Szavazatszámláló voltam egy 300-fős szabolcsi zsákfaluban / I was a vote counter in a small Hungarian village

English here: [https://hungarianpolitics.com/2022/04/10/exclusive-my-experience-as-an-opposition-vote-counter-in-a-300-person-village/](https://hungarianpolitics.com/2022/04/10/exclusive-my-experience-as-an-opposition-vote-counter-in-a-300-person-village/)

Tamás haverom írása. Mit gondoltok?

Nem voltak illúzióim, hogy egy 300 fős szabolcsi zsákfaluban a korrupcióellenességgel és az Európához való elköteleződéssel lehet választást nyerni. Ültem az önkormányzat által delegált nénikkel, mind rendkivül kedvesek voltak és örültek, hogy végre fiatalok is jönnek szavazatot számolni. Reggelivel, ebéddel vártak és folyamatosan kérdezték kérünk e valamit. A térségi jegyző velünk egykorú lány volt, aki szintén örült nekünk, mert az ő baráti köre már rég Budapesten, vagy külföldön él. Még győzködött is viccesen, hogy oda kéne költöznünk.

Rossz volt végignézni egy haldokló falut, ahol az emberek kizárólag közmunkából, vagy nyugdijból élnek. Azokat a szerencsétlen embereket, akiket a cigánysorról felzavartak szavazni és láthatóan féltek a néniktől, akik ott ültek mellettem és a közmunkaprogramot irányitották. Azt a rasszizmust, ahogy az elnök minden cigányember után undorodva fintorgott, majd nyújtotta nekem a kézfertőtlenitőt és kérdezte, hogy nálunk ugye nincsenek ilyenek? Az öregek nem járnak orvoshoz, mert minek és amúgy is messze van.

A szállásunk Vásárosnamény külterületén volt, egy EUs pénzből felújitott vendégház. A szomszédban egymást váltották az összedőlő Kádár kockák, de köztük kilógott pár frissen épitett napelemes családi ház új autóval.

Az emberek mindenhol végtelenül kedvesek voltak, sokkal barátságosabbak, mint amihez a fővárosban hozzá vagyok szokva. A szavazatszámláló nénik csomagoltak nekünk maradék ebédet és probáltak marasztalni még pár napot, hogy majd biztositanak szállást a faluban. Aznap éjszaka egy defekt után segitettek szerelőt találni és hazavittek autóval a szálláshoz.

Nem bántam meg. Egyedül az szomorit el, hogy ezekről az emberekről már rég mindenki lemondott és ezt érzik ők is. Esténként bekapcsolják az M1-et és megköszönik, hogy legalább az Ukránokhoz nem viszik el az unokákat harcolni.