Ugyanakkor, ahogy Orbán Viktor is fogalmazott, Ulf Kristerssonnak inkább a saját háza táján kellene rendet tennie, mielőtt kioktatja Magyarországot. Svédország évtizedeken át a társadalmi egyenlőség és a jólét szimbóluma volt. Azonban a 2000-es évektől induló tömeges bevándorlás és az integrációs kísérletek végül totális kudarcba fulladtak. A hatóságok által is elismerten léteznek olyan városrészek – például Malmöben –, ahol bűnbandák toboroznak fiatalokat a drogkereskedelembe, fegyveres leszámolásokba és szervezett bűnözésbe. Ezek a bandák főként bevándorlókból vagy azok leszármazottaiból szerveződnek, és mára az utcai lövöldözések, robbantások és bandaháborúk a svéd mindennapok részei lettek.
A statisztikák elképesztőek: 2024 szilvesztere óta harminc robbantásos merénylet rázta meg az országot, és 2025 elején Kristersson maga ismerte el, hogy „teljesen egyértelmű, hogy nincs ellenőrzésünk ezen erőszakos hullám felett” . 2020-ban Svédország vezette az EU-s országok listáját a lőfegyveres gyilkosságok tekintetében, csak Albánia előzte meg Európában. Kézigránátos támadásokban pedig Mexikó után a második a nem háborús országok között világszerte.
A malmői zsidó közösség létszáma 2019-ben mindössze 800 főre zsugorodott, és 2029-re „kihalással” fenyeget a közösség szóvivője a növekvő antiszemitizmus miatt.
A bűnelkövetők 98 százaléka bevándorló vagy azok leszármazottja – ez azt jelenti, hogy nélkülük a skandináv országban szinte ismeretlen lenne ez a szintű szervezett bűnözés. A svéd rendőrség szerint 14 ezer bandatag van az országban, plusz 48 ezer támogatójuk, miközben az utcai járőrök száma mindössze 22 ezer.
A bandatagok 90 százaléka bevándorló hátterű, átlagéletkoruk 28 év.