A teljes cikk a Világgazdaság honlapján érhető el.
Deja vu érzése keletkezik a hosszú emlékezetűeknek a német védelmi miniszter, Boris Pistorius csütörtöki bejelentését olvasva, másoknak science fiction filmes emlékeik ébrednek fel. Németország, a feléledőben lévő egykori katonai szuperhatalom űrfegyverkezésbe fog, indulnak az eurómilliárdok, sőt tízmilliárdok, és a tekintélyes kormánytag a NATO-t is sürgeti, hogy vegye fontolóra „támadóképességek” kiépítését a világűrben. Ki ellen, könnyen kitalálhatjuk.
A „kilövési pont”: Pistorius osztja a NATO főtitkára, Mark Rutte közelmúltban megfogalmazott aggodalmait, miszerint Oroszország nukleáris műholdellenes fegyvereket telepíthet az űrbe – erről a miniszter egy berlini űripari konferencián beszélt a Bloomberg jelentése szerint.
Németország eurómilliárdokat költ majd műholdjai védelmére, és a NATO-szövetségeseknek is fontolóra kell venniük, hogy támadóképességekre tegyenek szert a kozmoszban – mondta Pistorius, azt ígérve: az európai hatalom 2030-ig 35 milliárd eurót (41 milliárd dollárt) fordít űrprojektekre, azzal a céllal, hogy ellenállóbbá tegye a katonai űrrendszereket a zavarásokkal és támadásokkal szemben.
A műholdhálózatok ma a modern társadalmak Achilles-sarkát jelentik. Támadásuk egész országokat képes megbénítani. Tudjuk, hogy a jövő konfliktusai már nem fognak a Földre korlátozódni. Nyíltan zajlanak majd a világűrben is – indokolt.
Fotó: Shutterstock