Magyarországon súlyos demográfiai válság zajlik: az év első felében 85 százalékkal többen haltak meg, mint ahányan születtek, a születésszám pedig 8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A termékenységi arányszám negyedik éve csökken, 2025 első felében már csak 1,27 volt, szemben a 2021-es 1,61-es csúccsal. Különösen a fővárosban súlyos a helyzet, ahol a születések száma 14 százalékkal zuhant, és most kétszer annyi budapesti halt meg, mint ahányan születtek – írja a Válasz Online.

A jelenség mögött több ok áll:

a fiatalok egyre nagyobb arányú kivándorlása,
a háborús fenyegetettség politikai hangsúlyozása,
a gazdaság pangása az inflációs nyomással,
és nem utolsósorban a szülészeti ellátás drasztikus átalakítása.

A hálapénz megszüntetése valamint a szabad orvosválasztás korlátozása miatt az állami szülészetek is egyre kevesebb szülést bonyolítanak. 

Például a Semmelweis Egyetem szülészeti osztályán 2020-ban még 7000 szülés volt, míg 2024-ben már csak 4400. Hasonló visszaesés történt a Szent Imre kórházban és több budapesti intézményben, miközben a kórházak költségvetésének jelentős része fix, így a forgalomcsökkenés közvetlen anyagi következménnyel nem jár az intézmények számára.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a kormány nem támogatja a teljesítmény alapú finanszírozást, helyette visszatérnek a fix összegű kórházi finanszírozáshoz.

A magánszülészetek eleinte tért nyertek, mivel lehetőséget adtak a szabad orvos- és szülésznőválasztásra, azonban a csökkenő születésszám miatt 2024-ben már stagnált a magánintézmények szülésszáma, és egyesek, például a Dr. Rose magánkórház, megszüntették szülészeti részlegüket. A fővárosban így bár nőtt a szülészetek száma, a magánszülészetek forgalma nem bővül tovább, mert nincs elég gyermek. A TritonLife magánklinika azonban továbbra is fejlődést mutat, részben jó kormányzati kapcsolatoknak köszönhetően.

A császármetszések  aránya további aggodalomra ad okot: az egészségügyi ajánlások szerint 10-15 százalék körül lenne ideális, ezzel szemben 2024-ben a magyarországi átlag már 42 százalék volt, vidéken 50 százalék feletti helyekkel és fővárosi kórházakban akár 56 százalékos aránnyal.

A magas műtéti arány mögött részben a magánszektorban dolgozó orvosok kettős munkahelye és a  műhibaperek kockázatának minimalizálása áll. Ez a helyzet tovább rontja a születésszámot, hiszen a császármetszések után a felépülési idő hosszabb, és az anyák gyakran késleltetik a következő terhességet.

A nők vágyai és a valóság között is jelentős szakadék van: egy 3500 fős kutatás szerint a várandós nők többsége szabad orvos- és intézményválasztásra vágyik, valamint az intézmények átlátható adataira (pl. császármetszési arányok, anyai és újszülött halálozás), ám ezek az információk legtöbb helyen nem hozzáférhetők.

A családbarát fővárosi szülészetek válságban vannak: a korábban magas színvonalú intézmények, mint a Szent Imre vagy a Szent Margit kórház, sorra veszítenek pácienseket, és nem valósultak meg a korábban tervezett fejlesztések, például a Bethesda Kórház családbarát szülészeti egységének megépítése. Ez utóbbi a magas építési költségek és az uniós források elapadása miatt állt le.

Vidéken a helyzet speciálisabb: az ottani kiskórházak megőrzése a tét, mivel egy-egy szülész orvos távozása akár a teljes osztály bezárását és a kórház megszűnését is jelentheti. Gyakori a  szakemberhiány és az ügyeleti létszámok problémája, amelyért drága pótlékokat kell fizetni. A jó hír, hogy a csecsemőhalálozás 2025 első felében javult, 4 ezrelékről 3,2 ezrelékre csökkent – írja a lap.