“Célunk egyrészt megmutatni: alakulataink nem kötődnek kizárólag saját laktanyájukhoz, hanem képesek más helyőrségből is maradéktalanul ellátni feladataikat, személyi állományuk és technikai eszközeik egy részének ideiglenes áttelepítésével. A haza szolgálata nem korlátozódik kizárólag egy helyőrségre, a műveletek végrehajtására Magyarország teljes területén készen kell állni – a mostani mozzanat egyik lényege épp ez: a katonáknak otthonuktól és laktanyájuktól akár többszáz kilométerre kell helyt állniuk.
Másrészt számunkra az átcsoportosítás nem pusztán logisztikai művelet, hanem annak a stratégiai szemléletváltásnak a része, amely a nemrég bevezetett helyőrségtámogató koncepció gyakorlati tesztelését is jelenti. A koncepció célja, hogy az ország bármely pontján biztosítható legyen a honvédelmi feladatok zavartalan ellátása – a személyi állomány és az eszközök megfelelő kiszolgálásával” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az elvonuló alakulat rendben hátra hagyott körleteit egy másik alakulat foglalhatja el, nagyobb rugalmasságot biztosítva ezzel a műveletek végrehajtáshoz.
Böröndi vezérezredes kiemelte: a Magyar Honvédségben folyamatos az adaptáció, a 21. századi biztonsági kihívásoknak megfelelően a haderőt a képességalapú működés, valamint a műveleti vezetés követelményeinek megfelelően alakítják, jelentősen növelve a reagálóképességet.
“A Magyar Honvédségnek a most induló folyamat mérföldkő, először valósul meg olyan, országos kiterjedésű mozgás, amely a helyőrségek közötti együttműködésen alapul, és amely egyszerre vizsgáztatja az új jogszabályi környezetben bevezetett műveleti és adminisztratív besorolású katonák szolgálatát” – emelte ki a Honvéd Vezérkar főnöke.
Forrás: MTI
Fotó: MTI