TLDR: minden drágulni fog a vízhiány miatt, az ellenzék csendben van, a fidesz vizet pazarol

Nagyon kevés cikket találtam arról, hogy a földek vízellátásával foglalkozik-e programszerűen bármelyik párt. A fidesz most nyírta ki a talajvizet a kutakról hozott salátatörvényével ([https://wwf.hu/hireink/vizeselohelyek/ivovizkeszleteket-veszelyeztethet-a-varmegyek-elnevezeserol-szolo-torveny/](https://wwf.hu/hireink/vizeselohelyek/ivovizkeszleteket-veszelyeztethet-a-varmegyek-elnevezeserol-szolo-torveny/)) , és tovább rontja a helyzetet. A tavak száradnak, veszélyben a Velencei-tó, a Balaton, az élővilág amúgy is megy tönkre a nádirtások miatt. A kispatakok teljesen kiszáradtak, a nagyobb patakoknak apad a vize a vízlopások és csapolások miatt. Insert forrást a saját medencéjébe lopó fideszes polgi here.

Van bármilyen politikai szándék a Duna lépcsős duzzasztására, vízelvezetésre? Haldoklik az Alföld, nincsenek legelőink. Egy átlagos nagy bála széna 4000 forintról ment fel 17 ezer forintra pár év alatt. Takarmányválsággal küzdünk, nem csak a haszonállatok számára nincs gabona, hanem nekünk sem. Repce, kukorica valószínűleg akkor se lesz majd, ha esik az eső, egyszerűen túl késő.

Várható bármilyen komplex vízellátó rendszer kidolgozása? Évek lettek volna rá. Vízvezetékek korszerűsítése az agglomerációban? Ok, ezt talán ki tudják lobbizni a gazdagnegyedek, de mi a fene lesz az Alfölddel? Haldoklik a mezőgazdaságunk.

19 comments
  1. ez van, ha kidobják a polotikusok a hidrológusokat az utcára

    voltak tervek, voltak koncepciók

    visszamehetsz egészen a vízlépcsőig, még annak a meg nem épülésének a károkozását se heverte ki az ország.

    azóta meg a szakértelem az bolsevista trükk ugyebár – hát ilyen hidrológiai rendszereket képes nyújtani egy állam amit jogászok meg történészek meg kibukott kispapok és áltisis tanárok irányítgatnak

  2. [https://www.facebook.com/arterigazdalkodas](https://www.facebook.com/arterigazdalkodas)

    Ezt az oldalt szoktam olvasni a témában, szerintük a vízgazdálkodás hagyományos mérnöki módszereivel (gátak, vízlépcsők, csatornák, víztározók) nem lehet megakadályozni az Alföld elsivatagosodását, ezért részben vissza kellene állítani a nagy folyószabályozások előtti tájat

  3. Egy volt ált. iskolás tanárom mondta, hogy ez óriási pazarlás, hogy ennyi folyó folyik át az országon és alig van víztározónk. Valóban elkeserítő a helyzet, a víztározókkal “be lehetne indítani” egy csomó csatornát.

    Végre egy jó posta a tengeralattjárón!

  4. de leellenőrizted? el is fogadták azt a módosítást? próbáltam megnézni a parlament honlapján, de lóf*** nem látszik. a jogtáron fellelhető törvényszöveg 2022.12.31-ig nem tartalmazza a módosítást. csak mert kár addig verni a tam-tam dobot miatta.

    sok gazdát ismerek, aki eddig nem hitt a klímaváltozásban, szerintük az is valami liberális faszság, hogy brüsszel szabályozhasson. mostanság kicsit megváltozott a véleményük.

    a duna és a tisza szabályozása, csatornák, miegymás… a jobbik kampányolt korábban az alföld csatornázásával, az emberek meg szavaztak.

  5. Nem értem ezt az ellenzékezést, áprilisban kinyilvánította az ország, hogy nem érdekli őket a valóság. Minek akkor?

  6. Apum vizes mérnök, én is annak tanultam (csak kibuktam – who cares).

    Szóval két alapvető probléma van.

    1. A mezőgazdasági oldal:
    A parasztok (most azokra gondolok akiknek földjük van) támogatást kapnak ha minden évben beszántják a földet, így nem tud regenerálni. A vizet szó szerint sajnálják a terményre, mert sokba kerül és már most is sokszor minuszban vannak, így ez egy 22-es csapdája szitu.
    Persze itt is a profithajhászás az első, az hogy legyen legelő ahol regenerálódik egy-két évet a talaj, az le van szarva.
    GMO meg maga a sátán amikor pont ilyenekre lett kitalálva.

    2. Bős-Nagymaros vízlépcső (+vízügyi oldal)
    Ha lenne, most nem lenne ilyen gondunk, nézzétek meg a szlovákokat.
    Fater is mindig mondja, hogy mekkora gondok vannak a szakmában, senki se mozdítja a kisujját, senkit se érdekel a víz, természetvédelem stb mert nem hoz PÉNZT. Talán ha Áder komolyan gondolta volna a környezetvédelmi dolgait akkor itt tehetett volna valamit.

    Kellenek víztározók, Duna-Tisza csatorna, vízlépcső, vízerőmű. Megfelelő csatornahálózat, illetve kiépített mezőgazdasági öntözőrendszer. De ez senkinek sem áll érdekében. A 80-as években idejöttek a világ minden tájáról mert olyan jól működött a mezőgazdaságunk, persze ezt a rendszerváltás után a privatizációval karöltve leépítették.

    Tldr: nincs hajlandóság a szakmában és nincs pénz hogy javítsák a helyzetet

    VÍZ NÉLKÜL NEM LESZ ÉLET! ÉBRESZTŐ! (Ha valamelyik politikus olvasná)

    Edit:
    1. Bekezdésemet javítanám u/dartonite által részletezett SAPS+Greening eu-s támogatás példájával.

  7. Amúgy több Pest megyei településen (Csömör, Mogyorod, Fót, Gödöllő) napok óta nincs vezetékes víz. Source: ezek közül az egyik településen lakok.

  8. Nálunk konkrétan kiszáradt a patak. Nem egy Sajó vagy Tisza, de azért szokott benne víz lenni. Most meg csak az üres meder porzik.

  9. **Még egy ilyen év az alföldön és az összes gazdálkodó tönkremegy.**

    Minden évben kifizettetik velük a kárenyhítési hozzájárulást. Sosem kapnak belőle komolyan vehető összeget, az a hektáronkénti pár ezer forint semmit sem jelent. Egy hektáron 200.000-600.000 Ft veszteség képződik idén. Kezdődhet a következő év a rekord drága munkákkal, műtrágyával, növényvédő szerekkel.

    Egy versenypiaci körülmények között gazdálkodónak (azt jelenti, hogy meg kell vennie piaci áron a termőföldet nem államtól bérli nulla közeli forintért, és minden mást) generációkon keresztül végzett és egész család munkáját igénylő feladat felépíteni egy olyan kisgazdaságot ami megfelelő bevételt termel ahhoz, hogy meg is éljenek belőle. És csak egy vagy kettő ilyen aszályos év kell hozzá, hogy teljesen tönkremenjen anyagilag. Ez nem azért van mint az általános vélekedés, mert terepjárót és még nem tudom miket szoktam kommentben olvasni vesz belőle, meg az EU-s támogatásból ami kb. 80.000 Ft hektáronként. Hanem mert minden egyes hektár megművelése átlagosan 400.000 Ft-ba kerül. Egy ilyen évben mint a mostani pedig pontosan nullát hoz. Számoljátok ki ezt mondjuk egy közepesen kicsi 100 hektáros gazdaságra. És mint feljebb írtam most nem ezt az összeget kell újra előteremtenie, valahonnan hanem ettől minimum 20%-al többet.

    **Itt jönne képbe amiről az OP érdeklődik.**

    A magyar mezőgazdaságban, régebben tökéletesen működött az öntözés. Ez azért volt így mert állami és termelő szövetkezetek művelték a földeket. Nagy egybefüggő terület, egy “gazdával”. A mai helyzet ezzel szemben egy 20 hektáros területnek akár 100 gazdája is lehet. Senki sem fogja kifizetni az öntözőrendszer költségét ami brutális efelől biztosak lehettek és ha valaki meg is tenné akkor is lenne olyan tulajdonos aki mindent megtenne hogy a beruházás ne valósuljon meg, én sem értem miért. **Tehát ha lenne is egy jól kivitelezett vízgazdálkodásunk, annak előnyeit az elaprózódott földszerkezet, az osztatlan közös tulajdon létezése, és az aszály miatti pénztelenség miatt nem tudnánk kihasználni. Bár az igaz, hogy ezeket mind meg lehetne oldani politikai akarattal.**

  10. 17 ezer az még olcsó is.

    Én próbálom helyben időnként elővenni a témát, hogy a dombvidékünkön el kellene kezdeni a vízszintes víznyelőkén funkcionáló árkok ásását (permaculture swales), mert amikor jön az eső akkor tökig áll a belvárosban mindenki a vízben, aztán rá két hétre minden legelő sárga a szárazságtól, de nem értik a problémát (fun fact: a dombvidék felső részének igen nagy része önkormányzati tulajdonú terület).

    A mélyszántást kb. be kéne tiltani, vagy legalábbis valahogy elérni, hogy ne járjon terület alapú támogatás meg aszálykártérítés annak, aki az adott évben mélyszántotta a táblát. Drasztikus beavatkozások kellenek, vagy itt tényleg sivatag lesz az Alföld nagy részéből.

  11. Ez van, 12 év alatt nem tudtak gondolkozni és fejleszteni, kinyitni a szemüket, politikusok elszórták a pénzt, gazdák meg traktorokkal villogtak, ennyi kb a magyar gazdaság életképessége.

    80-90% közötti az import ellátottsága az országnak , ez egy vicc ilyen adottságok mellett, bár a szakemberek már rég leléptek, maradtak a nagypofájúak….

  12. Pártok nem igazán foglalkoznak a kérdéssel. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézetet még az MSzP nagyon leépítette, majd a Fidesz megszüntette, és az utóbbi időben csak a mezőgazdasági öntözést erőltette. Az OVF országos Vízügyi Felügyelőség vezetésével készülnek szakmai koncepciók, és lassan épülnek árvízi tárolórendszerek is (amik elöntésre is jók), persze a nagy munkákat itt is a NER fölözi le. Évek óta készült a Nemzeti Alkalmazkodási Adatbázis és térképsorozat is, a kiszáradás veszélyeiről szól, csak nem vették eddig komolyan.

    A Dunai vízlépcső politikai alapon volt mindig is kezelve, nagyon hasznos lenne, mert a szlovákok által végül megvalósított C variáns nekünk a lehető legrosszabb eset (csak ezt a zöldek 1989-ben sem ismerték be és azóta se, pedig mindenki láthagyja hogy kilométereken át aszfalatozozz csatornában halad a folyó vizének a legnagyobb része). A Tiszára is meg volt tervezve többelemes vízlépcső-sor még a nyolcvanas években, lekerült a napirendről, senki se meri felvetni se.

    Szerintem a mezőgadaság nem haldoklik emiatt, a NER-es vállalkozások az öntözőrendszerekre is nagy támogatásokat nyúltak le, és a kútjaikat is mindig engedélyezték.

    Kevesebb a csapadék és nagyobb a forróság, ezen nem lehet segíteni.

    Környezeti szempontból az lett volna talán hasznos, ha nem(csak) a tankönyvkiadást, a közmédiát, sportot, dohányzást, stb nevezték ki államosítandó, szigorúan felügyelt iparágnak, hanem ugyaníg járnak el a kútfúrókkal is (hogy nem lehessen illegális kutakat fúrni mindenhol) de ez nem érdeke a vidékiek többségének, se a magánkerteknek, se a nagyobb uraknak, jobb nekik a számla nélküli ocsó megoldás. A környezetvédelmi és vízügyi ágazatot feltámasztani meg drága (egy picit ez is elindult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretin belül a víztudományi képzés ujjáélesztésével, még nagyon alacsony a színvonal, de felfejlődhet.

    A következő években a médiában többet fognak szerepelni a vizes projektek, hogy lesz-e ezen kívül más, azt nem tudni.

  13. Voltak tervek és papíron források. De minden fontosabb ennél. Állat és növény világ pusztul?lényegtelen. Nem lesz termés és takarmány. Lényegtelen. Élelmiszer válság? Lényegtelen.
    Budapest aggromelációjának átgondolatlan bővítése? Bagatel.
    150 évvel ezelőtt szenvedtek az áradásoktól. Van aki a folyó szabályozásra vezeti vissza az aszályt.

  14. Mit vártatok amikor a horthysta orbán maffiára szavaztatok? Mikulást?!
    Az egyik fidesz maffiózó építési cége tavaly robbantotta fel az épületet (egy stadionért) amiben korábban a szétvert vízgazdálkodasért és kutatásért felelős szerv (VITUKI) működött.

Leave a Reply