A nemesfémek nem vesztegették az időt 2026 elején: az arany ára hétfőn átlépte az unciánkénti 5000 dolláros határt, a csúcson 5093 dollárt is elérve.
A sárga fém 2024-et még 2000, 2025-öt pedig 2600 dollár körül kezdte – azaz két év alatt a jegyzés több mint duplájára ugrott. Ez pedig nekünk magyaroknak is jelentősséggel bír, elemzésünkben bemutatjuk, hogy miért.
Brutális méreteket öltött a nemesfémek utáni vadászat
Az ezüst szárnyalása még drámaibb: két éve még 23, egy éve 30 dollárnál kereskedtek vele, most hétfőn pedig már 108 dollár körül forgott.
A befektetők „ezüstvadászata” már odáig fajult, hogy a fizikai piacon egyre gyakrabban alakul ki hiány, több nagy európai és amerikai forgalmazó pedig felfüggesztette az eladásokat.
Az emelkedést a menedékeszközök iránti kereslet, a jegybanki vásárlások és a tőzsdén jegyzett alapokba áramló rekordösszegű tőke egyaránt hajtja. Kína decemberben már sorozatban a tizennegyedik hónapban folytatta aranyvásárlásait.
Elképesztő értéknövekedésben a magyar aranytartalék
A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évtizedben látványosan építette aranytartalékát.
2010 körül az aranytartalék még csak néhány tonna volt — hosszú ideig alacsony szinten stagnált, miután a 1990-es évek elején 3,1 tonnára csökkent a rendszerváltást követően.
A fordulat 2018-ban jött.
Az ekkor még 3,1 tonna aranyat 31,5 tonnára emelték. 2021-ben újabb nagy ugrás következett: a tartalék 94,5 tonnára nőtt. Ezzel a 63 tonnás vásárlással az MNB a világ legnagyobb aranyvásárlói közé lépett.
2024-re a készlet elérte a történelmi csúcsot jelentő 110 tonnát, ami ma is ezen a szinten áll.
Tavaly júliasban fejeződött be a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának teljes körű ellenőrzése, amelyet Varga Mihály jegybankelnök kezdeményezett hivatalba lépése után.
Az audit megerősítette, hogy a Magyarországon tárolt 94,73 tonna arany hiánytalanul és kifogástalan állapotban van, míg a tartalék kisebb része – 15,5 tonna – továbbra is a londoni Bank of Englandnél található. Ezeket összeadva jön ki 110,23 tonna magyar aranytartalék.
Az 5000 dolláros aranyárral és a cikkünk írásakor érvényes 322 forintos dollárárfolyammal számolva a magyar aranytartalék értéke megközelíti az 5700 milliárd forintot.
A központi bank tehát többszörösére emelte az aranymennyiséget, ami ma már rekordszintű fizikai aranykészletet jelent Magyarországon — jelentősen növelve az ország tartalékainak diverzifikációját és potenciális válságállóságát. A Portfolio friss elemzésében rámutatott, hogy Kelet-Közép-Európában csak Lengyelország 515 tonnás, valamint Ausztria 280 tonnás tartaléka haladja meg a magyar szintet.
Negyvenezer milliárd dollár adósság és a Trump-faktor
Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője lapunknak múlt héten adott interjújában rámutatott: ezek nem mémcoinok vagy filléres részvények, hogy ok nélkül ennyit dráguljanak.
„A nemesfémek drámai felértékelődése mögött történelmi léptékű feszültségek begyűrűzése áll, ezekkel szemben keresnek védelmet a befektetők”
– magyarázta. Az első és talán legsúlyosabb ok az Egyesült Államok megállíthatatlan eladósodása. A 2019-ben még 23 ezer milliárd dolláros államadósság 2023-ra 33 ezer milliárdra duzzadt, idén pedig eléri a 40 ezer milliárdot.
Hogy ezt érzékeltessük: ez a világ legnagyobb katonai hatalmának 40 évnyi védelmi költségvetésének felel meg
– szemléltette a számot a szakértő. A piacok sokáig reménykedtek, hogy Washington költségcsökkentési programba kezd, és a vámbevételek javítanak a helyzeten.
Ebből azonban semmi sem lett: Trump elnök ötven százalékkal, évi 1500 milliárd dollárra emelte a védelmi költségvetést, az időközi választások előtt pedig több drága szociális programba is belefogott. Mindezzel előre elköltötte, sőt túlköltötte a remélt vámbevételeket – világított rá Tatár.
Gyenge dollár kellene, de az fájna mindenkinek
A probléma az, hogy a világ befektetői – jegybankoktól magánszemélyekig – dolláreszközökben tartják megtakarításaikat.
Egy drasztikus leértékelés súlyos csapást mérne rájuk, éppen amikor az idősödő társadalmak kénytelenek minél többet félretenni.
A Fed valójában nem belföldi, hanem a világ jegybankja – ezért figyeli mindenki feszülten a washingtoni küzdelmet a kamatpolitikáért.
Háborús pszichózis és gazdasági hadviselés
A geopolitikai feszültségek és a gazdasági hadviselés tovább rontja a helyzetet. Tatár Mihály idézte, ahogy ázsiai elemzők fogalmaztak:
Bár nem álltok háborúban, elvettétek a nyugati számlákon tartott orosz vagyont, kiszabtatok 30 ezer szankciót és elraboltátok Venezuela elnökét… és most azt várjátok, hogy dollárban tartsuk a pénzünket?
Peking is egyre gyakrabban használja kritikusásvány- és ritkaföldfém-dominanciáját a partnerek sakkban tartására. Az ezüst szárnyalásához például erősen hozzájárult, hogy Kína szigorú exportkorlátozás alá vonta a fémet.
Márpedig az ezüst kritikus ipari fém, a zöldtechnológiáktól a gyógyászaton át a high-tech fegyverekig számtalan termékhez alapvető nyersanyag
– hangsúlyozta a szakértő.
Európa területén is bizonytalanságot teremt az orosz-ukrán háború, és az ezzel kapcsolatos, nem minden esetben békéről szóló fejlemények.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is rendre arról számol be, hogy az uniós tanácsülések inkább jellemezhetők haditanácsként. Tavaly decemberben a sajtónak elmondta, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón a hozzászólások kilencven százaléka arról szólt, hogyan győzhetjük le mi, az Európai Unió Oroszországot.
Ezzel szemben szerinte a magyar, a cseh és a szlovák álláspont a háború megállítására koncentrált.
A dolláralapú pénzügyi rendszert szabad kereskedelemre és szabályalapú világrendre építették, ahol az amerikai államkötvény volt a kockázatmentes eszköz.
Mostanra azonban kiderült: „szó sincs kockázatmentességről. Ilyen kockázatokra a pénzügyi rendszeren belül már nem lehet felkészülni” – szögezte le az elemző.
Lényegében az arany újra bevezeti magát kockázatmentes tartalékeszközként.
(Borítókép: MNB)
