Magyarország gazdasága 2022 óta stagnál, miközben a többi visegrádi ország 3-5 százalékos növekedést ért el. A jelentős lemaradás különösen a beruházások és az ipari termelés területén szembetűnő.
Az elmúlt közel három évben a magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag leállt. A 2022-es választások előtti gazdasági túlfűtöttség, az energiaválság, a magas infláció, a költségvetési megszorítások és az uniós források elapadása együttesen azt eredményezték, hogy 11 negyedévből 7-ben csökkent a hazai GDP az előző negyedévhez képest – összegzi a Portfolio.
Ezzel szemben Szlovákiában folyamatos növekedés volt tapasztalható, míg Lengyelország és Csehország gazdasága is lendületet vett az időszak második felében. Ha 2022 elejét tekintjük viszonyítási alapnak, a magyar lemaradás egyértelműen kirajzolódik. Míg a V4-es partnerországok 3-5 százalékos növekedést értek el három év alatt, addig a magyar gazdaság teljesítménye stagnált.
A GDP felhasználási oldalát vizsgálva vegyes kép rajzolódik ki. A lakossági fogyasztás tekintetében Magyarország nem teljesít rosszul, sőt 2022 eleje óta a legnagyobb növekedést mutatja a V4-ek között. Ezzel szemben a kormányzati fogyasztásban érezhető a költségvetési megszorítások hatása, ami jelentősen elmarad a régiós országokétól.
Érdekesség, hogy bár a háztartások fogyasztási dinamikája kedvező, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt lakossági fogyasztás szintje európai uniós összehasonlításban továbbra is alacsony. Ezzel párhuzamosan a kormányzati kiadások GDP-arányosan magasak maradtak.
A legnagyobb lemaradás a beruházások területén tapasztalható. Míg a többi visegrádi országban is érezhető a globális bizonytalanság és a magasabb forrásköltségek hatása, a magyar beruházások olyan mértékű összeomlást mutatnak, ami egyedülálló a régióban. Az árváltozástól megtisztított beruházási ráta zuhanása különösen szembetűnő.
Az export területén szintén alulteljesít a magyar gazdaság. A hasonlóan nyitott, exportorientált és az EU fejlettebb piacaira termelő V4-es országok kiviteli teljesítménye kevésbé szenvedett a kedvezőtlen globális környezetben.
A termelési oldalt vizsgálva elsősorban a feldolgozóipar és az építőipar mutat jelentős lemaradást. Bár a járműgyártás dominanciája a régió más országaiban is jellemző, a magyar feldolgozóipar egyedüliként váltott tartós lejtmenetre. Az építőipar teljesítménye ugyan egyik visegrádi országban sem éri el a 2022 eleji szintet, de a visszaesés Magyarországon a legdrasztikusabb.
A szolgáltató szektorban valamivel kedvezőbb a helyzet, köszönhetően a viszonylag erős lakossági fogyasztásnak. Ugyanakkor egyes területek, mint a kiskereskedelem és a pénzügyi szektor, itt is alulteljesítenek. Ezzel szemben az információ és kommunikáció ágazat kifejezetten jól szerepel.
Bár egy hároméves időszak alapján nem vonhatók le messzemenő következtetések, és az alulteljesítésnek ciklikus okai is lehetnek, összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaság elmúlt három éve kifejezetten gyengén sikerült. Ezt nemcsak a hazai adatok önmagukban, hanem a régiós összehasonlítás is egyértelműen alátámasztja.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher, MTI/MTVA