Azt magyarazza mar meg nekem valaki, hogy a megkotott szenet minek nyomjak a fold ala? Egy csomo mindenre lehetne hasznalni egyszerubb szenvegyuleteket.
Miért jobb ez a ventilátoros izé, ahelyett, hogy a természetes fotoszintézisre bíznánk a dolgot?
Összeszedjük ősszel a faleveleket, fűnyírás után a füvet, majd azzal a lendülettel hagyjuk elrohadni, vagy egyenesen elégetjük azt. Ennek során a szerves anyag összes széntartalma haszontalanul visszakerül a légkörbe. Pedig a szerves anyagok tömegének a kb. az [50%-a szén](https://en.wikipedia.org/wiki/Organic_matter#Organic_chemistry), amint hagyunk veszni.
Pedig a nap hőjével meghajtott [pirolízissel](https://hu.wikipedia.org/wiki/Pirol%C3%ADzis) elemeire lehetne bontani bármilyen szerves anyagot, sőt a műanyagokat is (a PVC és teflon kivételével), ugyanis a műanyagok szintén szénből, hidrogénből és oxigénből állnak.
1 négyzetméter gyepről kb. [2 kg fűnyesedék jön le évente](https://ucanr.edu/blogs/blogcore/postdetail.cfm?postnum=13536), szárítva és kerekítve legyen 1 kg. Szóval kb. egy 2×2m-es négyzet gyep fűnyesedékéből évente 3 liter benzint lehetne csinálni. Amely széntartalma teljes egészében a levegőből jön.
Nyilván nem csak benzint lehet csinálni a kivont szénből, hanem mást is, csak példának hoztam fel.
És akkor még ott van a szerves anyag kálium és foszfortartalma, amely a pirolízis után marad vissza, szintén újrafelhasználható lenne a műtrágya gyártásban (vagy akár egyből mehet a földekre).
Szétválasztás sem lenne nehéz, mert a kálium sói vízben oldhatók, míg a foszfátok általában nem.
3 comments
Ilyen eddig is volt, ezt úgy hívják “erdő”
Azt magyarazza mar meg nekem valaki, hogy a megkotott szenet minek nyomjak a fold ala? Egy csomo mindenre lehetne hasznalni egyszerubb szenvegyuleteket.
Miért jobb ez a ventilátoros izé, ahelyett, hogy a természetes fotoszintézisre bíznánk a dolgot?
Összeszedjük ősszel a faleveleket, fűnyírás után a füvet, majd azzal a lendülettel hagyjuk elrohadni, vagy egyenesen elégetjük azt. Ennek során a szerves anyag összes széntartalma haszontalanul visszakerül a légkörbe. Pedig a szerves anyagok tömegének a kb. az [50%-a szén](https://en.wikipedia.org/wiki/Organic_matter#Organic_chemistry), amint hagyunk veszni.
Pedig a nap hőjével meghajtott [pirolízissel](https://hu.wikipedia.org/wiki/Pirol%C3%ADzis) elemeire lehetne bontani bármilyen szerves anyagot, sőt a műanyagokat is (a PVC és teflon kivételével), ugyanis a műanyagok szintén szénből, hidrogénből és oxigénből állnak.
1 kg szerves anyagból kinyerhető kb. 500g szén, amelynek nagy része [szintézisgáz](https://en.wikipedia.org/wiki/Syngas) formájában jön ki, így csinálható belőle üzemanyag (pl. [így](https://hu.wikipedia.org/wiki/Fischer%E2%80%93Tropsch-elj%C3%A1r%C3%A1s), vagy [így](https://hu.wikipedia.org/wiki/Sabatier-folyamat)), amelyet nem a földből szedünk ki, hanem már a kint lévőből forgatunk vissza. Így a légkörbe nem kerül új szén, tehát a szén-dioxid koncentrációt nem növeli a visszaforgatott szén.
A benzin [87%-ban szén](https://www.fueleconomy.gov/feg/contentincludes/co2_inc.htm) tehát 500g szénből 581g benzin csinálható. A benzin sűrűsége kb. [0,78g/cm³](https://www.engineeringtoolbox.com/fuels-densities-specific-volumes-d_166.html), tehát térfogatra kb. 750 ml lenne.
1 négyzetméter gyepről kb. [2 kg fűnyesedék jön le évente](https://ucanr.edu/blogs/blogcore/postdetail.cfm?postnum=13536), szárítva és kerekítve legyen 1 kg. Szóval kb. egy 2×2m-es négyzet gyep fűnyesedékéből évente 3 liter benzint lehetne csinálni. Amely széntartalma teljes egészében a levegőből jön.
Nyilván nem csak benzint lehet csinálni a kivont szénből, hanem mást is, csak példának hoztam fel.
És akkor még ott van a szerves anyag kálium és foszfortartalma, amely a pirolízis után marad vissza, szintén újrafelhasználható lenne a műtrágya gyártásban (vagy akár egyből mehet a földekre).
Szétválasztás sem lenne nehéz, mert a kálium sói vízben oldhatók, míg a foszfátok általában nem.
Azonban jelenleg a káliumvegyületeket, amelyből a műtrágya készül, [bányásszuk](https://en.wikipedia.org/wiki/Potassium#Mining), mert olcsóbb. A [foszfátokat úgyszintén](https://en.wikipedia.org/wiki/Fertilizer#Phosphate_fertilizers). A foszfor esetében pedig fennáll a lehetősége, hogy [hamarosan kifogyunk a foszfátközetekből](https://en.wikipedia.org/wiki/Peak_phosphorus), vagy legalább is nem tudjuk örökké növelni a kitermelést.
Tehát meg kell oldani tápanyag visszaforgatást is, ezt pedig nem fogják ezek a ventilátorok fogják megoldani.