Szeged lehet Magyarország új zöldenergia-centruma

A zöldmetanol gyártása három fő elemen alapszik: napenergiából előállított zöldhidrogénen, ipari szén-dioxid-leválasztáson és megfelelő vízforrásokon. Bár előállítása bonyolultabb és költségesebb, mint a zöldhidrogéné, felhasználása egyszerűbb és olcsóbb – emiatt egyre nagyobb figyelmet kap világszerte.

A gyártás akkor lehet gazdaságos, ha adott egy legalább 50 megawattos naperőmű (kb. 100 hektáron), közeli ipari szén-dioxid-forrás, működő vízkezelő telep, földgázhálózati kapcsolat és elérhető vízforrás (amihez akár szennyvíztisztított víz is használható). Egy kilogramm zöldhidrogén előállításához óránként 300 liter víz szükséges.

Szeged térsége a lehetséges helyszínek között

A tanulmány szerint a vizsgált európai helyszínek közül 3016 felelt meg a fenti kritériumoknak. Magyarországon főként a déli régiók – például Szeged környéke – kerültek be a gazdaságosan megvalósítható beruházások közé. A becslések szerint a projektek többsége 15 százalék feletti belső megtérülési rátát hozhatna a befektetőknek, különösen magasabb energia- és szén-dioxid-árak esetén.

A szükséges beruházási volumen óriási: Európa-szerte akár 700 milliárd eurót is elérhet a zöldmetanol-projektek összértéke. Mindez azonban elengedhetetlen lehet ahhoz, hogy az ipar hosszú távon alkalmazkodjon a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és az EU zöldpolitikai célkitűzéseihez.

A dán példa és a magyar jövő

Az első kereskedelmi méretű zöldmetanol-üzem májusban nyílt meg Dániában. A megtermelt üzemanyagot többek között a tengeri szállításban használják majd fel: a Maersk például már be is jelentkezett nagyvásárlóként. Emellett ipari felhasználása is bővül: például a LEGO a műanyaggyártáshoz használja majd a zöldmetanolt.

A kutatók szerint 2035-re elérhetővé válhat az árparitás a fosszilis metanollal – sőt, később akár olcsóbbá is válhat. Ehhez azonban időben kell lépni – így Magyarország előtt most valós lehetőség áll egy új, fenntartható iparág megalapozására – írja a Portfolio.