Az ókori görögök bámulatos egyszerűséggel bizonyították, hogy a Föld kerek (vagy valami hasonló)

14 comments
  1. Eratoszthenész mérését mutatja be és nem ez a legizgalmasabb az egészben. Hanem, hogy csak 2% tévedett a tényleges átmérőhöz képest

  2. Ha jól tudom nem bizonyíték, mert akkor is így működnének az árnyékok, ha a föld lapos lenne, a nap pedig sokkal kisseb, és közelebb lenne hozzá

  3. Nem, ez nem így van, mertööö… én jobban tudom, meg amúgy is hamisított a videó, látszik, hogy kamu az ég mögötte, vagy mittudomén. Nincs is akkora pálcika Afrikában, mivel Afrikában nincs fa. Én tudom, hiszen még sosem voltam ott. EMBEREK ÉBRESZTŐ!!!!!!!!!

    *<ez pedig egy rakás idétlen emojinak a helye>*

  4. A Magyar embereknek senki ne mondja meg a tényeket, majd tudják ők mit gondolnak! Tudománnyal hergel ez is

  5. Kis szarrágás, mert éjjel van és ráérek: a cél nem az volt, hogy a Föld gömb alakját *bizonyítsa*, ezt “tudták”* – hanem konkrétan *megmérte*, hogy mekkora. Tehát a gömb már előfeltevés volt a méréshez. A korrektség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a mérés eredménye sztadionban maradt fent, ami természetesen nem egy globálisan egységesített mértékegység volt – és rendszerint merő véletlenségből azt a sztadiont (XY város mértékegységét, fejből meg nem mondom, melyiket) szokták előcibálni ámuldozva, amelyik hogy, hogy nem, pont a legpontosabb mérést adja…
    *úgy kb. Arisztotelész óta (lsd. armilláris szféra). Az okra (mai értelemben) filozófiai érvek is voltak, egyrészt a gömb a tökéletes geometriai alak, másrészt a négy elem közül a föld a legnehezebb, így a középpont felé igyekszik – ami tehát gömböt képez. Másfelől a Föld árnyéka rávetül a Holdra, de azt meg nem mondom, hogyan rágták ezt tovább, hogy az eredmény nem körlap. Rá mintegy száz évre Arisztarkhosznak már azt elgondolást tulajdonítják mindenesetre, hogy a Föld forog, és a Nap körül kering – nem mintha nagyon hittek volna neki (akkor miért látszik állni a légkör pl., vagy miért a kezedbe esik vissza a feldobott elfbar? – hiányzik a tehetetlenség fogalma), de itt is belefutottak egy rakás olyan dologba, amit egyszerűen nem volt eszközük rendesen kimérni, így bizonyítani (pl. napi és éves parallaxisok) sem. Amit viszont méregetni próbáltak, arra érdemes ránézni, megdöbbentően szellemes ötleteket húztak elő, pl. félhold jelenségéből, Nap-, Holdfogyatkozásból távolságok arányait becsülgették. Érdekes lehet még ránézni Hipparkhoszra (a hagyomány hozzá köti a trigonometriát) vagy az antiküthérai szerkezetre, ha valaki nem tud aludni.
    ^(Aztán mondjuk több évszázadon keresztül érdemi dolgot kb. nem is igazán sikerül hozzátenni errefelé.)

  6. Love Carl Sagan.

    As the circumference of the Earth is 40,075kms, I am amazed at this ancient precision.

Leave a Reply