**Hogyan tudsz érzelmi támogatást nyújtani annak, aki mentális problémával küzd**
1. **Hallgass**: Hallgasd meg mit szeretne mondani és légy vele türelmes.
2. **Idő**: Tölts vele időt. Ajánld fel neki, hogy menjetek el valahova vagy menjetek kávézni.
3. **Segíts nekik:** Segíts neki megtalálni a megfelelő segítséget. Ajánld fel, hogy elmész vele az orvoshoz/pszichológushoz.
4. **Emlékeztesd:** Emlékeztesd, hogy ott vagy számára.
5. **Bátorítsd:** Legyél ott, hogy bátorítsd és dicsérd.
6. **Szervezz:** Segíts neki megszervezni az idejét és megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között.
7. **Tanulj**: Szakíts időt a problémájának megértésére (tanulására).
8. **Nyomás/terhelés:** Ne erőltesd, hogy mondjon el olyan dolgokat, amikről nem szívesen beszél.
9. **Aktivitás:** Ajánld fel neki a segítségedet, hogy segítesz a napi feladatai elvégzésében
10. **Kapcsolódj:** Maradj rendszeres kapcsolatban vele
Engem Mate Gabor: A trauma bolcsessege filmje nagyon megerintett, ajanlom mindenkinek!
Ez már a gendersemleges kommunikáció?
Nagyon jó, most már csak az kéne, hogy ne én legyek a lelki szemetesláda, amibe mindenki csak beledobálni akar, de ha nekem lenne szükségem segítségre, akkor ki vagyok dobva, mint egy selejtes, lyukas zokni
Általában semmit nem ér ha meghallgatnak, mivel sokszor fel se tudják fogni, hogy mégis mi a bajod, hiába próbálod körbe magyarázni. Ezután jönnek a hülyébbnél hülyébb tanácsok (nem ilyen legyen jobb kedved típusúakra kell gondolni, hanem a látszólag mélyen szántó, valójában felületes, a problémát csak látszólag kezelő megoldások), aztán pedig az ignorancia, hogy ebben neked nem tudunk segíteni.
Sokszor azt se tudják felfogni, hogy a depresszió nem feltétlen az, ha szomorú vagy, depresszió az is, ha nem tudsz érezni és élvezni semmit sem, minden egyes érzelem leredukálódik, és aztán jön a teljes anhedónia. Na már most aki ezeket nem éli át, azoknak magyarázhatod, hogy hallgasson meg, nem túl sokat fog érni.
**Amit kellene tenned:** Megérteni hogy mi a baj és átsegíteni a nehéz időszakon.
**Amit valójában teszel:** Megmondod neki hogy ne rontsa itt a levegőt a negativitásával, pesszimizmusával és kibeszéled a háta mögött. (kibővítés: esetleg lefotózod és kirakod mémként, vagy csinálsz belőle egy “megint hétfő” posztot)
Jobb elmenni szakemberhez eloszor is. Ezek mind lofaszt sem ernek ha valakinek konkret diagnozist, orvosi kezelest es esetleg gyogyszereket kivano mentalis betegsege van.
A masik pedig a stigmatizalasa a mentalis betegsegeknek es a pszichologushoz jarasnak. Ez a leheto legkarosabb dolog, es sajnos ezzel a fejlett vilag is kuzd. Rengeteg ember kuzd lelki es mentalis gondokkal, akar idokozonkent akar egesz elete soran, rengeteg feldolgozatlan trauma van az emberekben ezert is tart itt ez az orszag, mert itt aki pszichologushoz jar az “orult, elmebeteg” stb.
Tovabba a pszichologus luxusnak szamit (igaz sokszor valoban megfizethetetlen) es a nyegle uri reteg hobortjakent tekintenek ra, pedig Gizi Neni Borsod megyeben akit mondjuk megeroszakolt az apja, vagy Sanyi Ba akinek ongyilkos lett a nagyapja es ugy talalt ra ugyanugy segitsegre es kezelesre szorul.
Ez az infographic korulbelul semmit nem segit a problemakon, tipikus bullshit amit barmelyik kamu SSC orommel kirakna a LinkedIn oldalara “Mental Health Day” alkalmabol, ahelyett hogy a dolgozoi igazi problemait probalna meg megoldani.
Én amit észrevettem, az az hogy nagyon gyakran levannak nézve a mentális problémával küzdő emberek, és így még extra szégyenérzetük is van. Jó lenne tudatosítani az emberekben, hogy túlnyomó többségben nem a szenvedő fél tehet arról, hogy szenved. Van, hogy a genetika szimplán megszivatotta, mivel kihatással van rá ha a szülei, nagyszülei mentális problémákkal küzdöttek, illetve leggyakoribb esetben a körülmények áldozata (gyerekkori trauma, bully, etc).
Nagyon sok emberrel találkoztam, aki azt mondja, hogy “az ő döntése, hogy tovább szenved e” , hát ez nagyon gyakran nem igaz, van hogy segítség nélkül nem megy.
Oke, de az emberek tobbsege eszre sem akarja venni, hogy mas nincs jo passzban. Nemhogy erzelmi tamogatast nyujtson.
Volt egy legjobb haverom. 10 even at napi szinten hallgattam a napi nyavajajat, ami minden miatt is elojott. Meghallgattam, batoritottam trallalaa. Total visszaelt vele es mar csak azert volt ott, hogy valakinek tudjon nyafogni.
Olyan evente 1-2 alkalommal kellett volna nekem is egy kis buksisimi. Semmit nem kaptam vissza.
Nem leszek nepszeru, de segitseget annak lehet adni, aki ker. Aki nem ker, az csak felhasznal.
Sajnos a legtobb ember igy viselkedik.
Ez amúgy nagyon jó információ és fontos is hangsúlyozni. De nem ártana az egészségügyi rendszert kipofozni és végre odafigyelni a mentális problémákra.
Ma Magyarországon (ha nem vagy gazdag, vagy nincs magán biztosításod) nem lehet megfelelő segítséget találni a mentális problémák megoldására. Shameful
> „Csak a ~~Puffin~~ tesztoszteroninnyekció ad neked erőt, és mindent lebíró akaratot!”
Az az erhu poszter, aki a mindenre is tesztoszteront javasol.
Amit **NE!** :
​
**-**Másnak rosszabb!!!!4!!4!
​
-Felsorolni, hogy mi minden az ő hibája (függetlenül attól, hogy így van/ a te POV-odból így látszik)
​
-“Ne gondold úgy”
​
-“Ne érezd magad így, nincs értelme”
​
-“Menj pszichológushoz” és utána ráflexelsz, hogy neked is ilyen problémád volt csak te meg megoldottad egyedül ő meg nem
​
-“Ne foglalkozz vele”
​
-“De mér? Hát csak ne csináld”
​
-“Fu hallod,,, én is depressziós vótam *tegnap* **egész este**!!!!!!”
-“Menj el sétálni sétálj egy kicsit igyál vizet sportolj” (Nem, A n c s a, amikor valaki egy hétig csak huggyozni kel fel annál ez már nem így megy)
Én a magam részéről a Healthygamergg subredditet, youtube és twitch csatornát tudom ajánlani, nekem elképesztően sokat segített
Ez tök jó, és úgy látom, vannak is itt érintettek, szóval tanácsot kérnék…
Egyik külföldön élő tesóm borderline-os, depressziós, másodjára járt elvonón, mert már kb. életveszélyes egészségi állapotba került mindkét esetben. Aránylag kikupálták, szerette a kezelőket és a csoporttársait is, végre lehetett vele kommunikálni telefonon és chaten is, de miután az egyéni trauma kezelése nem indult el 3 hónap alatt sem, megsértődött, és elhagyta az elvonót. Azóta nem veszi fel a telefont (ahogy előtte sem), nem válaszol üzenetekre (ahogy korábban sem), tehát az első pontban megdől nálunk ez a posztban foglalt teendő lista.
Aki ilyesmiben szenved: hogyan lehetséges segíteni oly módon, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak vagy alárendeltnek?
15 comments
ezen kívül ajánlom még
nem megoldást nyújt, csak segít megérteni egy két dolgot (vannak videóik elég sok mindenről)
https://www.youtube.com/c/Psych2go
**Hogyan tudsz érzelmi támogatást nyújtani annak, aki mentális problémával küzd**
1. **Hallgass**: Hallgasd meg mit szeretne mondani és légy vele türelmes.
2. **Idő**: Tölts vele időt. Ajánld fel neki, hogy menjetek el valahova vagy menjetek kávézni.
3. **Segíts nekik:** Segíts neki megtalálni a megfelelő segítséget. Ajánld fel, hogy elmész vele az orvoshoz/pszichológushoz.
4. **Emlékeztesd:** Emlékeztesd, hogy ott vagy számára.
5. **Bátorítsd:** Legyél ott, hogy bátorítsd és dicsérd.
6. **Szervezz:** Segíts neki megszervezni az idejét és megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között.
7. **Tanulj**: Szakíts időt a problémájának megértésére (tanulására).
8. **Nyomás/terhelés:** Ne erőltesd, hogy mondjon el olyan dolgokat, amikről nem szívesen beszél.
9. **Aktivitás:** Ajánld fel neki a segítségedet, hogy segítesz a napi feladatai elvégzésében
10. **Kapcsolódj:** Maradj rendszeres kapcsolatban vele
Engem Mate Gabor: A trauma bolcsessege filmje nagyon megerintett, ajanlom mindenkinek!
Ez már a gendersemleges kommunikáció?
Nagyon jó, most már csak az kéne, hogy ne én legyek a lelki szemetesláda, amibe mindenki csak beledobálni akar, de ha nekem lenne szükségem segítségre, akkor ki vagyok dobva, mint egy selejtes, lyukas zokni
Általában semmit nem ér ha meghallgatnak, mivel sokszor fel se tudják fogni, hogy mégis mi a bajod, hiába próbálod körbe magyarázni. Ezután jönnek a hülyébbnél hülyébb tanácsok (nem ilyen legyen jobb kedved típusúakra kell gondolni, hanem a látszólag mélyen szántó, valójában felületes, a problémát csak látszólag kezelő megoldások), aztán pedig az ignorancia, hogy ebben neked nem tudunk segíteni.
Sokszor azt se tudják felfogni, hogy a depresszió nem feltétlen az, ha szomorú vagy, depresszió az is, ha nem tudsz érezni és élvezni semmit sem, minden egyes érzelem leredukálódik, és aztán jön a teljes anhedónia. Na már most aki ezeket nem éli át, azoknak magyarázhatod, hogy hallgasson meg, nem túl sokat fog érni.
**Amit kellene tenned:** Megérteni hogy mi a baj és átsegíteni a nehéz időszakon.
**Amit valójában teszel:** Megmondod neki hogy ne rontsa itt a levegőt a negativitásával, pesszimizmusával és kibeszéled a háta mögött. (kibővítés: esetleg lefotózod és kirakod mémként, vagy csinálsz belőle egy “megint hétfő” posztot)
Jobb elmenni szakemberhez eloszor is. Ezek mind lofaszt sem ernek ha valakinek konkret diagnozist, orvosi kezelest es esetleg gyogyszereket kivano mentalis betegsege van.
A masik pedig a stigmatizalasa a mentalis betegsegeknek es a pszichologushoz jarasnak. Ez a leheto legkarosabb dolog, es sajnos ezzel a fejlett vilag is kuzd. Rengeteg ember kuzd lelki es mentalis gondokkal, akar idokozonkent akar egesz elete soran, rengeteg feldolgozatlan trauma van az emberekben ezert is tart itt ez az orszag, mert itt aki pszichologushoz jar az “orult, elmebeteg” stb.
Tovabba a pszichologus luxusnak szamit (igaz sokszor valoban megfizethetetlen) es a nyegle uri reteg hobortjakent tekintenek ra, pedig Gizi Neni Borsod megyeben akit mondjuk megeroszakolt az apja, vagy Sanyi Ba akinek ongyilkos lett a nagyapja es ugy talalt ra ugyanugy segitsegre es kezelesre szorul.
Ez az infographic korulbelul semmit nem segit a problemakon, tipikus bullshit amit barmelyik kamu SSC orommel kirakna a LinkedIn oldalara “Mental Health Day” alkalmabol, ahelyett hogy a dolgozoi igazi problemait probalna meg megoldani.
Én amit észrevettem, az az hogy nagyon gyakran levannak nézve a mentális problémával küzdő emberek, és így még extra szégyenérzetük is van. Jó lenne tudatosítani az emberekben, hogy túlnyomó többségben nem a szenvedő fél tehet arról, hogy szenved. Van, hogy a genetika szimplán megszivatotta, mivel kihatással van rá ha a szülei, nagyszülei mentális problémákkal küzdöttek, illetve leggyakoribb esetben a körülmények áldozata (gyerekkori trauma, bully, etc).
Nagyon sok emberrel találkoztam, aki azt mondja, hogy “az ő döntése, hogy tovább szenved e” , hát ez nagyon gyakran nem igaz, van hogy segítség nélkül nem megy.
Oke, de az emberek tobbsege eszre sem akarja venni, hogy mas nincs jo passzban. Nemhogy erzelmi tamogatast nyujtson.
Volt egy legjobb haverom. 10 even at napi szinten hallgattam a napi nyavajajat, ami minden miatt is elojott. Meghallgattam, batoritottam trallalaa. Total visszaelt vele es mar csak azert volt ott, hogy valakinek tudjon nyafogni.
Olyan evente 1-2 alkalommal kellett volna nekem is egy kis buksisimi. Semmit nem kaptam vissza.
Nem leszek nepszeru, de segitseget annak lehet adni, aki ker. Aki nem ker, az csak felhasznal.
Sajnos a legtobb ember igy viselkedik.
Ez amúgy nagyon jó információ és fontos is hangsúlyozni. De nem ártana az egészségügyi rendszert kipofozni és végre odafigyelni a mentális problémákra.
Ma Magyarországon (ha nem vagy gazdag, vagy nincs magán biztosításod) nem lehet megfelelő segítséget találni a mentális problémák megoldására. Shameful
> „Csak a ~~Puffin~~ tesztoszteroninnyekció ad neked erőt, és mindent lebíró akaratot!”
Az az erhu poszter, aki a mindenre is tesztoszteront javasol.
Amit **NE!** :
​
**-**Másnak rosszabb!!!!4!!4!
​
-Felsorolni, hogy mi minden az ő hibája (függetlenül attól, hogy így van/ a te POV-odból így látszik)
​
-“Ne gondold úgy”
​
-“Ne érezd magad így, nincs értelme”
​
-“Menj pszichológushoz” és utána ráflexelsz, hogy neked is ilyen problémád volt csak te meg megoldottad egyedül ő meg nem
​
-“Ne foglalkozz vele”
​
-“De mér? Hát csak ne csináld”
​
-“Fu hallod,,, én is depressziós vótam *tegnap* **egész este**!!!!!!”
-“Menj el sétálni sétálj egy kicsit igyál vizet sportolj” (Nem, A n c s a, amikor valaki egy hétig csak huggyozni kel fel annál ez már nem így megy)
Én a magam részéről a Healthygamergg subredditet, youtube és twitch csatornát tudom ajánlani, nekem elképesztően sokat segített
Ez tök jó, és úgy látom, vannak is itt érintettek, szóval tanácsot kérnék…
Egyik külföldön élő tesóm borderline-os, depressziós, másodjára járt elvonón, mert már kb. életveszélyes egészségi állapotba került mindkét esetben. Aránylag kikupálták, szerette a kezelőket és a csoporttársait is, végre lehetett vele kommunikálni telefonon és chaten is, de miután az egyéni trauma kezelése nem indult el 3 hónap alatt sem, megsértődött, és elhagyta az elvonót. Azóta nem veszi fel a telefont (ahogy előtte sem), nem válaszol üzenetekre (ahogy korábban sem), tehát az első pontban megdől nálunk ez a posztban foglalt teendő lista.
Aki ilyesmiben szenved: hogyan lehetséges segíteni oly módon, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak vagy alárendeltnek?