Az aHang petíciója, amit már több mint tízezren aláírtak, egy konkrét ügyben indult, de messzebbre mutat, hiszen a hasonló esetek a máshol is előfordulhatnak: az ügy pedig a vértesi Cica-homok bányáé.
A felhagyott külszíni fejtést, ahol egykor barnakőszenet bányásztak – még az én kamaszkoromban is –, birtokba vette a természet, víz is elkezdett összegyűlni benne, a környék hasonló, be nem temetett bányatavaihoz hasonlóan. Eddig inkább visszaadták a természetnek ezeket a helyeket, az élővilág és a kirándulók örömére, nem volt jellemző a betemetés, több bányató is kialakult így a Vértes ezen részén.
Így nézett ki a Cica-homok külszíni fejtése: a természet már elkezdte birtokba venni, hasonlóan a többi, környékbeli bányatóhoz (fotó: Turista Magazin/Lánczi Péter)
A cica-homoki tavacska még a Turista Magazin cikkében is szerepelt, most már nem valószínű, hogy lefotóznák. A partjára lemenni már nem lehet, körbe van kerítve, ezt a nyár folyamán személyesen is megnéztem a Vértesben kirándulva. Engedélyt kapott ugyanis a „rekultivációra” a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft., ami, ahogy a 24.hu videójában elhangzik, Mészáros Lőrinchez köthető. Az Átlátszó írta meg korábban, hogy az Envirotis Holding Zrt. tagja, ami felett 2020-ban szerzett egyedüli irányítást a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magánalap. A Kft. Oroszlányban is szándékozik akkugyárakból származó veszélyes hulladékot kezelni.
A Cica-homokhoz kapcsolható tevékenység nem csak a helyieket érinti: az Által-ér vízbázis területén zajlik, amelynek vize a Tatai-tóba és végül a Dunába kerül.
A kormányhivatal szerint minden szabályosan zajlik, a Mediaworkshöz tartozó megyei lap is üdvözli a tájsebgyógyításnak nevezett eljárást, Csárdi Antal politikus, országgyűlési képviselő azonban már 8 hónappal ezelőtt megosztotta Facebook-oldalán az általa vett minta vizsgálati jegyzőkönyvét, valamint a rekultivációt végző cég jelenlétében vett második minta vizsgálati jegyzőkönyvét is, ezeket itt és itt lehet elolvasni. Mint írta, a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyben leírt határértékeknek valóban megfelel. De nem felel meg a törvényi előírásoknak, nem felel meg az ott élők érdekeinek.
Posztja szerint a megismételt vizsgálat is kimutatta, hogy a feltöltésre használt talaj krómból, kadmiumból, antimonból, és több más szennyező anyagból is, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet által meghatározott szennyezési határérték többszörösét tartalmazza. Hasonló eredményt láthatunk a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), és az alifás szénhidrogének mennyiségének vizsgálatakor is – mindezt egy Natura 2000-es terület közepén, fokozottan védett természeti területen.
Ez a tevékenység súlyosan veszélyezteti a környéken élők, és az idelátogatók egészségét, írta akkor a politikus, és nem utolsó sorban jogszabálysértő.
A civilek arra is felhívták a figyelmet: a vészhelyzeti kormányzásnak köszönhetően parlamenti egyeztetés nélkül született meg a napokban a 271/2025. (VIII.18.) Kormányrendelet, amely lehetőséget ad a veszélyes hulladék importáló és feldolgozó cégek számára, hogy „rekultiváció és tájseb gyógyítás” címkéje alatt tulajdonképpen bármilyen anyagot helyezzenek ki töltőanyagként a tájba, akár védett területekre is. A rendeletet itt tudják áttanulmányozni.
A helyiek, ahogy az már a 24.hu májusi videójában is elhangzott, a vízbázis esetleges elszennyezésétől is tartanak. Az aHang petíciójában is olvasható, hogy a jelenleg zajló tevékenység veszélyezteti a vízbázist és a talajt. Csárdi Antal tegnap szintén a Facebookon osztotta meg: az antibiotikum-rezisztens baktérium kapcsán, amit a közeli székesfehérvári kórház szülészetén és egy kollégiumban is megtelepedett a vízvezeték-hálózatban, érdemes lenne vizsgálatot végezni. Mint videójában elmondja, nem kizárható, hogy a Cica-homok bányából került a felszín alatti vizekbe.
„A rekultiváció kezdetekor kimutattuk, hogy a feltöltésre használt anyag fertőzött antibiotikum-rezisztens baktériumokkal, ugyanazzal a baktériumfajtával, amit megtaláltak mind a székesfehérvári kórház vízvezetékrendszerében, mind pedig a kollégiumban.”
„Mi, alulírottak követeljük, hogy a Vértesi Tájvédelmi Körzetben, Natura 2000-es területen azonnal állítsák le a jelenlegi, tájsebgyógyító ökológiai helyreállító programnak titulált természetpusztító, vízbázist veszélyeztető „rekultivációs” tevékenységet a Cicahomoki tönkretett bányató és környékének területén.” – áll az aHang petíciójában, amit itt lehet aláírni.