> Korábban természetes volt, hogy víz alatt állnak földek, de azok jellemzően gyepek voltak, és jó részüket az idők során fölszámolták a jövedelmezőbbnek tűnő szántóföldi gazdálkodás miatt. Számíthatunk rá, hogy egyre többször lesz aszály, így a területhasználatokat muszáj lesz újragondolni, változtatni kell a művelésmódokon, ha azt akarjuk, hogy legyen víz és nedvesség. Dedák Dalma tud olyan példákat, hogy nyolcszoros terméshozamot eredményezett az, amikor gazdák vállalták, hogy a belvíz egy részét nem vezetik le a földjeikről. A talajban persze oldalirányba is szivárgott a nedvesség, nagy területet jobb állapotba hozva.
> A vízmegtartásról sokaknak csak a víztározók jutnak eszükbe, nem az említett elárasztás, de a tározás nem is minden esetben lehet cél. „Nem megoldás, hogy a csatornákban tároljuk a vizet, ahogy az is idillikus elképzelés, hogy mindenhol kis tavacskákat létesítünk, madarakkal, békákkal, és aszály esetén majd ebből öntözünk. Települési viszonylatban ez működik, mert ott sok a burkolt felület, van csapadékvíz és tisztított szennyvíz. Termőföldön azonban a talajban kellene tárolni a vizet, beszivárogtatni a felszín alá” – világított rá a WWF munkatársa.
> Dedák Dalma szerint is fontos lenne az árterek bővítése és az ártéri gazdálkodás fejlesztése, a tavaszi víztöbbletek eljuttatása nagyobb területekre, viszont megjegyezte, hogy a nagy folyókra tervezett gátak összességében több kárt okoznának, mint hasznot.
Mi ugyan nem, toljátok rá arra a felelősséget, aki aláírta, meg beszedte érte a pénzt.
Telex
Elég vadul néz ki hogy olyan az erdő itt mintha szemptember közepe lenne.
Ha jól értem: a több tonnás szántógépek alatt a talaj nagyon összenyomódik, így az alatta lévő szintekre nem jut el a víz. Ezért szárad ki nagyon gyorsan a talaj. Ez ha jól tudom világszintű probléma is egyben
Nem “mi”, hanem anno a nemesség.
Erre nem szárítottunk.
Ki hitte volna hogy kellenek öntöző csatornák…. Oh well..
Németországban érdekes módon szarásig vannak kis apró csatornákkal a földek körül.
Fos hazánkban is már okos elődeink rájöttek hogy kellenek a csatornák több okból árvíz, aszály, öntözés. Ha pl. már befejezték volna a Duna-Tisza főcsatornát is, és az ezekből legágazó apróbb csatornákat… dehát kell a stadion..
Ha Orbán “dallasman” Viktor nem k*rja szét a fos fiatal demokratákkal Bős-Nagymarost akkor talán most nem szenvednének annyira a Duna felső szakszán, és talán plusz olcsó áram lenne paks mellett. Illetve nem ártott volna még egy vízlépcső Mohács és Baja magasságába, hogy azt a fos atomerőművet rendesen tudjuk hűteni.
8 comments
> Korábban természetes volt, hogy víz alatt állnak földek, de azok jellemzően gyepek voltak, és jó részüket az idők során fölszámolták a jövedelmezőbbnek tűnő szántóföldi gazdálkodás miatt. Számíthatunk rá, hogy egyre többször lesz aszály, így a területhasználatokat muszáj lesz újragondolni, változtatni kell a művelésmódokon, ha azt akarjuk, hogy legyen víz és nedvesség. Dedák Dalma tud olyan példákat, hogy nyolcszoros terméshozamot eredményezett az, amikor gazdák vállalták, hogy a belvíz egy részét nem vezetik le a földjeikről. A talajban persze oldalirányba is szivárgott a nedvesség, nagy területet jobb állapotba hozva.
> A vízmegtartásról sokaknak csak a víztározók jutnak eszükbe, nem az említett elárasztás, de a tározás nem is minden esetben lehet cél. „Nem megoldás, hogy a csatornákban tároljuk a vizet, ahogy az is idillikus elképzelés, hogy mindenhol kis tavacskákat létesítünk, madarakkal, békákkal, és aszály esetén majd ebből öntözünk. Települési viszonylatban ez működik, mert ott sok a burkolt felület, van csapadékvíz és tisztított szennyvíz. Termőföldön azonban a talajban kellene tárolni a vizet, beszivárogtatni a felszín alá” – világított rá a WWF munkatársa.
> Dedák Dalma szerint is fontos lenne az árterek bővítése és az ártéri gazdálkodás fejlesztése, a tavaszi víztöbbletek eljuttatása nagyobb területekre, viszont megjegyezte, hogy a nagy folyókra tervezett gátak összességében több kárt okoznának, mint hasznot.
Mi ugyan nem, toljátok rá arra a felelősséget, aki aláírta, meg beszedte érte a pénzt.
Telex
Elég vadul néz ki hogy olyan az erdő itt mintha szemptember közepe lenne.
Ha jól értem: a több tonnás szántógépek alatt a talaj nagyon összenyomódik, így az alatta lévő szintekre nem jut el a víz. Ezért szárad ki nagyon gyorsan a talaj. Ez ha jól tudom világszintű probléma is egyben
Nem “mi”, hanem anno a nemesség.
Erre nem szárítottunk.
Ki hitte volna hogy kellenek öntöző csatornák…. Oh well..
Németországban érdekes módon szarásig vannak kis apró csatornákkal a földek körül.
Fos hazánkban is már okos elődeink rájöttek hogy kellenek a csatornák több okból árvíz, aszály, öntözés. Ha pl. már befejezték volna a Duna-Tisza főcsatornát is, és az ezekből legágazó apróbb csatornákat… dehát kell a stadion..
Ha Orbán “dallasman” Viktor nem k*rja szét a fos fiatal demokratákkal Bős-Nagymarost akkor talán most nem szenvednének annyira a Duna felső szakszán, és talán plusz olcsó áram lenne paks mellett. Illetve nem ártott volna még egy vízlépcső Mohács és Baja magasságába, hogy azt a fos atomerőművet rendesen tudjuk hűteni.