Ez nem egy klasszikus dinoszaurusz. Nem ismerem őket de a történetük alapján pont inkább olyanok akik haladtak a korral 🙂
Remélem a lakókat nem zavarja, hogy alattuk egész nap kefélnek.
Én a nagyanyámtól úgy hallottam, hogy a kefekötők sokat isznak. Persze ettől még lehet jó szakember.
Zsíííír 🙂
Gondolkodom egy elektronika-orientált közösségi műhelyen.
Imádom az ilyen helyeket!
Ne vegyetek innen semmit úgy hallottam a csávó egy igazi kefekötő!
>!nyilván /s, szóvicc!<
Nagyon sajnálom ezeket a kis boltosokat… nálunk megyeszékhelyen volt egy tök aranyos néni, aki nyitott egy beülős csoki üzletet, többféle forró csokival, meg vásárolható csokival. Mindezt egy olyan megyeszékhelyen ahol mindössze 2 kávézó van, mert az emberek annyira sötétek, hogy nincs igényük ilyesmire… tök jó volt a kezdeményezés a hölgy részéről, de ahogy megjósoltam, sajnos bezárt… tök jó, hogy vannak ilyenek, de most őszintén, hányszor kellett a kefédet javíttatni?
Én még egy totálisan más világba születtem, amikor a környékünkön volt töltőtoll javító, esernyő javító és öngyújtó töltő, kalapos bolt, szabó, édességboltos, baromfibolt, trafik a szó békebeli értelmében. A szódás és a cipész még megvan, de már modernebb. Sajnáltam, amikor bezártak, de ugye halad a világ, van, amire nincs szükség.
És nem is az a lényeg, hogy akarom-e javíttatni a cipőpucoló kefét, ami minimum száz éves már, hanem, hogy mennyiért csinálja meg? Van abban igazság, hogy miért ne költenék rá egy kicsit, ha amúgy még jó, és miért dobnám ki a régit és veszek újat. Viszont csak a jó minőségű terméket érdemes javíttatni akár drágán is.
Viszont feltűnően megszaporodtak a varróműhelyek, és a cipészek is jól élnek. Van igény az ilyen régi típusú dolgokra, csak nem mindre. Meg aztán a minőség kérdése ugye. Ha jó minőségű cuccot adsz el, akkor nem fog egy év múlva megint nálad vásárolni.
Viszont én, mint átlagos háztartás, még életemben nem dobtam ki ecsetet, kefét, akár régi volt, akár pár száz forintos obi-s. Sokáig jó az még.
9 comments
Aranyos mosoda
https://1001kefe.hu/
Ez nem egy klasszikus dinoszaurusz. Nem ismerem őket de a történetük alapján pont inkább olyanok akik haladtak a korral 🙂
Remélem a lakókat nem zavarja, hogy alattuk egész nap kefélnek.
Én a nagyanyámtól úgy hallottam, hogy a kefekötők sokat isznak. Persze ettől még lehet jó szakember.
Zsíííír 🙂
Gondolkodom egy elektronika-orientált közösségi műhelyen.
Imádom az ilyen helyeket!
Ne vegyetek innen semmit úgy hallottam a csávó egy igazi kefekötő!
>!nyilván /s, szóvicc!<
Nagyon sajnálom ezeket a kis boltosokat… nálunk megyeszékhelyen volt egy tök aranyos néni, aki nyitott egy beülős csoki üzletet, többféle forró csokival, meg vásárolható csokival. Mindezt egy olyan megyeszékhelyen ahol mindössze 2 kávézó van, mert az emberek annyira sötétek, hogy nincs igényük ilyesmire… tök jó volt a kezdeményezés a hölgy részéről, de ahogy megjósoltam, sajnos bezárt… tök jó, hogy vannak ilyenek, de most őszintén, hányszor kellett a kefédet javíttatni?
Én még egy totálisan más világba születtem, amikor a környékünkön volt töltőtoll javító, esernyő javító és öngyújtó töltő, kalapos bolt, szabó, édességboltos, baromfibolt, trafik a szó békebeli értelmében. A szódás és a cipész még megvan, de már modernebb. Sajnáltam, amikor bezártak, de ugye halad a világ, van, amire nincs szükség.
És nem is az a lényeg, hogy akarom-e javíttatni a cipőpucoló kefét, ami minimum száz éves már, hanem, hogy mennyiért csinálja meg? Van abban igazság, hogy miért ne költenék rá egy kicsit, ha amúgy még jó, és miért dobnám ki a régit és veszek újat. Viszont csak a jó minőségű terméket érdemes javíttatni akár drágán is.
Viszont feltűnően megszaporodtak a varróműhelyek, és a cipészek is jól élnek. Van igény az ilyen régi típusú dolgokra, csak nem mindre. Meg aztán a minőség kérdése ugye. Ha jó minőségű cuccot adsz el, akkor nem fog egy év múlva megint nálad vásárolni.
Viszont én, mint átlagos háztartás, még életemben nem dobtam ki ecsetet, kefét, akár régi volt, akár pár száz forintos obi-s. Sokáig jó az még.