Az Európai Bizottság (EB) Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának árát elsősorban Közép-Európával, a gázszállításon keresztül pedig Magyarországgal és Szlovákiával kiemelten akarja megfizettetni – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely szerint az orosz gáz- és kőolajimport betiltása miatt az áram és a gáz ára kétszeresére, két és félszeresére nőne a magyar embereknek. A miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány a háztartási cikkekre is bevezeti az árrésszabályozást.
Budapest, 2025. május 8.
Gulyás Gergely azt mondta, a kormány értékelése szerint az Európai Unióban, különösen Brüsszelben rendkívül rossz irányú folyamatok zajlanak: az Európai Néppárt, amelynek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tagja, Manfred Weber az elnöke és a Tisza Párt is tagja, eldöntötte, hogy Ukrajnát kritikátlanul és feltétel nélkül támogatják és gyorsított eljárásban fel akarják venni az EU-ba.
Az EB elnökének szerdai beszédéből világossá vált, hogy Ukrajna támogatása három dolgot jelent: érdemekre való tekintet nélkül még 2025-ben minden csatlakozási tárgyalási fejezetet meg kell nyitni Ukrajnával. A gyorsított felvétel mellett a fegyverszállítások folytatódnak, amely a háború elhúzódását jelenti – mondta. Hozzátette: a bizottság azt is javasolja – és Magyarországra aktuálisan ez jelenti a legnagyobb veszélyt – , hogy tiltsák be, szüntessék meg az orosz gáz- és kőolajszállítások importját.
Elmondta, ha Magyarországnak máshonnan kellene beszereznie a gázt és a kőolajat, akkor ez jelenlegi árakon másfél-kétmilliárd euróval kerülne többe, mint amit most fizet Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a rezsivédelemre a költségvetésben pillanatnyilag fordított teljes támogatás összegét kellene a megnövekedett gáz- és kőolajárakra fordítani – magyarázta. Az áram és a gáz ára kétszeresére, két és félszeresére nőne a magyar embereknek és jelentősen magasabb lenne a cégeknek is – összegzett.
Hangsúlyozta,
ez a rezsivédelem ellehetetlenítését eredményezné, és Magyarország mindent megtesz a brüsszeli tervek ellen, hogy ne a magyar emberek fizessék meg az ukrán gyorsított csatlakozás árát, és ez egy újabb apropó arra is, hogy mindenki elmondhassa a véleményét a Voks 2025-ön Ukrajna uniós csatlakozásáról.
A véleménynyilvánító szavazás kapcsán hangsúlyozta, minél erősebb a belpolitikai felhatalmazás, annál könnyebb a kormány dolga. Az a javaslat, amit a bizottság tett, szándékosan árt Magyarországnak és Szlovákiának és a közép-európai térség egészének – rögzítette.
Közölte, Magyarország szövetségeseket keres az EU-ban és a kormány úgy látja, már most is vannak és még nagyobb számban lehetnek.
Szerinte az amerikai elnökválasztás óta ellentétes irányba megy a világ, vagyis mielőbb békét kellene kötni, és mielőbb legalább a gazdasági kapcsolatokat normalizálni kellene Európa és Oroszország között.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy most arról is szó van, Európa feladja-e azt az álláspontját, amelyet a szerződések is rögzítenek, hogy minden tagállam a saját energiamixét maga határozhatja meg. Az EB ráadásul most arra is javaslatot tesz, hogy az egyhangúságra se legyen szükség – mondta, jelezve Magyarországnak ez elfogadhatatlan, mindent megtesznek, hogy ez ne fordulhasson elő.
Szerinte a diverzifikáció nem azt jelenti, hogy az egyirányú függésről átállnak egy másik egyirányú függésre, az orosz import megszüntetése ugyanis ezt eredményezné. Fizikailag is nehezen lehetne Magyarország energiaellátást biztosítani és az lényegesen drágább is lenne – mondta.
Bejelentette:
szerdai ülésén a kormány megállapította, hogy az élelmiszerekre kivetett árrésszabályozás bevált, ezért azt a háztartási cikkekre is bevezetik: 30 kategóriában több mint ezer termékre határoznak meg 15 százalékos árrésmaximumot.
A kormány abban bízik, hogy ezek az intézkedések a fogyasztók számára alacsonyabb árakat hoznak, az inflációt nem egyszerűen csak megfékezik, hanem kifejezetten csökkentik is. Leszögezte azt is, hogy egy ilyen helyzetben a kereskedőknek 15 százalékos árréssel, 15 százalékos haszonnal meg kell elégedniük.
Továbbra is az a kormány álláspontja, hogy az indokolatlan áremelések elfogadhatatlanok, ezeket nem fogják megengedni – jelezte, hozzátéve: a jelenlegi gazdasági helyzetben, amelyet elsősorban a háború határoz meg, nem fogadható az el, hogy a kereskedőláncok a magyar családokon “vasaljanak be” indokolatlan mértékű profitot.
Elmondta azt is, hogy a kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés tervezetét.
Budapest, 2025. május 8.
Kiemelte: ez a költségvetés azon alapul, hogy nem Ukrajnára fordítjuk a rendelkezésre álló forrásainkat, hanem a magyar családok támogatására, ezért a 2026-os költségvetésben családpolitikai célokra 4800 milliárd forint áll rendelkezésre, a rezsivédelemre pedig több mint 800 milliárd forint.
Hangsúlyozta:
Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre. Ez azt jelenti, hogy a 2 és 3 gyermekes anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítanak, a január 1-jével két ütemben megduplázott adókedvezményre pedig 290 milliárd forintot.
A legnagyobb tétel a költségvetésben továbbra is nyugdíjkiadás, ez tartalmazza a jövőre tervezett nyugdíjprémiumot, 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjemelést, 7700 milliárd forint értékben – közölte.
Hozzátette,
a költségvetésben rendelkezésre áll a 13 százalékos minimálbér-emeléshez, valamint a honvédelmi és rendvédelmi hivatásosok hat havi fegyverpénzéhez szükséges forrás is, az önkormányzatoknál az iparűzési adó növekményéből több mint 100 milliárd forintos többletbevétel lesz jövőre, gazdaságfejlesztésre pedig 5500 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Egy nehéz időszakban is kiegyensúlyozott költségvetést nyújtott be 2026-ra a kormány, ami jól szolgálja a családtámogatást, a gazdasági fejlődést és a nyugdíjasok megbecsülését is – összegzett.
Nincs ügy, amit a honvédelmi miniszter mond, az a közvetlen háború fenyegetettségében magától értetődő és helyes – így kommentálta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt a hangfelvételt, amelyet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke tett közzé a Facebook-oldalán.
“Valójában mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Tehát itt nem történt semmi. Egy honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a katonáknak meg kell védeni az országukat, ezt ki más mondaná, hogyha nem ő” – mondta Gulyás Gergely kérdésre válaszolva.
Hozzátette:
amit a felvételen a honvédelmi miniszter mond, az a közvetlen háborús fenyegetettségében magától értetődő és helyes. Nincs miről beszélni, nincs ügy, nevetséges
– értékelt.
Hangsúlyozta: a magyar kormány mindent megtett az elmúlt években a békéért, de a katonáknak nem a békére kell készülni, hanem a háborúra és a haza védelmére.
A különbség az az, hogy miközben a korábbi vezérkari főnök – utalt a Tisza Pártban szerepet vállaló Ruszin-Szendi Romuluszra – Ukrajnát akarja megvédeni és Ukrajnában akar katonákat bevetni, addig a honvédelmi miniszternek és a magyar honvédségnek Magyarországot, a hazát kell megvédeni – mondta. A katonaságnak készen kell állni a háborúra, minden ország ezért tart fenn katonaságot – tette hozzá.
Arra is kitért: még sehol nem volt az ukrán háború, amikor a magyar miniszterelnök már beszélt arról, hogy közös európai haderőre is szükség van. Mi voltunk azok, akik felismertük azt, hogy van egy komoly változás a világban, a háború fenyegetettsége nagyobb, mint korábban, és ha valakinek erre készülni kell, az a katonaság – jelezte.
Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta: ütőképes hadseregre van szükség, amely békét akkor tudja szolgálni, ha bármikor készen áll a háborúra is. Az ország biztonságát az tudja szolgálni, ha a magyar haderő kellően erős.
Úgy értékelt: semmi meglepő nincs a honvédelmi miniszter által a felvételen elmondottakban, az nyilvánosan is nyugodtan elhangozhatott volna. A római mondást idézve hangsúlyozta: ha békét akarsz, készülj a háborúra, ez most is igaz, a háború elkerüléséhez erőre van szükség.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva megerősítette, megfelelnek a valóságnak azok a sajtóhírek, hogy Ruszin-Szendi Romulusz – a Tisza Párt honvédelmi szakértője – még vezérkari főnökként a NATO vezérkari ülésén Ukrajna-barát és háborúpárti narratívát képviselt, és felszólalását Slava Ukraini!, azaz Dicsőség Ukrajnának! felkiáltással zárta, miközben jelentéseiben a kormány által képviselt háborúellenes narratíváról számolt be.
Budapest, 2025. május 8.
A miniszter azt mondta: a korábbi vezérkari főnök meghatározott, kötött mandátummal vett részt ezeken az egyeztetéseken, azonban túllépett a megbízás keretein és azokon a korlátokon, amelyeket a Honvédelmi Minisztérium szabott, ugyanakkor az általa készített jelentésekben úgy tett, mintha ez valójában nem történt volna meg.
Jelezte: a Honvédelmi Minisztérium erről már tájékoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát. Arra a kérdésre, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnöki tevékenysége kapcsán felmerül-e a bűncselekmény gyanúja, a miniszter elmondta, az erre vonatkozó első vizsgálatot a nemzetbiztonsági bizottságnak kell elvégeznie.
“Ruszin-Szendi Romulusz tevékenysége kétségkívül szégyenteljes. A különbség az, hogy mi ezért eltávolítottuk, a Tisza Párt pedig ezért felvette”
– összegzett.
Úgy értékelt: ez sokkal súlyosabb ügy, mint az az egyszerű erkölcstelenség vagy törvénysértés, hogy “valaki a saját zsírját közpénzen szívatja le a Honvédelmi Kórházban tábornokként”.
Itt arról van szó, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként egyértelműen túllépett a honvédelmi miniszter és minisztérium által meghatározott mandátumon, ráadásul ennek tudatában volt, hiszen ha nem így lett volna, akkor ezt nem hallgatta volna el azokban a jelentésekben, amelyben saját fellépéseiről beszámolt – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ez súlyos függelemsértés.
Egy másik kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Ruszin-Szendi Romulusz világos mandátummal érkezett a vezérkari főnökök találkozójára, ahol felszólalása azokat az elemeket tartalmazta, amelyek Ukrajnának tetszők voltak, azokat azonban elhallgatta, amelyek a béke mellett álltak, az eszkaláció ellen szóltak.
Arról is beszélt: Ruszin-Szendi Romulusz sok mindent megengedett magának vezérkari főnökként, amit nem tehetett volna meg. Elfogadhatatlan, hogy magyar katonák ne a saját hazájukat védjék – mondta arról, hogy a korábbi vezérkari főnök magyar katonákat küldött volna Ukrajnába. A honvédelmi miniszter a haza védelméről beszél, ehhez képest a Tisza Ukrajna védelmét és uniós csatlakozását tartja a legfontosabbnak – jegyezte meg Gulyás Gergely.