A hazai olajágazat 88 éve, 1937-ben ért el áttörést, amikor Zala vármegyében olajra bukkantak, majd elkészült az első két hazai kitermelőegység Budafán. A világháború utáni meredeken emelkedő kereslet és az ipari fejlődés igényeinek kielégítésesre a magyar állam új kőolajfinomító építését határozta el. Százhalombattán 1960-ban kezdődött el a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) fejlesztése. A finomító a kilencvenes évektől a MOL leányvállalata, jelenleg 8 millió tonna a kőolaj-feldolgozási kapacitása évente. Ezzel a kelet-közép- európai régió egyik legnagyobb finomítója címét is birtokolja.
A helyszín kiválasztásában több tényező játszott szerepet. A város mindössze 30 km-re található a fővárostól a 6-os út mentén, ráadásul a Duna-parti fekvése miatt gazdaságos hűtővízelvezetési megoldást és folyami szállítást kínált. A nyitás előtt egy évvel helyezték üzembe a Barátság I. kőolajvezetéket, melynek az akkor még épülő finomító lett a végpontja. A termelés az import olajból indult el.
1963 – a Szabadság híd pesti hídfőjénél egy (mára megszűnt) benzinkúton állnak sorban az autósok. A motorizáció és az ipari fejlődés robbanásszerűen növelte a kőolajtermékek, így a benzin vagy gázolaj iránti keresletet. A nagykapacitású finomító idővel nem csak a belföldi igényeket elégítette ki, de kelendő exporttermékek előállítására is alkalmassá vált. (Fotó:
Fortepan / Gara Andor)
Százhalombattán 1965-ben kezdett üzemelni a Dunai Kőolajipari Vállalat finomítója (képünkön), melynek fő feladata volt, hogy a kőolajból motorhajtóanyagot, fűtő olajat és kenőolajokat állítson elő. Az I. ütemben az atmoszferikus-vákuumdesztillációs üzemek (AV) készültek el. Az AV-1 és a AV-2 üzem összesen 4,2 millió tonna kőolajat dolgozott fel évente. A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek végéig további bővítések és fejlesztések kezdődtek. Az összesen tizennégy termelőegységet működtető, úgynevezett vertikális finomító felépítését több lépcsőben hajtották végre. Emellett az ezeket kiszolgáló energiaellátó- és segédüzemeket is kialakították. (Fotó:
Fortepan / Urbán Tamás)
Százhalombatta, a hatvanas évek előtt egy mezőgazdasági település volt, melyet a közeli Dunamenti Hőerőmű és a DKV megjelenése teljesen átrendezett. A városba 1960-as évek közepétől folyamatosan áramlottak az új lakosok, akiknek szállást és infrastruktúrát kellett biztosítani. A képen látható lakótelep megépülését is a finomító támogatta. Az évek során több munkásszálló és más szociális jellegű épültek is megjelentek a finomító munkatársainak ellátására. A DKV és Százhalombatta között a mai napig nagyon erős a kapocs, szinte minden családban akad valaki, aki ott dolgozik vagy dolgozott. A város legnagyobb munkáltatója révén jó kapcsolatot ápol a városvezetéssel, a civil szervezetekkel és a lakosokkal is. (Fotó:
Fortepan / Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ)
A Dunai Kőolajipari Vállalat kőolajfinomítójának vezérlőterme – 1979-ben. A termelésirányítás központjában az 1971-ben vásárolt, nagyteljesítményű IBM számítógépes rendszerrel követték végig a feldolgozás minden folyamatát – a nyersanyag beérkezésétől a késztermékek kiszállításáig. A nyolcvanas évek közepétől az export és minőségi előírások miatt már csak „nyugati” technológia jelenhetett meg. Ennek is köszönhető, hogy 1986-ban elindulhatott a sugárhajtásúrepülőgép-üzemanyag (JET A-1) gyártása. (Fotó:
FORTEPAN / Magyar rendőr)
A rendszerváltás után, 1991-ben megalakult a MOL (Magyar Olaj és Gázipari Részvénytársaság). Az új formáció egybeolvasztotta az állami olajipari vállalatok döntő többségét, köztük a százhalombattai finomítót is. A DKV új neve Dunai Finomító – azaz DUFI lett. A kilencvenes évek azonban nem csak ebben hozott változást. Az évtized végén (1998-ban) indult el a maradékfeldolgozási projekt, ennek oka a környezetvédelmi előírások szigorodása volt. A képen látható késleltetett kokszoló üzem (DCU), a beruházás legfontosabb egysége, 2001-ben készült el. Sajátossága, hogy olyan motorhajtó alapanyagokat állít elő, melyeknek a gyártás során keletkezett mellékterméke gazdaságosan és környezetbarát módon feldolgozható. (Fotó:
Fotógyár / Zsolt Hlinka)
További környezetvédelmi fejlesztések indultak a kétezres években. Drasztikusan csökkent az üzemanyagokból származó kénkibocsátás – évi 730 tonnáról kevesebb, mint 30 tonnára – a képen látható új beruházás, a gázolaj kénmentesítő üzem (GOK-3) révén. Ebben az időszakban indult el a Bioüzemanyag-fejlesztési program és az ECO+ autó gáz fejlesztése is. Az új termékek már egy teljesen más ipari szemléletet követtek, mint a finomító indulása idejében. (Fotó:
DVK / MOL)
A Dunai Finomító ma a MOL Magyarország Downstream szervezetének részeként működik. Különböző termékeket állít elő, mint pl. benzin, gázolaj, fűtőolaj, kerozin, kenőanyagok, bitumen, kén és cseppfolyósított gáz (LPG). 2024-ben a szervezet mérföldkőhöz érkezett: átadta a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét (képen). A 22 millió eurós stratégiai beruházás évente 1600 tonna zöld hidrogént állít elő megújuló forrásból, elektromos árammal. (Fotó:
MOL / Kiss Márk)
Ne feledkezzünk meg azokról sem, akik lehetővé teszik a termelési folyamatokat A kollektíva már 1965-ben meghaladta az 1600 főt, a legtöbben, mintegy 3600-an 1974-ben dolgoztak a vállalatnál, a fejlesztések és automatizálások miatt jelenleg 2190 munkavállalót foglalkoztat a finomító. Kezdetben még társadalmi ösztöndíjakkal csábították a vállalathoz a szakembereket, mára már több generációs, összetartó közösség várja az új munkatársakat. Szakmai képzések és programok a hetvenes évektől indultak Százhalombattán az utánpótlás biztosítására. Kiemelkedő a 2007-ben induló, mérnököket toborzó Growww Program. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlásnevelésre: korszerű gépészeti és vegyipari tanműhely várja a középfokú- és az egyetemi duális programok tanulóit, ahol valósághű berendezésekkel és irányítástechnikai rendszerekkel dolgozhatnak. Ez segíti őket a komplex technológiák, folyamatok megértésében, a gyakorlati ismereteik elmélyítésében. Kiemelt figyelem jut a női munkavállalóknak. Zsuzsanna (képen) 18 éve dolgozik a MOL-nál, és ez alatt több munkakörben is kipróbálhatta magát. jelenleg a százhalombattai finomító üzemtechnológusa. (Fotó:
Képszerkesztőség /Tuba Zoltán)
(Borítókép: A Dunai Finomító egy nagyvárosnyi területen fekszik, 9,5 km2-en terül el, a pesti belváros is bőven elférne benne. 55 különböző üzem működik a területén. Van saját tűzoltósága, vasúthálózata, uszálykikötője, és teljes infrastruktúrája. Fotó: MOL)
A cikket a Dialogue Creatives készítette a MOL Group megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.
