__A saját ajánlásom nagyon röviden__: a tengeralattjárón és a végtelenül színvonaltalan ellenzéki politizálásban elterjedt Mészárosozás-Tiborcozás-tolvajozás hátteréről beszélnek igen részletesen, az Antal-kormánytól kezdve, szocializmusból öröklődött burzsoá osztályból lett nemzeti tőke vs külföldi tőke viszonya, és a kettő között vergődő magyar kormányzatok választási lehetőségei, meg se próbálom összefoglalni. A végső kérdés, amire kifut, hogy tekinthető a Fidesz politikája a fejlesztő állam politikájának, Taiwan, Dél-Korea, stb példájára, a választ nem lövöm le. (Mellékvágány a legutóbbi kampányban is szerepet játszott Gyurcsány-kormány óriási ballövései, illetve Király Júlia, MZP tanácsadója. )
__Pogátsa Zoltán, a host összefoglalója:__
> Gerőcs Tamásnak új, nagyon érdekes könyve jött ki, “Magyarország függő fejlődése” címmel. Az új epizódban Tamás és Pogi átbeszélik a könyv második, Magyarországra vonatkozó felét. Arra a kérdésre keresi ez a rész a választ, hogy az ország hogyan integrálódott vissza a világgazdaság félperifériájára, és azóta az egymást követő kormányok mit próbáltak tenni ez ellen. Kiderül belőle például, hogy a gazdaságszerkezetünket a közhiedelemmel ellentétben nem annyira a volt állami cégek privatizációja határozta meg, hanem az azt követő zöldmezős beruházások, amelyeknek a volumene nagyobb volt. A privatizációs bevételeket nagyrészt tűzoltásra költötték a kilencvenes években. A 2004-2010 időszakban jött a devizahitelezés, a gazdasági összeomlás, az állami támogatásoknak pedig csupán 2%-át költötték a hazai cégekre, a többit a multikra. Ezért sem, és a gazdasági összeomlás miatt sem meglepő, hogy a hazai tőke átállt a Fideszhez. A Fidesz ugyan szabadságharcot hírdetett a “német gazdasági gyarmatosítással” szemben, ám ezután kiegyezett a nyugati multikkal az export szektorokban. A hazai piacon működö szektorokban (bank, energia, hírközlés) az állam felhasználásával hazai holdingokat hozott létre, amellyel többek között az OTP-MOL konglomerátum autonóm pozícióját kívánja kikezdeni. A politikai hegemónia fenntartásához ez megfelelő út, ám hogy ez elég lesz-e az ország globálisan félperifériás helyzetének meghaladására, e felől szkeptikus a szerző.
(A könyvet még nem olvastam)
Spotifyon is fent van, meg gondolom máshol, ki hol szeret podcastot hallgatni. Nem tudom, hogy szokás ezeket linkelni.
Nem
Szuper anyag, köszi szépen!
Ami a kulcsgondolat és nagyon ott van, hogy a fidesz az exportágazatokba nem nyúl bele ilyen az autóipar és egyéb zöldmezős ágazatok. Itt lefekszik a (német) tőkének és szállítja a rabszolgákat. Ami viszont hazai fogyasztásra termel ott belenyúl a törvényi szabályozásba és a haverok felé dönti a pályát. Ilyen a bankszektor, a kiskereskedelmi láncok, az építőipar, de az oktatás is.
Ha ezt továbbgondoljuk az jön ki nem érdemes itthon semmi innovatív vállalkozást vinni, mert vagy a ner alá beépített kliens leszel vagy lenyúlják tőled az egészet. Azt az ugrást meg egy kkv nem tudja megtenni, hogy hazaiként dominánsan exportra termeljen és mindezt olyan technológiával, networkben amit a neres strómanok nem tudnak működtetni vagy nem tudnak lenyúlni.
4 comments
Hosszú, másfél órás beszélgetés. Sétához kitűnő.
__A saját ajánlásom nagyon röviden__: a tengeralattjárón és a végtelenül színvonaltalan ellenzéki politizálásban elterjedt Mészárosozás-Tiborcozás-tolvajozás hátteréről beszélnek igen részletesen, az Antal-kormánytól kezdve, szocializmusból öröklődött burzsoá osztályból lett nemzeti tőke vs külföldi tőke viszonya, és a kettő között vergődő magyar kormányzatok választási lehetőségei, meg se próbálom összefoglalni. A végső kérdés, amire kifut, hogy tekinthető a Fidesz politikája a fejlesztő állam politikájának, Taiwan, Dél-Korea, stb példájára, a választ nem lövöm le. (Mellékvágány a legutóbbi kampányban is szerepet játszott Gyurcsány-kormány óriási ballövései, illetve Király Júlia, MZP tanácsadója. )
__Pogátsa Zoltán, a host összefoglalója:__
> Gerőcs Tamásnak új, nagyon érdekes könyve jött ki, “Magyarország függő fejlődése” címmel. Az új epizódban Tamás és Pogi átbeszélik a könyv második, Magyarországra vonatkozó felét. Arra a kérdésre keresi ez a rész a választ, hogy az ország hogyan integrálódott vissza a világgazdaság félperifériájára, és azóta az egymást követő kormányok mit próbáltak tenni ez ellen. Kiderül belőle például, hogy a gazdaságszerkezetünket a közhiedelemmel ellentétben nem annyira a volt állami cégek privatizációja határozta meg, hanem az azt követő zöldmezős beruházások, amelyeknek a volumene nagyobb volt. A privatizációs bevételeket nagyrészt tűzoltásra költötték a kilencvenes években. A 2004-2010 időszakban jött a devizahitelezés, a gazdasági összeomlás, az állami támogatásoknak pedig csupán 2%-át költötték a hazai cégekre, a többit a multikra. Ezért sem, és a gazdasági összeomlás miatt sem meglepő, hogy a hazai tőke átállt a Fideszhez. A Fidesz ugyan szabadságharcot hírdetett a “német gazdasági gyarmatosítással” szemben, ám ezután kiegyezett a nyugati multikkal az export szektorokban. A hazai piacon működö szektorokban (bank, energia, hírközlés) az állam felhasználásával hazai holdingokat hozott létre, amellyel többek között az OTP-MOL konglomerátum autonóm pozícióját kívánja kikezdeni. A politikai hegemónia fenntartásához ez megfelelő út, ám hogy ez elég lesz-e az ország globálisan félperifériás helyzetének meghaladására, e felől szkeptikus a szerző.
(A könyvet még nem olvastam)
Spotifyon is fent van, meg gondolom máshol, ki hol szeret podcastot hallgatni. Nem tudom, hogy szokás ezeket linkelni.
Nem
Szuper anyag, köszi szépen!
Ami a kulcsgondolat és nagyon ott van, hogy a fidesz az exportágazatokba nem nyúl bele ilyen az autóipar és egyéb zöldmezős ágazatok. Itt lefekszik a (német) tőkének és szállítja a rabszolgákat. Ami viszont hazai fogyasztásra termel ott belenyúl a törvényi szabályozásba és a haverok felé dönti a pályát. Ilyen a bankszektor, a kiskereskedelmi láncok, az építőipar, de az oktatás is.
Ha ezt továbbgondoljuk az jön ki nem érdemes itthon semmi innovatív vállalkozást vinni, mert vagy a ner alá beépített kliens leszel vagy lenyúlják tőled az egészet. Azt az ugrást meg egy kkv nem tudja megtenni, hogy hazaiként dominánsan exportra termeljen és mindezt olyan technológiával, networkben amit a neres strómanok nem tudnak működtetni vagy nem tudnak lenyúlni.