Elméletileg agrárország lennénk, és tonna/terület arányban egy iiiicipicivel még az ukránokat is be előzzük. Durva kerekítésekkel M.o.-nak ~14 millió tonna/93000 km^2 a termelése (2019 körüli adat, de +-1 vagy 2 milla nagy vonalakban a szemléltetést nem befolyásolja) [1](https://www.world-grain.com/articles/10765-focus-on-hungary#:~:text=The%20International%20Grains%20Council%20(IGC,tonnes%20in%20the%20previous%20year.)

Ukrajna termelése [^2](https://www.agriculture.com/markets/newswire/ukraine-2021-grain-harvest-jumps-32-statistics) 85 millió tonna/600,000 km^2

Szal Magyarország terület arányosan 1:1 arányban termel Ukrajnával. 150 tonna per km^2 Itthon, 141 per km^2 Ukrajnában. Persze, durva kerekítések, de ha rögtön mindkét irányba 5-5 millával tévedek is egész pofás.

Most hogy Ukrajna 1-2 évre ki lesz véve a global termelésből, az orszok meg nem adhatják el nagy részét annak amit termelnek, lenne lehetőség (Fideszéket félre téve, alattunk semmire sincs) arra, hogy bekeményítve tökig álljunk a GDP-ben?

Like, a jelenlegi eredményt úgy érjük el, hogy a Pató Pál urak földjei itt az alföldön belvízzel eláraszott tavak, amiket basznak lecsapolni mert egyszerűbb felvenni a kármentesítést ugye. De ha a füle közé baszna egy fűrészporos tömővel a lusta parasztjának az ember, meg egyéb intézkedések mellett, **Mennyire lehetne megnövelni ezeket a számokat?**

ha nem lenne a fidesz, akkor egy jelentős de nem lehetetlen plusz erőbefeketetéssel Magyarország következő két éve olyan profitábilis lehetne, akár 350 forintra is vissza mehetne az euro

20 comments
  1. Első blikkre te egy városi vagy és jó messze vagy a természettől, az agrárgazdálkodás nincs meg. Közgazdász, befektető és spekuláns sem vagy, mert akkor tudnád, hogy az erős forint cseszi el az exportunkat és így is azért kiszolgáltatott az ország, mert magas az import. A dolog sokkal bonyolultabb, mint amit a te rövidlátó, haszonleső elméd be tud fogadni.

  2. Add hozzá, hogy nagy területen termelünk bioetanolra, nem élelmiszerre, és simán kivonjuk a termőföldet, ha a NER-nek kell (debreceni BMW gyárra nézek).

  3. A mezőgazdaság mínuszos, csak a sok állami támogatással éri meg csinálni (azt meg muszáj adniuk mert enni mégiscsak kell a népnek).

  4. szerintem ott kezdődik a számítással kapcsolatos alapvető probléma, hogy OP az ország területével oszt és nem a termőterületek nagyságával…

  5. A magyar mezogazdasag termelekenysege novekszik. Annak mertekevel vannak problemak mar regota, de ezt rovidtavon nem lehet megoldani. (Foleg nem most, amikor piacokat lehetne szerezni.) Sokkal tobb termelesbe foghato foldterulet nincs. Vannak kihasznalatlan teruletek, de erdemben nem valtoztatnanak ennek merteken.

    Velemenyem szerint nagy szukseg lenne innovaciora a magyar mezogazdasagban, ahhoz viszont tokere lenne szukseg, kiszamithato gazdasagi kornyezetre es szemleletvaltasra.

    Klimavaltozas, Alfold elsivatagosodasa, allatbetegsegek, GMO-mentes szabalyozas egyelore hatraltato tenyezok, semmint valtozast indukalo erok ma a magyar ugaron.

  6. > ha nem lenne a fidesz, akkor egy jelentős de nem lehetetlen plusz erőbefeketetéssel Magyarország következő két éve olyan profitábilis lehetne, akár 350 forintra is vissza mehetne az euro

  7. Kivancsi lennek ugyanezekre a szamokra pl hollandia eseteben. Tapasztalataim szerint (3 ev szezonmunka) ok rendelkeznek a legmagasabb szintu mezogazdasagi technologiaval Europaban. Talan az lehetne egy benchmark, hogy mi hova tudnank fejlodni, illetve a GDP aranyaban mi lehet a realitas?

  8. Írtam egyszer, repce meg hasonló ehetetlen vackokra meg kell szüntetni bármilyen támogatást és a búzát kellene helyzetbe hozni lehetőleg minél hamarabb. Kukorica maradhat persze fogyasztásra és takarmányra, de ne adjuk már el németbe üzemanyagnak meg hőerőműveknek elégetni.

    Egyébként gabonát nem igazán lehet úgymond többlethozamra kényszeríteni, időjárásnak eléggé kitett tud lenni, de azért átlagosan belehet saccolni mennyi termés várható belőle. Papám több évtizedig foglalkozott vele saját termesztésre, nagyjából minden évben két “medence” gabona lett (nagy ritkán másfél és kicsivel többször mint kettő), szóval szerintem fix van valami hozamszám hektáronként valamerre a neten.

  9. Alapból nem szerencsésen van összehasonlítva a két ország, teljesen más a termelés színvonala, a vetésterület összetétele stb.. (szántóterületben és lehetőségekben óriási különbségek vannak)

    De a kérdésedre válaszolva, valamennyit lehetne növelni még természetesen,de alapvetően akárhogy is hangzik mi nem termelünk rossz színvonalon. És ahogy már előttem írták javul is a helyzet. Sok termőterület van bevonva, amin lehet, hogy mással kéne foglalkozni, mint szántóként hasznosítani és akkor javulnának az átlagok.

    Arra a kérdésre, hogy a GDP-t mivel tudjuk húzni a feldolgozó/élelmiszeripar fejlesztése lesz a megoldás. Sokkal jövedelmezőbb lenne az ország számára, mint hogy rengeteg pénzt beletenni abba,hogy nőjön a kukorica országos termésátlaga 1 tonnával.

    Alapanyag termelésben nem tudunk versengeni az olyan nagy halakkal mint Ukrajna vagy Oroszország, mert nem a hatékonyság a fő szempont hanem a mennyiség. A gabona árakat teljes mértékben a világpiaci ár határozza meg, ami pedig úgy képződik, hogy minden ország beönti egy közös kalapba az évi termését és azoknak lesz árérvényesítő hatása akik a legnagyobb mennyiséggel vannak jelen.

    Szóval kell a jó színvonalú alapanyag termelés de a feldolgozáson van a hangsúly és azon hogy a félkész-kész terméket, hogy tudod exportálni.

  10. a mezőgazdaság alig teszik ki az államok gdp-nek 5-8 százalékát… max a szegényebb országokban magasabb ez a szám (pl. Ukrajna). Mo. – nak ha jól emlékszem. olyan 5% körüli a mezőgazdaság, átlagban… illetve azt se felejtsük el, hogy hiába van nagy alföldünk, meg sok sík vidék, hogyha maga a föld minősége szar. konkrétan Bács és Szabolcs megye homok… nem véletlenül csak szőlő, gyümölcsök meg paprika van arra… arról meg ne is beszéljünk, hogy az alapból szar talajt, hogyan cseszik szét mégjobban a nagyüzemi termesztéssel. Ukrajna pl ebben jobb, mert nagyon nagy területen sík és jó termőfölddel.

    Edit: plusz még annyi, hogy azért is drágább pla magyar paradicsom mint a spanyol, szállítással, mindennel, mert azokon a területeken sokkal nagyobb földek vannak, ha nagy üzemben termelsz olcsóbban tudod adni, míg a kisgazda a kis telkével, a kevés megtermelt árut kénytelen drágábban adni, hogy lépést tudjon tartani

  11. Giga sok dologgal nem értek egyet a Mi Hazánk Mozgalommal, de érdekes gondolat eljátszani egy erős agrárgazdasági országgal.
    De szerintem ez a jelenlegi politikai helyzetben lehetetlen :/

  12. Vedd figyelembe hogy Mo. viszonylag alacsony értékű, feldolgozatlan gabonát exportál, és élelmiszert importál.

    Ha a GDP-n szeretnél lendíteni, arra egy megoldás lenne ha a búzát nem kivinnék németországba, és visszavásárolnánk a műzlit tőlük hússzoros áron, hanem itt történne meg a feldolgozás.

    A másik út, hogy min-maxoljuk a rendelkezésünkre álló földterületeket, és a terményhozam maximalizálása érdekében kizsákmányoljuk a termőréteget. Itt ugye az a kockázat, hogy száz év múlva nem csak a műzlit kell importálnunk, hanem a lisztet is.

  13. Az EU kemény támogatást ad, ha a földed 25%án lucernát termelsz. (2m BP IT uraknak: állattakarmányt)
    A szárazság évről évre keményebb az alföldön. Idén van aki már a búzát is öntözi. Éves hozam 30-50%al kevesebb emiatt mint lehetne.
    Senki nem akar vidéken mezőgazdaságban dolgozni. Nagyon sokan mennek nyugdíjba, és nincs aki leváltása őket.
    Új termőföldet nem fogsz itthon találni, ahol erre alkalmas a talaj azt már művelik.
    Technológiai fejlesztések nem nagyon segítenek, max az új öntözőrendszerek kiépítése, ami rohadt drága. Önjáró lineár 2++ milla hektáronként, mobil szivattyú+dobos csőrendszer 100+ milla, amivel évi 120 hektárt tudsz öntözni kb. Ráadásul egy nagy országos projekthez új csatornarendszer is kellene, na meg a vizet honnan szereznénk hozzá?
    Szerintem annak fogunk itt örülni 20 év múlva, ha a saját fogyasztásunknak elegendők fogunk tudni termelni, nem mi fogjuk etetni Európát.

  14. Bár nem igazán értek hozzá de ha jól rémlik van egy EUs törvénykeret arra hogy mennyit és miből termelhetünk hogy a piacot ne tudja egy ország teljes mértékben leuralni. Ha minden igaz a cukorral ez volt a probléma mikor beléptünk.

  15. Lehetne. Az 50es években még 7,5 millió ha mg terület volt, ez ma 5 millió – a fogyás főleg beépítésből és erdősítésből jön, szal persze ebből nem lehet mind visszacsinálni. De egy olyan 600-800 ezer hektár “tartalék” van a rendszerben. Ezek jelentős része adminisztratív okokból van elhagyva – uniós csatlakozáskor lemondtunk jórészéről (thx mszp), és csak évi 2-3%al lehet növelni, mármint amire támogatást lehet kérni, de anélkül nem fog senki művelni.

    A zöldített területeket is vissza lehetne csinálni, de erről megint nem fog senki komoly incentíva nélkül lemondani, mert sokat ad rá unió. És ez nem ugaron hagyást jelent, hanem legelőt-gyepet (amit kaszálni kell), illetve ökológiai védőhelyeket (értsd: árokpart, útszélek), amik ráadásul talajeróziót is lassítják. Tehát a zöldítés jó dolog és segíti a többi terület fenntarthatóságát is.

    Meg persze át lehetne állítani más kultúrákat gabonára. Csakhogy a gabonának sok műtrágya és növényvédőszer kell, adott aranykorona alatt egyszerűen nem éri meg. Ja meg be kell szerezni megfelelő gépeket hozzá, olyan apróságokat mint egy kombájn, amik újonnan 9 számjegytől indulnak és várólista van rájuk chiphiány miatt.

    Továbbá nagyon elégtelen hazai feldolgozókapacitás, nagyrészét Dunán hajók viszik Ausztriába/Németbe.

    Szóval lehetőségek vannak, csak ára van, ezért nem fog összejönni ez a nagy képzelt profit.

  16. >ha nem lenne a fidesz, akkor egy jelentős de nem lehetetlen plusz erőbefeketetéssel Magyarország következő két éve olyan profitábilis lehetne, akár 350 forintra is vissza mehetne az euro

    Nagyon mély elemzés, gratulálok.

Leave a Reply