“A globális kapitalizmus hatékony. A tőkés alapú társadalomban a cégeket arra ösztönzik, hogy hatékonyak legyenek, és olyan termékeket állítsanak elő, amelyekre kereslet van.”
“A globális kapitalizmus hatékony. A tőkés alapú társadalomban a cégeket arra ösztönzik, hogy hatékonyak legyenek, és olyan termékeket állítsanak elő, amelyekre kereslet van.”
26 comments
Hadd ne mondjam mit láttam először a felső képkockán 💀
Hatékonyak a profittermelésben. Ha ezzel a “kis” kerülővel 10 centel több profitjuk van, akkor így fogják csinálni. De szinte biztos vagyok benne, hogy nem 10 centel több profitjuk van így. Károsanyagkibocsátás és miden más egyéb tényező pedig a kutyát nem érdekli.
Hajnali kapitalista ellenes poszting?
És egyben ösztönzik a legnagyobb hatékonyságú termelést a lehető legkisebb kiadással. Mint például gyermekmunka. A kapitalizmus alapeszméje a maximális kizsákmányolás. Az egyetlen dolog, ami miatt a fejlett országokban nincs gyermekmunka, 16+ órás munkanap, és van betegszabadság, kötelező szabadság és munkavédelmi törvények: ezek mind antikapitalista törekvések eredményei.
A szabályok nélküli kapitalizmus a maximális kizsákmányolás elve. Az egyetlen dolog, ami miatt egy kapitalista társadalom egyáltalán működik, az a tömérdek antikapitalista intézkedés ami körbeveszi a társadalmat.
Ilyenkor érzem azt, hogy kurvára nem fontos hova dobom a műanyag palackot.
Pixeles, vízjeles kamu szar. Vegyél hazait, ripityom! Vagy mit akarsz átadni OP?
A mi generációnk feladata kijavítani az előző ~80 év hibáit.
Ha X repulojarat A es B pont kozott s1 kilometert tesz meg v1 atlagsebesseggel, es Y repulojarat B es C pont kozott s2 kilometert tesz meg v2 atlagsebesseggel, akkor az atlagos fogyaszto a gyumolcsjoghurtot, vagy a covidot kapja el hamarabb?
Az megvan, hogy ezt nem így találták ki szándékosan, ugye? Thaiföldön, mint mindenhol, megvan a piaca a termékeknek. Felvásárolt egy kereskedő cég rengeteg gyümölcsöt a világpiac folyamatosan változó áráért, azzal a tervvel, hogy ha ügyesen adja el, akkor pénzt csinál belőle. Hasonló módon egy ilyen körtelófasz gyártó cég talált egy rést az USA élelmiszerpiacán, és szerződött egy értékesítővel, aki meg örült, hogy ilyen olcsón szerzett körtés lófaszt.
Ezért lenne érdekes egy co2 adó, vagy hasonló megoldás, mert a mostani helyzetben senki sem fizet a természetkárosításért. Ha a Thaiföldi piacon drágább lenne az argentin körte a természetvédelmi adó miatt, az USA-ban (vagy akár az EU-ban) meg megint drágább lenne a Thaiföldi körtés lófasz, akkor találnának más alternatív termékeket és a célpiachoz közelebb dolgoznák fel.
Egyébként az óceáni szállítás meglepően hatékony. Egyszer számolgattam, egy ausztrál-ukrán szállítás tömegarányos energiaigénye vetekedik egy lengyel-ukrán kamionos szállításéval. (Kőszénről volt szó a példában.)
Mivel az óceánjárók elég fos üzemanyagot használnak (bunker gázolaj), ezért árban jól jönnek ki, kibocsátásban viszont egy katasztrófa az akció.
>!Emlékeztek még az 1,5 celsiusos klímacélra az évszázad végéig? Optimistább becslések szerint *csak* 2030-ban fog eljönni. Jóéjszakát!!<
Kéddógot szerenték mondai!
Egyső: Gyúcsány!
2tő: 5 people are… here. Tegye fel a kezét a másik 4 here.
Erről van egy elég jó videó youtubon ha valakit érdekel: https://youtu.be/0aH3ZTTkGAs
Senki nem mondta, h ez mindig sikerül.
Igyekeznek, okay?!
/s
„”A globális kapitalizmus hatékony. A tőkés alapú társadalomban a cégeket arra ösztönzik, hogy hatékonyak legyenek, és olyan termékeket állítsanak elő, amelyekre kereslet van.””🤓🤓🤓
Na erről lâttam egy videjót. Az a lényeg, hogy Argentinában vannak a térségben a legjobb kôrülmények a körtetermesztéshez, szóval sokkal jobban jön ki az ember még a szállítással együtt is, ha ott termeszti, és nem az usában. De miért nem ott csomagolják? Nos, ezt a kandírozott körtét vagy mit igazából nagyon nem keresik azon a környéken, és ezért senkinek nem éri meg kiépíteni az infrastruktúrát, ami a felszeleteléshez, előkészítéshez, meg dobozoláshoz kell. Viszont délkelet-ázsiában sok hagyományos ételben felhasználják, ezért ott sok profi üzem van, ami el tudja végezni a munkát, és mivel itt a legnépszerűbb ez a termék, el is adják a nagy részét. Ha egy nyomi amerikai kisbolt akar venni körtekompótot, mi éri meg jobban? Rendeli pár konténerrel arról a helyről, ahol eleve a nagy részét gyártják, vagy keresni amcsi terméket, ami kevésbé hatékonyan megtermelt körtékből készül kevésbé színvonalas gyárakban? Ha csak pénzben gondolkodik az ember, akkor akármilyen nyakatekert hülyeségnek hangzik, ez a leghatékonyabb módja a körtekompót beszerzésének az USAban.
Ui. Az azért nem mindegy, hogy a bolt, ahol ez a fotó készült, hol van. Sokan nem gondolnák, de a nagy teherhajók használata az egyik leghatékonyabb módja a teherszállításnak, pénzben és károsanyag-kibocsátásban is. Ha pl ez egy kaliforniai hely, akkor nem csak olcsóbb, de akár környezetbarátabb is lehet thaiföldről szerezni be valamit, mint mittomén mondjuk Michiganből.
Fogadd awardom kedves posztoló!
​
Beszántanám ezeket, de még ezen kívül rengeteg dolgot.
Argentin marha, mi? Négercsók? Párizsi? Búrkifli? Mexikói táska? Bolognai ragu?
Vagy ezeket a neveket félreértem? /s
Azért a banán, narancs, citrom, pomelo, lime, avokádó, mangó, kakiszilva, de még a lencse sem itt terem a közelben.
De majd az elektromos autok megmentik a vilagot ezekre baszni ra
Ha hiszed ha sem lehet hogy így is jobban megéri.
Mármint pénzügyileg.Mert morálisan ezt nem lehet megmagyarázni.
Amikor a reggelid már többet utazott életében, mint te.
>Edgy 14 éves, aki rohadtul nem tud az ellátási rendszerről, főleg arról nem milyen hatékonyan és olcsón lehet egy konténernyi dolgot átvinni az óceánon. Sőt annyira olcsó hogy a legtöbb redditorosnak itt lenne elég pénze egy konténert ezen az úton szállítani. Teherautón a kis maradék részt megtenni drágább mint az egész vízi út.
Damn, Mr. kapitalizmus erre nem gondolt.
Ami a képen van, része annak a folyamatnak, amely során a cégek minél olcsóbb erőforrásokból (inputokból) minél nagyobb értékű javakat (outputokat) állítanak elő. Tulajdonképpen egy globális költségoptimalizálás, akármennyire is furcsa az, ami a térképen van. Mellesleg az, hogy Argentínában szedik a gyümit, majd Thaiföldön csomagolják, az nem feltétlenül egyetlen cég furcsa tevékenysége, inkább úgy kell elképzelni, hogy egy thai cég vásárol Argentínából, csomagolja (akár saját brand keretében, akár különböző brandek számára), majd tovább értékesíti, a disztribúció során pedig eljut hozzád is sok ezer kilométerrel odébb.
Jól értem, hogy megvetted a fél világon átutaztatott körtét, mert éppen arra támadt gerjedelmed, ezzel ösztönzöd a cégeket az eddigi gyakorlat folytatására, de azért gonosz nagycég a rósz, átlag kizsember semmit sem tehet ellene?
érettségi feladat jövőre: “Ha a körtét Argentínában megtermelő Tiziano 30 pesot kap óránként, majd Khun Thaiföldön 100 bátot kap egy napra a csomagolásért, hány ezer autó évi károsanyag kibocsátásának megfelelő szennyezés kerül a környezetbe, hogy Karen Washingtonban 3 dolláros áron megvehesse, majd a csomagolását nem szelektíven gyűjtve tovább mérgezze a környezetét, miközben hazarobog a 3 literes Fordjával? 15 perc, 6 pont”
Aluminumgyártás esetében ugyanez: Ausztrália -> Kína -> Izland -> Kína. Azt vizualizáld inkább
Egy régi hobbi-projekt ötletem a kg-km nyilvántartás, vonalkód alapján, ami a hétköznapi szintre hozná a logisztikai ton-mile számolást, vagyis vennél a boltban egy kiló valamit, akkor látnád a vonalkód alapján, hogy az 10, 100 vagy 1000 kilométerről jött. Az ötletet az adta évekkel korábban, amikor vettem egy üveg “Zengő” nevű csemegeuborkát, kiderült, hogy az uborka vietnámi, a konkrét savanyítás valahol egy argentínai üzemben történt és valami miskolci cég importálta én meg Pécsett vettem. A Zengő amúgy egy pécsi-mecseki dolog.
Egyelőre nincs erőm és időm elkezdeni sem…
Bought in Hungary?