Nem tudom, hogy lehet-e, szabad-e ilyen bejegyzést itt tenni.
Ha szabály ellenes, akkor elnézést miatta.
Rendszeres könyvolvasó vagyok, így a sok-sok év alatt jó nagy kupac könyvet elfogyasztottam már.
Szeretem a történelmet, így kíváncsian vettem a kezembe a címben szereplő könyvet.
Kicsit száraz, dokumentalista típusú leírása a történelem egy olyan szeletének, amiről gyakorlatilag alig hallottam.
Koreai háború.
A könyv elég sok szereplőn keresztül tárja elénk az eseményeket.
Kicsit feszengve olvastam, mert úgy éreztem, újabb érzékenyítő művel találkoztam.
A dolog érdekessége, hogy nem kitaláció. Ahogy belemerültem a történetbe, úgy vált egyre inkább meggyőződésemmé, hogy ez a regény filmre való.
A vége szomorú lett és egyben felemelő. Különösen az teszi erőssé és emlékezetessé számomra a dolgot, hogy a végén tele van a könyv mindenféle gyűjtésből származó fotóval, dokumentumokkal.
Felmerült bennem, hogy ha ilyen hősei vannak a világnak, történelemnek, akkor miért kitalált hősökkel, szuperhősökkel kell elég bugyuta filmeket csinálni?
Tudom, abban van a pénz, meg nem kell sokat utána olvasni, hiszen a szereplők végtelenül egysíkúak, stb. Mindegy, nem is akarok ebbe bele menni.
Amit szerettem volna veletek megosztani:
A könyv kicsit nehéz olvasmány a sok helyszín közötti ugrálások miatt, de követhető. A vége meg nagyon komolyra sikeredett.
Mi történt közben a könyvben szereplőkkel, hová vitte az élet.
Nagyon érdekes volt számomra, hogy a könyv elolvasása után, megnéztem az interneten, mit lehet a valódi történetről tudni. Nagyon sok információ van róla. Nem sokat szépítettek rajta.
Miről szól az egész?
Barátságról, szeretetről, kitartásról, szerelemről, bajtársiasságról.
Tudom, nagy szavak, de bennem ezeket az érzéseket hozta elő.
Nagy örömömre szolgált, hogy a korábban felmerült gondolat másban is, jóval korábban megfogalmazódott.
Ez a történet mozivászonra való.
Valóban. Kis keresgélés után szembe is jött a film bemutatója. Nem is olyan régi. A film pedig majd novemberben kerül a moziba.
Remélem, nem rontják el és méltó tisztelgés lesz ezek előtt az emberek, hétköznapi hősök előtt.
A könyv címe: Adam Makos: A végtelen ég hősei – Egy történet testvériségről, önfeláldozásról
A film bemutatóját pedig a mellékelt linken találjátok.
[https://youtu.be/NCDEGP6VjYY](https://youtu.be/NCDEGP6VjYY)
5 comments
Engem nem zavar, de van valami könyves sub, esetleg oda írd, mert itt a politika érdekli a zembereket meg a hülyeség, dolgok, amikről azt hiszik nagyon vicces, de csak ők tartják annak.
két “gyakorikérdés” meg egy ukrán háborús poszt között nekem kifejezetten frissítőleg hat.
NEM SZABAD ILYET ÍRNI, JUUJJJJJJ, HOGY KÉPZELED, WÁÁÁÁÁÁ!!4!!4!4!!
>Felmerült bennem, hogy ha ilyen hősei vannak a világnak, történelemnek, akkor miért kitalált hősökkel, szuperhősökkel kell elég bugyuta filmeket csinálni?
Tudom, hogy a kérdés inkább költői, de: A valóság gyakran nyomasztó, és bár a világ legjobb filmjei között számos háborús film van a maga rideg valóságával (Apokalipszis most, Acéllövedék, A nagy szökés, Schindler, Ryan közlegény stb.), de ezekhez nem kapcsolódik merchandise ugyebár. A Marvel miután kiadta A galaxis őrzőit (akikről a kemény rajongókon kívül senki nem hallott), el lehetett adni visszamenőleg az összes képregényt, meg játékot, meg lehetett videojátékot is fejleszteni rá stb. Egy Schindler listájára ugye nem nagyon lehet, és nem tud rá beülni az egész család, mert a 4 éves gyereket sajnos beviszik sajnos az Ultron korára, hogy a székemet rugdossa 2 órán keresztül, de az előbbire nem fogják (szerencsére!).
Egyébként a téma rendben van. A történelemből számos olyan eseményt meg lehetne filmesíteni, ami megérdemelné, ill. több ezer kiváló könyv várja ugyan ezt a sorsot. Ehhez képest nézz meg egy oscargálát, micsoda szarok kapnak díjakat.
Koreai háború nem gimis tananyag, mint Vietnám?