Ti mit gondoltok erről? Szerintetek számít, mit lát a szülőtől a gyerek, ezzel kapcsolatban? Az én szüleim sosem dohányoztak, én mégis rászoktam. Szerintem a barátok “ereje” erősebb, nem gondolom, hogy ha csak a szüleimtől láttam volna, rászoktam volna. 🚬
25 comments
en lattam dohanyos szulo gyereket utalni a dohanyzast,es lattam dohanyos szulot dohanyos gyerekkel is. Szerintem utobbibol van tobb.
Amit a plakát állít, hogy a társadalomban reprezentált statisztikai valószínűségnél nagyobb az esélye a dohányzásra annak, akinek a szülei dohányoznak.
Relatíve mindegy, te hány olyat ismersz, “akinek a szülei dohányoztak de ő nem”.
Nálunk apám dohányzik mióta az eszemet tudom. Szóval elég régóta. 5-en vagyunk testvérek, senki nem dohányzik.
Nem olvastam a statisztikát, így passzolom.
jah ez teljesen legit.
Most az a kerdes, hogy befolyasolja-e az embereket amit gyerekkorukban a szuleiktol latnak? Igen. Ez nem jelenti azt, hogy o nem csinalhatja maskent. Rengeteg mintazatot es szokast veszunk at a szuloktol.
kb. mindenben a szülők viselkedése/szokásai vannak a a legnagyobb hatással a gyerekre, úgyhogy gondolom ebben is
A feszültségoldás mintáit másolja a gyerek.
Beszélgetni meg kényelmetlen, mert kiderülnek a valós problémák.
Én egyetértek ezzel.
Nekem rémlik erről kutatás, amúgy én úgy gondolom, hogy ha valaki ezt a megküzdési módot látja otthon gyerekkorától, annak természetesebb lesz, hogy ő is használni fogja. Nem a kipróbálásra gondolok, hanem inkább a rászokásra.
Egy eset az anekdotikus, a felirat viszont statisztikai valószínűségre utal, amely sok eset vizsgálatának az eredménye.
Emellett ha csak olyanok dohányoznának, akiknek a szüleik is dohányoztak, akkor abból az következne, hogy senki sem dohányzik.
Én teljesen a fordítottja vagyok. Anyám a mai napig füstöl, mint a gyárkémény, én viszont összesen ha két szálat szívtam életemben. Otthon még csak fel se vetettem, hogy ki kéne próbálni (le lehet balfaszozni, de rohadtul nem voltam az a fajta, aki lenyúlt volna a szülők söréből, borából, cigijéből), és később se jöttem rá arra, mi lehet egyáltalán a jó ebben az egészben.
Anyam dohanyzott, total leszokott. Gusztustalannal tartottam, mint szokas.
En nem dohanyoztam, de volt munkahelyem miatt raszoktam.
Nálam senki nem volt hatással arra hogy dohányzom vagy sem. Ez önálló döntés volt hogy nincs szükségem rá mert nem érdekelt sosem.
Nálunk erősen dohányzott mindkét szülő. Én a mai napig rühellem és soha ki sem próbáltam. A két tesóm viszont rászokott.
Az egyik szulom lancdohanyos,a lakasban/kocsiban is szivja mellettunk a cigit miota elunk. A testverem es en is dohanyzunk,igaz nem akkora intenzitassal mint o. A masik szulom eleteben 2x gyujtott ra es nem tett ez ellen semmit soha. En ha gyerekek kozeleben vagyok,meg ha az utcan is inkabb nem gyujtok ra vagy ha mar ragyujtottam addig nem szivok bele. Szerintem valamilyen szinten lecigizni gyerekeket abuse-nak szamit,mert vegulis akaratuk ellenere mergezed(bantod) oket,szorri ha erosen fogalmaztam,en igy latom.
Az én családomban mindenki dohányzott. Gyerekként nagyon haragudtam érte, állandóan azt csináltam velük,hogy a cigi végére zsebkendőt tettem és kértem szívják meg. A papírzsebkendő sárga lett én pedig mondtam: Látod? A te tüdőd pont így néz ki!! Sajnos 12 éves korom körül én is rászoktam és szívtam is ezt a nyavaját röpke 7 évig. 19 éves koromban letettem, 7 éve letettem, soha többé nem vettem a kezembe, azóta nem cigizek. Bárcsak soha de soha nem gyújtottam volna rá
Majdnem mindenki cigizik a családban, én nem szoktam rá, szerintem nagyon büdös és drága, sajnálnám rá a pénzt. Sosem felejtem el, amikor általánosban engem szagolgattak az osztálytársaim és mondták, hogy biztos cigizek, pedig csak anyám a nappaliban szárította a ruháimat, ahol vágni lehetett a füstöt. :/ Nagyon szégyelltem magam, onnantól kezdve összefújkáltam a ruháimat légfrissítővel.
A barátok ereje valóban erősebb, de nem erősebb a fal erejénél, ami a kövek erejében rejlene, de nem abban rejlik. Egyébként minden mintát másol a gyermek, nem feltétlenül a dohányzásban fog megnyilvánulni, ha valamilyen függése van a szülőnek. HA dohányos, lehet a gyereke nem lesz dohányos csak alkoholista. Mindesetre az ilyen példák nem tesznek jót.
Ami pedig a dohányra van írva statisztikailag igazolható.
Amikor a “power of friendship” gone wrong. Lol bocsi az angolert, de magyarul gyaszosan hangzik.
Csak a gyenge jellemű emberek dohányoznak.
Akinek ilyen jellegű függősége alakul ki , mert nem bírja másképp a stresszt oldani, vagy unalmában bagózik, annak az akaratereje gyenge. Nincs önmegtartóztatása.
A jellem formálódása is valamelyest a család és a környezet határozza meg. De van amit örökletesen hoz magával az ember.
Én inkább innen közelíteném meg.
Intelligenciától függ,hogy majmolod a szüleid jó és rossz szokásait, vagy önállóan eldöntöd jó-e vagy rossz neked. Önszántadból cigizel? Oké, jó. Azért cigizel mert mindenki cigizik a családban és nem akarsz kimaradni? Hülye vagy?
Általában véve igaz lehet, hogy ki-mit hoz otthonról… de az is fontos mit kezd vele.
Anyám és Mamám nevelt, mindketten napi 1 dobozt szívtak el. Gyűlölöm a cigi füstöt és sosem próbáltam ki. Egyáltalán nem vonz. Drága, büdös, hamarabb elpatkolsz, tönkreteszi a bőrödet stb. Semmi értelme szerintem.
Ha otthon allandoan fust szag van nem fogsz undorodni tole.
Nem fogod furanak talalni hogy mindenhova le van dobalva a cigis doboz.
Nem lesz fura a cigicsikk latvanya / kozelsege.
Nem lesz ismeretlen a cigibolt.
Ez kapasbol 4 dolog ami miatt mar jobban huzni fogsz a cigi fele.
Amugy sima tudomany hogy leginkabb a szuleid befolyasolnak kb a tini evekig.