„Nem akartam nélküle élni” – egy pap és egy apáca otthagyta az egyházat, mert egymásba szerettek

10 comments
  1. Boccaccio óta tudjuk, ez a ritkábbik eset.

    (BTW, ezt tette Luther Márton is demonstratíve anno, a műveiben célozgat rá, hogy nem volt egyszerű a dolog… gyakorlati megvalósítása…:) )

  2. És?

    Egészségükre, így kell ezt csinálni.

    Inkább ez, mint elnyomni és kisfiúkon kiélni az eltitkolt vágyakat.

  3. Nagyapám is otthagyta az egyházat, pedig a pannonhalmi bencéseknél tanult és pap szeretett volna lenni.

    Helyette lett három lánya, nyolc unokája, kilenc dédunokája és messze még a vége. 🙂

  4. Az egyik munkahelyemen volt egy csávó aki szintén papnak készült (olyannak aki cölibátust fogad) az egész faluban felhypolták az ucsó pillanatban meg visszatáncolt megházasodott és lett 3nagyon virgonc gyereke és nagyon boldogok de még a mai napig vannak akik emiatt csúnyán néznek rá.
    Am nem is értem miért kell ezt erőltetni.

Leave a Reply