A skandináv országok – példaként Svédország – jóléti rendszerében a családok támogatása szintén kiemelkedő, de más logikájú, mint a magyar megközelítés. A skandináv országok a GDP ~3 százalék körüli részét költik családtámogatásokra, de ennek nagy része nem adókedvezmény, hanem direkt juttatás vagy szolgáltatás.
Ausztria családpolitikája sok tekintetben a német és a magyar modell között helyezkedik el. Jellemző a havi családi pótlék és a gyermekgondozási támogatás kombinációja, amelyeket a családi terheket kiegyenlítő alap, a FLAF finanszíroz. Ennek kiadásai 2023-ban 8,2 milliárd eurót tettek ki, ami az osztrák GDP kb. 1,8 százaléka. Ausztria emellett 2019-ben bevezetett egy jelentős adójóváírást, amely gyermekenként biztosított adókedvezményt a dolgozó szülőknek.
A 2024-ben induló magyar intézkedéscsomag fókuszában az SZJA-mentesség áll.
Emellett fokozatosan kiterjesztik az SZJA-mentességet az édesanyák széles körére: 2027-ig minden kétgyermekes anya élete végéig mentesülhet az adófizetés alól. A családi adókedvezmény duplázása két ütemben zajlik: 2024 júliusában 50 százalékkal, majd 2025 januárjától újabb 50 százalékkal nő. Így egy háromgyermekes család akár havi 200 ezer Ft-ot is megspórolhat.
A teljes családtámogatási kiadás 2026-ban eléri az 4802 milliárd forintot, ami a GDP 5 százalékát teszi ki – ez valóban kiemelkedő nemzetközi összevetésben.
A fenti összehasonlításból kirajzolódik, hogy az európai viszonylatban értett „legnagyobb családi adócsökkentési program” bizonyos szempontból megalapozott: egyik vizsgált ország sem kínál olyan mértékű és kiterjedésű adókedvezményeket és adómentességet a gyermekes családoknak, mint Magyarország jelenlegi reformcsomagja. A nyugati jóléti államok (Németország, Franciaország, skandinávok) ugyan hasonló nagyságrendben (GDP ~2–4 százaléka) költenek a családokra, de ezt főleg közvetlen juttatások és szolgáltatások formájában teszik. Magyarország ezzel szemben az adópolitika eszközeivel – az SZJA elengedésével, a családi adókedvezmény drasztikus emelésével – éri el, hogy a támogatás a családoknál maradó jövedelemként jelenjen meg. Így a magyar kormány állítása azon az értelmezésen alapul, hogy adócsökkentés formájában valóban egyedülállóan nagy programot valósítanak meg Európában – hangsúlyozza az elemzés.