miért csinálnak úgy mintha a kollégium valami rossz dolog lenne? Frissen középiskolából nem az az első hogy egyből a nyakába szakadjon rengeteg kiadás, nem?

28 comments
  1. erről a címről is azt érzem hogy minden alkalmat megragad a magyar ember aminél panaszkodni lehet

  2. Nem rossz dolog, csak a magyar “koleszok” otvar putrik, de aki nem latott/tapasztalt jobbat annak jo. 🤷🏿‍♀️

  3. Én azt nem értem, hogy ilyenkor miért bőgnek. Úgy csinálnak, minta 1. el is végeznék, 2. találnának majd értelmes munkát 3. meg is tudnak majd élni belőle

  4. Kinek a pap, kinek a papné, én kollegistaként kezdtem, de nem bírtam ki. 3 hétig voltam. Elég közel lakok, hogy be tudjak járni, szóval utána azt csináltam. Ha távolabbi egyetemre mentem volna, hagytam is volna az egészet ott a faszba.

  5. Nem tok, lehúztam pár évet a külker koliban, én imádtam….csak ketten voltunk egy szobában, de kurvasok teljesen más embert megismertem az ország minden szegletéből. Voltak kellemetlenségek igen, de alapvetően szerintem sokak toleránsabb és elfogadom vagyok, és szociálisan és elég sokat fejlődtem. Aki akart partizott, aki akart tanult, nem volt gond. Én csak ajánlani tudom, ha valaki vivodik!

  6. Mert egy rossz dolog. Én rühelltem minden másodpercét. Inkább volt egy rossz állatkert, mint bármi más.

  7. geci ennyi bétát és diploma utáni arufeltoltot egy helyen. Na jo talán ha el tudnak szakmába helyezkedni meg lesz havi 200k, 10 év múlva 300 XDDDDDDD

  8. 1. Privátszféra, egyedüllét hiánya
    2. Kívülállónak éreznék magukat ott, mert nem tudnak azonosulni az egyetemi kultúrával

    Hirtelen ez a kettő jutott az eszembe. Szerencsére én be tudok járni otthonról is, de nem tudnám elviselni azt a légkört. Azt meg pláne nem tudom megérteni, aki ezeket a körülményeket élete legszebb éveiként írja le. Ha annyira jó lenne, akkor az emberek egyetem után is folytatnák ezt az életstílust, mégis inkább akik tehetik olyan házba/lakásba költöznek, ahol nincs lakótárs (vagy van, de az a párjuk/családjuk), ráfekszenek a karrierjükre, családot alapítanak, stb, pedig senki nem tart pisztolyt az ember fejéhez.

  9. Mert a kollégium, hacsak nem a nagyon erős kivételben vagy, akkor egy rakás szar. Soha életedben nem fogsz tudni egy vizsgára ember módjára felkészülni, nem tudsz nyugodtan pihenni, random teljesen hogy a szobatársaid emberek vagy kétlábon járó disznók, magánéleted az nincs, privátszférád nincs. Az egészséged, étkezésed szintén nem reális. Jobb koliban van kiskonyha, aztán vagy lesz hely vagy nem. Rengeteg sztorit hallottam a higiéniáról, illetve annak teljes hiányáról, ápolatlan, mocskos, penészes, gombás fürdőszobákról.

    Nem is beszélve arról hogy minden egyes szemeszter végén fennáll a “kapok e helyet” történet. Ha kolizol ha nem, dolgozni fogsz mellette hacsak nem támogatnak szülők, az eredményeiden ez látszani fog és az is rájön hogy a kollégium maga nem segít a tanulmányokon. Az átlagod alapján, táv alapján, családi háttér alapján kapsz kolit. Minden januárban és szeptemberben volt kolisok özönlik el az albérletpiacot, akiket sokszor direkt nem is engednek lakásba, mivel ha aztán újra kap kolit, akkor lelép és nem tartós lakó.

    Sokkal több értelme van lakótársakkal kivenni valami kis lyukat. Az sem tökéletes, de a kolinál ezerszer jobb.

  10. A kollégium sok dologra megtanít, csak arra nem, amire kéne. Önellátónak és önfenntartónak lenni, még ha nem is azonnal saját keresetből, hanem szülői támogatással.

  11. Azért amikor egy “lightos” buli után a szobatársad végighányja az egész szobát, és a fél koli piszoárnak nézi az egész vizesblokkot, lehet, hogy kicsit elgondolkozol, hogy mégsem a legtökéletesebb hely a koli.

    Persze messze olcsóbb, mint bármilyen albérlet, szóval ha valakinek a koli “árnyoldalai” nem jelentenek gondot, az lakjon ott, sokat spórol rajta. De azért ne legyen már lenézve az, aki azt mondja, hogy ez nem neki való.

    EDIT: elgépelés

  12. faszom akarna 10nm-en 3-4 masik emberrel elni/aludni/letezni. minden egyes koli amiben eletemben megfordultam egy otvar fos szar munkasszallo szintje alatt volt boven.

  13. Elmentem koliba mikor felvettek fosulira 20+ eve. Masfel honapig birtam azt a szutykot, a sulibol is kiiratkoztam, mert nagyon messze volt. Ket ev mulva felveteliztem a kozelebbi fosulira es bejaros lettem. Eletem legjobb dontese volt. A koli ott is egy szutyok volt, de szerencsere mar csak kibickent lattam. Viszont az is igaz, hogy sokan elveztek ezeket helyeket ilyen-olyan dolgok miatt. De ne mondjuk mar a kolira, h altalanossagban mennyire egy jo valami.

  14. Én évekig koliban laktam és az első 2 évet szabályosan gyűlöltem. Muszáj volt maradnom, mert egy bérelt szobát sem tudott volna kifizetni anyukám, dolgozni meg nem volt elég időm suli mellett, vagy esetleg az egyetem rovására ment volna, akkor meg ugye mi értelme…

    4-en voltunk egy szobában, 0 magánszféra, én alapból rosszul alvó típus vagyok, szóval mindig utolsónak mentem aludni, és ha korán kellett kelni, kialvatlan voltam. A lányok mindig “fáztak” szóval áporodott fingszagban, izzadva kellett aludni, és én voltam a szívtelen, aki megfázatja őket, ha ablakot akarna nyitni… Egy arrogáns tipikus szabolcsi meangirl éjszakára még be is parfümözte magát, ne kérdezzétek miért…

    A hétvégéket imádtam a legjobban, amikor elhúztak haza, és magam lehetettem. Csak sajnos jó messze laktak, és nem mentek minden hétvégén haza… Ja, és mindezt úgy, hogy meglehetősen extrovertált személyiség vagyok… De pokol volt. Főleg, hogy az első két évben forgalom nélkül 50, forgalomban 80 perc volt beérni a kampuszra :’)))) Mindkétszer BŐGTEM amikor kiderült, hogy ebbe a koliba vettek fel.

    (Nem akarom, hogy találgatásba folyjon, szóval ELTE Nagytétényi úti koli, még a felújítás előtt)

  15. Nálunk literálisan egy börtön hangulatát keltette, megfűszerezve egy kis maffia hálózattal.

    Lepukkant szoba, ami egy kicsivel kényelmesebb mintha a betonon aludnál, egy kicsi szekrény ahova beteheted a cuccaidat mert ami szabadon van azt ellopják, időre csinálni mindent, kijárkálás nincs.
    Valami zseniális ötlettől vezérelve vegyítettek minket más iskolákkal így jó kis gang war hangulat alakult ki, lopások, kábítószer, védelmi pénz beszedés, szerencsejáték, alkohol…

    Ismerősök elbeszélései alapján máshol is ez ment, csak ők élvezték mert hát ők is ilyen körökben mozogtak.

  16. Én csak annyit mondok, hogy brutálisan szerencsésnek tartom magamat, hogy egy egyszemélyes szobát kaptam egy privát koliban, viszonylag távolabb a többi szobától.

  17. Kicsit meglepnek ezek a hozzászólások, én végig kolis voltam, semmi hatalmas gondom nem volt vele. Persze szegény voltam, szóval örültem mint az állat, hogy egyáltalán az volt

  18. én 5-6 évig kolis voltam. Sokáig tetszett, de az utolsó 1-2 évben már én is kezdtem besokallni és minden és mindenki idegesített. Ordibalo szoba szomszédok, nonstop ajtocsapkodasok és szekhuzigalasok, kurva későn/korán kelő szobatárs, csámcsogó szobatárs, igénytelen szobatárs, nonstop alkesz szobatárs stb stb. ezalatt az 5-6 év alatt rengeteg élethelyzetet és embert megismertem, embertipust is. Nekem sokat segített a koli a szociális dolgaimban, onallobb lettem, közvetlenebb, határozottabb és még sorolhatnám… Így, hogy ennyi ember között élsz és ennyire alkalmazkodni kell, szerintem hosszú távon sokkal jobban jársz szociális síkon, mint egy albis. A privát szférat és a magányt viszont nagyon hiányoltam, kb. csak akkor jutott, ha hétvégere hazamentek a szobatársaim. Akkor kb. úgy éreztem magam, mintha egy lakásban laknek full szabadon

  19. Konkrétan életem legjobb időszaka volt a koli, több nagyon jó barátomat ott ismertem meg, a barátnőmet is, hatalmas bulik voltak és összességében zseniális volt a közösség. Persze tudom, hogy általában undorítóak a kolik, a miénk szerencsére elég jó volt.

  20. Párom, mikor összejöttünk annó az egyetem alatt, kolis volt. 2 szobánként volt egy közös fürdőszoba +1 hűtő. Így összesen 6 ember osztozott ezen, amivel nekik nem volt nagy problémájuk.. de az egyik külföldi szobatárs csirkecsontokat gyűjtött. Szóval ha valami csirkés dolgot evett amiben csont volt( KFC stb..) akkor szépen eltette azokat egy zacsiba a hűtőbe 😀 Arról már nem beszélve, hogy az ablakban ült egész éjjel fekete cuccban, nappal pedig csak feküdt 😂 creepy volt

  21. Nagyon nem mindegy milyenbe kerülsz.

    Egyik koli amiben voltam, ott szobánként 2 ember, hely közlekedni, pakolni, teakonyha, és két szobánként WC, zuhany, ilyesmi, ethernet hálózat hogy ne legyen baj a WiFivel, heti takarítás, és mivel drágább volt mint az olcsóbb koli, így az olcsó Jánosokat kiszűrte. Viszonylag szerettem. Igaz, ha hétvégén nem akartam a szoba társam szarját kerülgetni akkor nekem kellett kivinni a szemetét meg felmosogatni utána.

    Olyan szobatársam volt aki viszonylag vigyázott a tisztaságra, így nem volt egy putri a szoba. Pl bent csak papucsban, de neki is voltak speciális vendégek akik bejöhettek bakancssal..

    Másik koli az kb ugyanakkora alapterületű szobában 4 ágy, 4 túl kicsi asztal, kevés pakolós hely, szintenként konyha szar felszereléssel, 4 WC (koedukált, legalább 1 mindig eldugulva), 2*3 zuhanyzó, a zuhanyzó blokk előtt egy függöny, de a be mentél a fiu/lány blokkba azon belül már semmi privát szféra. Cserébe rozsda, vízkő, gomba, stb.. Ha valamit kint hagytál akkor annak 30 perc alatt lába kelt. Hűtő szobánként, de olyan pici, hogy az egy embernek is kevés, 2 ember 3-4 napi ebedje cipő kanállal bele megy, a 3. az fagyasztóban rekeszben tartotta, 4. pedig menzán evett.

    Szoba társak meg olyanok voltak, hogy egyfolytában a buli, akkor te se tudtál tanulni meg aludni. A mittom én milyen magas rangú haverjai akinek nem lehet nemet modnani jöttek be sáros, latyakos bakancssal úgyhogy diszno ól volt az egész, de legalább takarítani se takarítottak, cska fel évente amikor ellenőrzés volt. Ha vettem péksütit, üdítőt, néha elpárolgott mert jaj nem volt idő vizsga/zh/óra előtt venni valamit (hát nekem se, azért mentem el tegnap….).

    Nyári koli ugyanígy, csak akkor egy olyan szoba társam volt, hogy kint 34 fok, de ki nem lehet nyitne este az ablakot, így 36 fok bent, büdös, és még a páratartalom is magas volt. Volt h reggel arra ébredtem, hogy alig kapok levegőt, mert nem törődtek a felújításkor a légpótlással. Szerencsére sikerült elkérni a nyári munkánál az iroda kulcsát és a riasztó kódokat, kb ott éltem csak aludni meg zuhanyozni mentem a koliba..

    Nekem van szükségem egy kis magánszférára, egyedül létre, és nagyon nehezen tudok tanulni ha vannak körülöttem. Egy időben már azt vettem észre magamon hogy az egész életből elegem van mert csak egész nap megyek mindenhova csak a koliba ne kelljen lenni, volt hogy késő este órákat bolyongtam mert kint jobb idő volt, és nem voltam egyfolytába az alkoholistákkal körülvéve.

    Az segített egy picit amikor nyári munkán egy céghez felvettek, kaptam is fura nézéseket hogy miért vagyok este 8kor még bent, de most vagy a kinti 34 fokban mászkálok egyedül, vagy kocsmázni megyek mint minden “rendes” egyetemista, vagy ülök a ugyanolyan meleg, de gőzös szobában ahol büdös is van.. Aztán a két fős szobás koliba kerültem, és ott már legalább nem volt az egész életből elegem, legalább hétvégén volt olyan hogy nem zavart senki se, és tudtam arra figyelni amire akartam.

    Szóba is került párszor hogy más országokban milyen drágák a kolik (mert 1-2 fős szobák, meg van magán szféra, nem ér össze a lábatok este ha 180nál magasabbak vagytok), erre még annyit, hogy német egyetemista ismerősöm heti 15 óra munkával többet keresett mint én 40 óra gyakornoki munkával.. Nem lett volna annyival drágább, sőt még könnyebb lett volna az a szituáció. De na, itt mindenki védi, hogy jó az hogy 4 embert bebasznak egy alapból lelakott szobába, amiből a hónapok alatt putri lesz, de nem baj, túl kell élni, és amúgy is ha nem vagy extrovertált akkor kösd fel magad.. De legalább olcsó..

  22. Én Debrecenben voltam 8 hónapig kolis. A szobatársak jó fejek voltak, de ugye azt ki kell fogni. Viszont amilyen állapotok ott uralkodtak… nekem nincsenek hatalmas igényeim, de amivel ott találkoztam az kiverte a biztosítékot. Egyrészt a szoba az olyan amilyen, 10 négyzetméteren 4 ágy… viszonylag normálisak voltak a szobatársaim, de azért nekik is voltak furcsa szokásaik. Az egyik csak rendszerint 5-6 körül kelt, és mindig kinyitotta az ablakot, ami alapból nem lenne probléma, kell szellőztetni. Na de ő a -10 fokban is kinyitotta, úgy hogy miután elment reggel 6-kor valahová úgy hagyta, én azt 2 órával később vettem észre. A másik volt olyan, hogy mikor én még aludtam nekiállt takarítani, nyitott ajtónál mosogatni, meg a fejem mellett söprögetett. És teljesen mindegy volt neki hogy alszol-e vagy sem, ő hangosan hallgatta a youtube videókat fülhallgató nélkül. Olyan is volt hogy leesett egy bugyi a felettünk lakótól, és az egyik szobatársam rátette konkrétan a laptopomra, hogy az biztos az enyém. A bugyi kb. 3x akkora volt mint én. Minden este nehezen tudtam elaludni, mert a kollégium előtt folyamatosan ment a buli, kiabálás és üvöltözés hajnali 4-ig. A mosdó ocsmány volt, konkrétan keresned kellett hogy melyik az a wc amin a legkevesebb piszok van, szerencséd volt ha találtál egy tiszta wc-t. Undorító állapotban hagyták ott maguk után, inkább nem részletezném, de kb. egy vonat wc-jével egyenlő szint. Wc papír persze nem volt, azt neked kellett vinni. A zuhanyzó is hasonlóan kedves képet festett, a függönyök vagy leszaggatva, vagy lyukasan lógtak. Bugyik, véres tamponok, borotvák eldobálva, na és persze undorító hajcsomók a földön. Egyszer egy héten keresztül feküdt egy véres tampon az egyik “zuhanykabinban”. Ja és ez csak lány szint volt. Ebből sejteni lehet, hogy a takarítók sem voltak valami aktívak, a folyosó és a közös helyiségek is úsztak a mocsokban. A konyhában a mikró kosztenger, jobban jártál ha sajátot béreltetek. Volt félévente egy nagytakarítás mikor közmunkások jöttek, ez vizsgaidőszakban volt, mi bent voltunk egyik szobatársammal. A saját szemünkkel néztük végig hogy az asszony úgy mosott fel hogy előtte fel sem sepert…és ez a hozzáállás általánosan jellemző volt az ottani takarítókra. A portások bunkók voltak. A korona miatt egyszer félév közben kellett kiköltözni a kollégiumból. A barátom segített a kiköltözésben, annyi időre nem engedték fel hogy segítsen lecipelni a cuccaimat. Mikor a járványhelyzetnek vége lett és a többi koliban már lehetett vendégeket fogadni, a miénkben akkor sem. Kiköltözésnél mentem a portára, köszöntem, ők rám néztek, majd nem is zavartatva magukat tovább beszélgettek, igaz hogy segíteniük kellett volna de nem érdekelte őket. Mosógépek közül kb 2 vagy 3 működött normálisan. Poloskainvánzó egész ősszel és télen, az undorító kis dögök volt hogy a hajamra repültek, na nekem ott volt az egyik mélypontom. Nekem sok volt hogy 4-en vagyunk bezsúfolva olyan kis helyre, ezért is dobbantottam albiba, igaz hogy többet kell dolgoznom, de legalább van privát szférám, minden nap takarítok és élvezem a csöndet.

Leave a Reply