A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a brunei kollégájával, Dato Erywan Pehin Yusoffal közös sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy ma Délkelet-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége, ahol a vezetők képesek rendre olyan döntéseket hozni, amelyek a stabilitást és biztonságot erősítik, és e téren Brunei is kulcsszerepet játszik.
„Fontos, hogy mindkét ország, Brunei és Magyarország is a béketáborhoz tartozik. Egyetértünk abban, hogy a háborúk nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál érnek véget, s hogy a háborúknak nincsen megoldása a csatatéren, a kommunikációs csatornák elvágása pedig nem mást jelent, minthogy a béke reményét feladják” – mondta.
Szijjártó Péter ezután aláhúzta, hogy a két ország azon az állásponton van, hogy nincs értelme pénzt és fegyvert önteni a továbbiakban a megnyerhetetlen ukrajnai háborúba, hiszen ez csak meghosszabbítja a fegyveres konfliktust.
„És azt is tudjuk, hogy a pénz egy jelentős része egy háborús maffia kezébe kerül” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagy előnyökre és haszonra tett szert az elmúlt években a Délkelet-Ázsiával folytatott együttműködéből, és üdvözölte, hogy kedden a brunei szultán hazánkba látogat.
„Nagy jelentőségűnek tartjuk a szultán hivatalos állami látogatását Budapesten, s nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy ma aláírtuk a politikai konzultációs mechanizmus megindításáról szóló megállapodást” – tudatta, kitérve arra is, hogy Bruneiben nagy az érdeklődés a magyarországi ösztöndíjprogram iránt.
„Jó hír, hogy Brunei számít a magyar technológiák megismerésére a saját energiaipara modernizálása során úgy a kőolajkitermelés technológiájának fejlesztése, mint a nukleáris energia terén” – emelte ki.
„Készen állunk arra, hogy a magyar technológiák és magyar ipari megoldások utat találjanak maguknak a kifejezetten perspektivikus brunei gazdaságban és brunei piacon” – tette hozzá.
A miniszter végül kifejtette, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és ezekre a kihívásokra az Európai Unió rendre rossz válaszokat adott, amelyek drámaian lerombolták a kontinens biztonságát és gazdasági versenyképességét, illetve ez a „háborúpárti, szélsőségesen liberális, őrült ideológiákat felvonultató stratégia” a közösséget mára politikai elszigeteltségbe taszította.
„Mi, magyarok ugye szembemegyünk Brüsszellel, nem akarunk sem háborút, sem migrációt, sem őrült ideológiákat, ahogyan nem akarunk elszigetelődést sem. Mi azt gondoljuk, hogy a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a nemzetközi együttműködést, s diktátumok, kioktatás, leckéztetés, nagyképűség helyett diplomáciára van szükség” – szögezte le.