OkosHír: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-kirgiz stratégiai tanács ülését követően bejelentette, hogy magyar vállalatok négymilliárd forint értékben vízerőművet építenek Kirgizisztánban, ezzel is erősítve a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. A miniszter élesen bírálta az Európai Unió politikáját, amely szerinte „háborús pszichózisba” került és „elszigetelődött” a világ fontos térségeitől, miközben Magyarország a párbeszédre és a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre törekszik.
Szijjártó Péter a magyar-kirgiz stratégiai tanács ülését követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a világpolitikában jelentős változások tapasztalhatók. Véleménye szerint Európában „háborús pszichózis” alakult ki, és a diplomáciai kapcsolatokban a „kioktatás” vált jellemzővé. Hozzátette, hogy azokat, akik a fősodortól eltérő véleményt fogalmaznak meg, azonnal „megbélyegzik” és „rágalmazzák”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország eltérő megközelítést alkalmaz, a párbeszédet és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést tartva előnyösnek. Kifejtette, hogy Magyarország a béke pártján áll, és a háborús konfliktusokra a diplomáciai tárgyalásokat tartja a megoldás kulcsának. Hozzátette, hogy ez a békepárti álláspont közös Kirgizisztánnal.
Közép-Ázsiai Együttműködés és Kritika az EU Felé
Szijjártó Péter örömét fejezte ki Magyarország megfigyelői státusza miatt a Türk Államok Szervezetében. Kijelentette, hogy a „türk világ együttműködésében” nem találhatók meg azok a negatív elemek, amelyek szerinte az európai politikát jellemzik. A miniszter szerint a türk együttműködés alapját továbbra is a kölcsönös tisztelet képezi, és kiemelte, hogy Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő és dinamikusan növekvő térsége.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány már tizenöt éve építi kapcsolatait a közép-ázsiai régióval. Elmondása szerint korábban Nyugat-Európában „lesajnálták” és „kinevették” őket ezen törekvések miatt, sőt „diktatúrázták” Magyarországot. Hozzátette, hogy ma már ugyanezen nyugat-európai országok vezetői látogatnak Közép-Ázsiába. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a tizenöt éve tartó együttműködés eredményeként Magyarország jelentős helyzeti előnyre tett szert az európai országokhoz képest a Közép-Ázsiával való kapcsolatok építésében, ami „komoly előnyöket és hasznot” hozott az országnak.
Gazdasági és Oktatási Fejlesztések
A miniszter üdvözölte a magyar-kirgiz kereskedelmi forgalom növekedését, amely tíz év alatt 5,5-szeresére emelkedett. Kiemelte, hogy a közös fejlesztési alap révén magyar vállalatok több mint tízmilliárd forint értékű beruházást és kereskedelmi tevékenységet valósítottak meg Kirgizisztánban, elsősorban a gépipar és az állattenyésztési technológiák területén. Bejelentette, hogy megállapodás született arról, hogy a magyar-kirgiz alap finanszírozásával magyar vállalatok négymilliárd forint értékben vízerőművet építenek Kirgizisztánban.
Fontosnak ítélte a felsőoktatási együttműködést is, melynek keretében évente kétszáz kirgiz hallgató kap ösztöndíjat magyarországi egyetemeken való tanuláshoz.
A miniszter állítása szerint az Európai Unió „hibás döntései” következtében nagyrészt elszigetelődött a világ legfontosabb térségeitől, ami jelentős gazdasági károkat okoz. Hozzátette, hogy az Európai Uniónak a „lenéző és kioktató” hozzáállás helyett a kölcsönös tiszteletre kellene alapoznia együttműködési szándékát a világ más térségeivel.
Szijjártó Péter kitért a „kudarcos” szankciós politikára is, amely véleménye szerint jelentős károkat okozott az európai gazdaságnak. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a következő uniós javaslatban már kirgiz gazdasági társaságok is szerepelnek, ami szerinte azt jelzi, hogy Brüsszel az európai-közép-ázsiai együttműködést is „szét akarja verni”. Kijelentette, hogy Magyarország elutasítja ezt a tendenciát. A miniszter úgy véli, Brüsszel „belebolondult” egy „öngyilkos stratégiába”, és Oroszország után most már más, gyorsan fejlődő térségekkel is meg kívánja szakítani a gazdasági együttműködést. Összegzésként megjegyezte, hogy ez a politika káros Európára nézve, ezért Magyarország más utat választ, és folytatja a gazdasági együttműködés építését Közép-Ázsiával.
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja Szijjártó Péter, a magyar külgazdasági és külügyminiszter álláspontjának bemutatása a magyar-kirgiz stratégiai tanács ülését követően. A cikk a kormányzati kommunikációt tükrözi, amely Magyarországot a párbeszéd és béke pártjaként, a Közép-Ázsiával való együttműködés úttörőjeként pozicionálja, szembeállítva egy „háborús pszichózisban” lévő, „kioktató” és „elszigetelődő” Európai Unióval. A narratíva célja az olvasó meggyőzése arról, hogy a magyar külpolitikai irány sikeres és előremutató, míg az EU politikája káros és téves.
Főbb elemzési pontok:
Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a miniszter szavain keresztül számos érzelmileg töltött és manipulatív kifejezést használ, amelyek nem a cikk narrátorának hangja, hanem a miniszternek tulajdonított idézetek. Ezek a kifejezések éles kontrasztot teremtenek, és erős érzelmi reakciókat hivatottak kiváltani. Példák:
„egetrengető változások”, „háborús pszichózis uralkodott el”, „kioktatás, a leckéztetés” – Ezek a kifejezések drámai keretet adnak az európai helyzet leírásának, és negatív képet festenek a kontinensről.
„megbélyegzik, rágalmazzák, minősítgetik” – A fősodortól eltérő vélemények elnyomásának érzetét kelti, erősítve a „mi” (Magyarország) kontra „ők” (Nyugat-Európa/EU) narratívát.
„lesajnáltak minket, kinevettek minket, diktatúráztak” – A múltbeli sérelmekre való hivatkozás, amely a „mi” áldozati szerepét hangsúlyozza, miközben igazolja a jelenlegi „helyzeti előnyt”.
„hibás döntések”, „súlyos károkat”, „lenézően meg kioktatóan”, „kudarcos szankciós politika”, „szét akarják verni”, „belebolondultak ebbe az öngyilkos stratégiába” – Ezek a kifejezések az EU politikájának súlyos kritikáját fogalmazzák meg, szándékosan negatív konnotációkat hordozva, és az EU-t irracionális, önpusztító entitásként mutatják be.
Bár ezek az idézetek a miniszternek vannak tulajdonítva, a cikk nem vonja kétségbe, vagy nem kontextualizálja őket, hanem közvetítőként szolgál ezen erős üzenetek számára.
Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk kizárólag Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozataira épül. Ez a forráskezelés egyoldalú képet fest a helyzetről, mivel nem tartalmaz más politikai szereplők, szakértők, vagy az említett „Nyugat-Európa” és „Brüsszel” képviselőinek álláspontját. A cikk nem törekszik a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, hanem egyetlen, erősen szubjektív politikai narratívát közvetít. Egy agresszorról szóló tudósításnál az egyensúly hiánya indokolt lehet, azonban itt az EU politikájának kritikájáról van szó, ahol a kiegyensúlyozottabb forrásválasztás segítené a teljes kép megértését. A tények (pl. kereskedelmi forgalom növekedése, vízerőmű építése) mellett a miniszter véleményeit is tényként kezeli, anélkül, hogy azokat más forrásokkal alátámasztaná vagy ellenőrizné.
Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk számos állítást tesz, amelyek kontextus nélkül maradnak, vagy bizonyítékokkal nincsenek alátámasztva:
Az „egetrengető változások” és a „háborús pszichózis” konkrét okai, illetve az EU „hibás döntései” nincsenek részletezve.
Nincs magyarázat arra, hogy pontosan milyen „diktatúrázás” érte Magyarországot Nyugat-Európából 15 évvel ezelőtt, ami releváns lenne a „helyzeti előny” kontextusában.
Az a kijelentés, miszerint „Brüsszelből már az európai-közép-ázsiai együttműködést is szét akarják verni” azáltal, hogy „kirgiz gazdasági társaságok is szerepelnek” a következő uniós javaslatban, súlyos vád, amelyhez hiányzik a konkrét bizonyíték vagy magyarázat arról, hogy miért kerülhetnek fel ezek a társaságok egy szankciós listára. Ez az állítás kontextus nélkül marad, és manipulációra ad lehetőséget.
A „kudarcos” szankciós politika hatásairól szóló állítások nincsenek gazdasági elemzésekkel vagy adatokkal alátámasztva.
Kép: Szijjártó Péter – facebook képernyőkép
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!