Egyévesek a budapesti méhlegelők: megsokszorozódott az élővilág, és egy hódcsalád is megjelent

9 comments
  1. >Az első év adatai alapján a méhlegelőkön 2-5-szörösére nőtt az élővilág.

    >három védett és egy fokozottan védett növény jelent meg a méhlegelők egyikén: „Köztük a hazai természetvédelem zászlós faja, a méhbangó; erre annyira vigyázunk, hogy még a kerületet sem merjük elárulni, hol bukkant fel. Észrevettük ugyanis, hogy ha valahol megírják, hogy hopp, itt egy pipacsmező, az influenszerek pillanatok alatt szétszedik a területet.

    >a budapestiek 74 százalékban támogatják a programot.

    >a kutyák orrát és fülét irritáló egérárpa (toklász) pont a méhlegelőket utálja a legjobban, idővel vissza is szorul onnan, mivel elnyomják a versenytársak. Ezzel szemben vidáman terjed mindenütt, ahol kaszálják, tapossák, zavarják a területet.

  2. A méhlegelők ötletét egyáltalán nem tartom rossznak, az erre a nyilvánosság figyelmét felhívó fidelitasos akciót pedig egyenesen szánalmasnak gondolom, de a hódoknak pont nem kéne annyira örülni. Lehet, hogy Budapesten ez újdonság, de a Nyugat-Magyarorországi szülővárosomban, meg a környék vízfolyásain, külünösképpen Rábamentén már néhány éve durván elszaporodtak, és mivel nincs természetes ellenségük, vadászni meg nem szabad őket, elég nagy pusztítást csinálnak, ami igen gáz árvízvédelmi (vízügynek nincs kapacitása a bedöntögetett fákat kipucolni) és turisztikai-sport szempontból is. Ahhoz képest, hogy egy évtizede hellyel-közzel látni lehetett a nyomaikat a Rábán, ma már a városom 2 patakjába és mesterséges tavába is rendszeresen borítjáka fákat, és nem látszik, mi lenne a (legális) megoldás.

  3. Büdös muskátli helyett is lehet virágzó növényeket ültetni erkélyre is. Van mézvirágom, idén volt pipacs is, petúnia, levendula és porcsin.

Leave a Reply