonban Keir Starmer brit miniszterelnök látta vendégül az európai döntéshozók közül azokat, akik akarnak és készek is érdemben tenni Ukrajnáért.

Ahogy Starmer fogalmazott:

„Ez egy korszakos pillanat Európa biztonsága szempontjából, és a jó eredmény elérése Ukrajna számára sok más ország biztonsága szempontjából is létfontosságú”
– vagyis az, hogy ne dobják Ukrajnát a vonat elé, az egész kontinens számára húsba vágó kérdés.

A londoni csúcsra Zelenszkij ukrán, Macron francia elnök, Scholz, a távozó német kancellár, Tusk lengyel és Meloni olasz miniszterelnök mellett elment Mark Rutte, a NATO főtitkára, von der Leyen európai bizottsági elnök is hivatalos volt, de mellettük ott volt a brit fővárosban Trudeau kanadai miniszterelnök, valamint a spanyol, a norvég, a dán, a svéd, a finn, a holland kormányfő. A keleti tagállamok körül pedig még a cseh és a román miniszterelnök volt még jelen.

Downing Street előtt ünneplők várták, a szokásjoggal szakítva Starmer is külön kiment elé, a mellette való kiállás demonstrálásának csúcspontja pedig az lesz, hogy vasárnap este fogadja őt Károly király is – finom jelzés Trump felé, akinek személyes presztízskérdés is a brit uralkodó meghívása.

A brit kormányfő ezzel együtt azt hangsúlyozza, hogy Trump továbbra is barát, nem pedig ellenség Európa számára, az Egyesült Államok még mindig nem megbízhatatlan szövetséges.

Starmer egy nappal Zelenszkij előtt, csütörtökön találkozott az amerikai elnökkel a Fehér Házban, és továbbra is próbál hidat képezni Európa és Amerika között. Ő volt az, aki még péntek este, a katasztrofálisan sikerült ukrán-amerikai találkozó után felhívta Zelenszkijt és Trumpot is, és sajtóinformációk szerint most személyesen is egyértelművé tette Zelenszkij számára, hogy kulcsfontosságú rendeznie a kapcsolatát Trumppal.

A brit miniszterelnök álláspontja, hogy az ukrán ásványkincsekről szóló megállapodás aláírása még mindig kardinális lenne, és megpróbálja meggyőzni Washingtont arról, amit Zelenszkijnek szóba se nagyon hagytak hozni a Fehér Házban: azt, hogy szükség van biztonsági garanciákra a tartós tűzszünet érdekében, ugyanis Putyinban nem lehet megbízni.

„Nem fogadhatunk el egy olyan gyenge megállapodást, mint a minszki volt, amit Oroszország könnyen megszeghet”
– mondta Londonban Starmer.

A brit miniszterelnök vasárnap reggel hozta nyilvánosságra, hogy Macronnal és Zelenszkijjel közösen egy brit-francia-ukrán békekezdeményezést indítanak el.

Mint mondta, nagyon fontos, hogy a folyamatba Ukrajna is be legyen vonva – ehhez a hármashoz, lehet hogy még egy-két ország csatlakozhat a közeljövőben.

Starmer erről előzetesen Donald Trumppal is egyeztetett, hogy az amerikai elnök ne érezze úgy, hogy a kezdeményezés az amerikai-orosz tárgyalásokkal szemben formálódik – hanem kiegélszíti azt. Hogy erről mennyire sikerült Starmernek meggyőznie Trumpot, egyelőre nem tudni. A brit miniszterelnök mindenesetre retorikájában továbbra is arra törekszik, hogy Trumpot megnyerje, ezért ő például más európai vezetőkkel szemben nem bírálta nyilvánosan az amerikai elnököt Zelenszkij és az ukrán delegáció megalázó kidobása után.

„Igazságos, és tartós békét akarunk teremteni”

– mondta Starmer vasárnap, a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján. Beszámolója szerint a csúcson megállapodtak abban, hogy továbbra is folytatják Ukrajna katonai támogatását, és tovább növelik az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást is. Ahhoz is ragaszkodni fognak, hogy Ukrajnának ott kell lennie az asztalnál minden béketárgyaláson – ez is egy elés különbség az amerikai állásponthoz képest.

A békemegállapodás érvényesítésére eszerint valóban a „Hajlandók koalícióját” kívánják összeállítani, melyben az Egyesült Királyság vezető szerepet vállal.

„Tovább fogunk fejleszteni egy olyan koalíciót, amely hajlandó megvédeni az ukrajnai megállapodást és garantálni a békét. Nem minden ország érzi magát képesnek arra, hogy ehhez hozzájáruljon, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlünk. Ehelyett azok, akik hajlandóak, sürgősen erősítik a tervezést.”
Az európai békefenntartók Ukrajnába küldésével kapcsolatban (korábban 30 ezres lehetséges létszámról lehetet hallani, de alapvető probléma, hogy Oroszország nem hajlandó tárgyalási alapnak sem tekinteni azt, hogy európai békefenntartók menjenek Ukrajnába) Starmer kijelentette, hogy kész brit csapatokat küldeni egy békemegállapodás megvédésére. Mint azonban hozzátette, ez csak akkor lenne biztonságos, ha az Egyesült Államok kommunikációs, logisztikai és légi támogatást nyújtana hozzá – Starmer erről próbálta idáig is meggyőzni Washingtont, de Trump erre egyelőre nem tett semmiféle ígéretet.

Nagy-Britannia azt is bejelentette, hogy újabb 2,2 milliárd font hitelt és 1,6 milliárd fontos exporttámogatást ad Ukrajnának – utóbbiból 5000 brit légvédelmi rakétát vásárolnak majd a megállapodás szerint, ami Starmer szerint létfontosságú lesz az ukrán kritikus infrastruktúra védelmében. A britek a héten mellesleg azt is leütötték, hogy a tervezettnél hamarabb növelik a védelmi költségvetésüket, a GDP 2,5 százalékára emelve a védelmi kiadásokat.

Hasonló bejelentés más európai NATO-tagállamoktól is várható – erre Londonban Mark Rutte NATO-főtitkár utalt. Rutte azt is megerősítette, hogy Európa szerepe lesz meghatározó a remélt béke biztosításában – ugyanakkor NATO-vezetőként ő azt is hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolatok továbbra is fontosak:

„Sokszor beszéltem Trump elnökkel. Ő egy jó barát. Benne vannak a NATO-ban, elkötelezték magukat a NATO mellett, és elkötelezték magukat az ötödik cikk mellett is”
– mondta annak kapcsán, hogy sokan már kétségesnek tartják azt, hogy az Egyesült Államok Trump alatt valóban kész lenne háborúba menni, ha az oroszok megtámadnának egy európai NATO-szövetségest.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén megerősítette Londonban, hogy Ukrajnának átfogó biztonsági garanciákra van szüksége, és mint mondta, a Bizottság ennek megfelelő tervre tesz majd javaslatot az Európai Tanács március 6-i ülésén. Külön kiemelte, hogy az európai védelmi kiadások ugrásszerű, tetemes növelésére van szükség, amihez lazíthatják az uniós költségvetési szabályokat.

Az más kérdés, hogy más intézkedéseknél uniós szinten például a várható magyar vétófenyegetések miatt (csütörtökön szavaznak majd Brüsszelben az újabb szankciókról is) már nehezebb lesz konszenzusra jutni. Ezért is lehet arra számítani, hogy az uniós mechanizmusok helyett az európai tagállamok közül az elkötelezettebbek a britekkel, norvégokkal, Kanadával kiegészülve egyre inkább önkéntes hozzájárulásokon keresztül próbálnak majd gyorsabb és hatékonyabb támogatásokat biztosítani Ukrajnának. Mint vasárnap kiderült: ebből már körvonalazódik egy új európai békekezdeményezés is, ami nem az amerikai-orosz tárgyalásoknak szolgáltatná ki Ukrajnát.

https://444.hu/2025/03/02/feallt-a-hajlandoak-koalicioja-europa-java-kiallt-ukrajna-mellett