A klímaváltozás egyre komolyabb kihívás elé állítja a világ kávétermelő régióit: a tartós hőség és a finanszírozás hiánya már most érezhető hatással van a termelésre és az árakra. Az adatok szerint a legnagyobb exportőrökben drámaian nőtt a kávécserjékre káros hőségnapok száma, miközben a termelők többsége alig jut forráshoz az alkalmazkodáshoz, írja a The Guardian.
Egy friss elemzés szerint a kávé jövője egyre bizonytalanabbá válik a klímaváltozás következtében. A vizsgálat a világ öt legnagyobb kávétermelő országában elemezte a 30 Celsius-fok feletti napok számát a 2021 és 2025 közötti időszakban, majd az adatokat összevetette egy olyan modellel, amelyben nem számoltak szén-dioxid-kibocsátással. Az eredmények jelentős eltérést mutattak.
Az öt ország – amelyek a globális kávéellátás mintegy 75 százalékát adják – esetében évente átlagosan 57-tel nőtt azoknak a hőségnapoknak a száma, amelyek már károsak a kávécserjékre. A legrosszabb helyzet El Salvadorban rajzolódott ki, ahol 99 többletnapot mértek. Brazíliában, amely önmagában a világ termelésének 37 százalékát biztosítja, 70-nel emelkedett a kritikus napok száma, míg Etiópiában – a kávé őshazájában – 34 ilyen nappal számoltak többet.
A különösen értékes arabica fajta fejlődése 30 Celsius-fok felett már akadályokba ütközik. A tartós hőség csökkenti a terméshozamot, és növeli a betegségekkel szembeni sérülékenységet. Etiópiában több mint négymillió háztartás megélhetése függ a kávétermesztéstől, amely az ország exportbevételeinek közel harmadát adja. A termelők szerint megfelelő árnyékolás nélkül a cserjék gyorsan legyengülnek.
A klímaváltozás az árakban is visszaköszön. A Világbank adatai alapján az arabica és robusta kávébab ára 2023 és 2025 között közel megduplázódott, 2025 februárjában pedig történelmi csúcsra emelkedett. Mindez különösen érzékenyen érinti a piacot, tekintve, hogy világszerte naponta mintegy kétmilliárd csésze kávét fogyasztanak.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az alkalmazkodáshoz szükséges források alig jutnak el a termelőkhöz. A globális kávétermelés 60–80 százaléka kisgazdaságokhoz kötődik, ám egy tavalyi tanulmány szerint 2021-ben mindössze a szükséges klímafinanszírozás 0,36 százalékát kapták meg. Egyes szövetkezetek saját eszközökkel próbálják mérsékelni a károkat, például energiatakarékos tűzhelyek kiosztásával, hogy csökkentsék az erdőirtást, amely természetes árnyékot biztosít az ültetvényeknek. A szakértők szerint a kávéellátás hosszú távú biztosításához elengedhetetlen lenne a klímaváltozás elleni határozottabb fellépés és a termelők támogatása.