2010 után Magyarországon jelentős átalakulás ment végbe a külföldi működő tőke és a hazai beruházások térbeli szerkezetében. A nyugat-magyarországi autóipari központok – Győr, Esztergom, Székesfehérvár – logisztikai előnyei és ipari hagyományai továbbra is meghatározók maradtak. Ám a kormány foglalkoztatáspolitikája és keleti nyitás stratégiája, illetve az infrastruktúra-fejlesztések a 2010-es évtized derekára fokozatosan előkészítették a terepet a keleti országrész felzárkózásához.
A hagyományos német gyártók mellett a kínai beruházások is látványosan felértékelődtek. / Fotó: Wolfgang Rattay / ReutersFokozatosan a keleti országrész is a beruházások célpontjává válik
2015-től új befektetési hullám indult: a német autógyártók mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak a dél-koreai és kínai vállalatok. Az elektromosautó-gyártás előretörése alapjaiban alakította át az ipar szerkezetét. Az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, a BMW Debrecenben tért át kizárólag az elektromos autók gyártására, miközben megjelentek az első nagy akkumulátorgyárak is – a Samsung SDI, az SK On és később a kínai CATL óriásvállalatai. Debrecen mellett Szeged és Miskolc is fokozatosan a multinacionális vállalatok beruházási célpontjává vált, s ezzel az évtized végére új ipari pólusok emelkedtek fel az ország keleti és déli részén is.
A 2020-as évek elejére a kínai befektetések látványosan felértékelődtek: a CATL Debrecenben, a BYD Szegeden kezdett európai bázis építésébe. A fönt vázolt folyamatok eredményeként mérséklődtek a különbségek az ország keleti és nyugati fele között. 2023-ban például Hajdú-Bihar vármegye megelőzte Fejért az egy főre jutó beruházások értékében.
Ez az időszak a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb befektetési periódusaként értékelhető: