>**A vártnál sokkal magasabb infláció tehát több száz milliárd forintot von el a fogyasztóktól** (értelemszerűen **az infláció miatt magasabb nettó árakra jön rá a 27%-os rekorder áfakulcs**), többek között a háztartásoktól a magasabb áfabefizetés formájában, úgy is mondhatjuk, hogy ebben a környezetben hatékonyan működik **a szegények adója (az inflációt gyakran így nevezik)**. A háztartások fogyasztási szerkezete ugyanis eltérő: **az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokra igaz ugyanis, hogy többet fogyasztanak azokból a termékekből és szolgáltatásokból, amelyek alapvetőek és a létfenntartáshoz szükségesek, így fogyasztásukat nem tudják rugalmasan alakítani**, kevésbé tudnak alkalmazkodni az árak emelkedéséhez, nem mondhatnak le az alapvető termékek fogyasztásáról”
A gazdagabb rétegeknek általában több befektetése van (ingatlan, tőzsde, befektetési alapok, saját cégek / vállalkozások, stb.), így azokkal könnyebben tudják az infláció hatásait is ellensúlyozni.
>”A cost of poverty, also known as a ghetto tax,[1] a cost of being poor, or the poor pay more,[2] is the phenomenon of people with lower incomes, particularly those living in low-income areas, incurring higher expenses, paying more not only in terms of money, but also in time, health, and opportunity costs.[3][4][5] “Costs of poverty” can also refer to the costs to the broader society in which poverty exists.”
*edit: megfogalmazás
>**AZ ÍTÉLETNAP, AZ ÍTÉLETNAP, AZ ÍTÉLETNAP LECSAPOTT, LECSAPOTT, LECSAPOTT RÁTOK**
Extraprofit adót kellene kivetni az áfabevételekre, nem?
Oké, hogy nominálisan nő, de ebből az állam is kevesebb terméket, szolgáltatásot tud venni, mert neki is drágult minden.
Szép és jó, de a magyar társadalmat nem igazán érdekli a szegényebb réteg.
Ilyen inflációnál nem a bevételek növekedésének kellene örülni, mint ahogyan a cikk ~70%ban tapsikolnak. Ha hiszünk benne, hogy az ország idioszinkratikusan le tudja nyomni az inflációt, akkor a bevételeket a legszegényebb rétegek számára történő direkt transzferekre kellene költeni. A fiskális is monetáris politikát szigorítani, a gazdagabb rétegek támogatását eltörölni, a beruházás támogatásokat eltörölni (CSOK és más kamattamogatasok). Ehelyett a kormany továbbra is laza gazdaságpolitikát folytat, nagyon lassú korrekcióval. Ez azt jelenti my bois, hogy a forint tovább fog gyengülni. Ahogy halad fel az infláció, csak gyorsulni fog. Szóval brace yourselves es tartsatok a penzetek devizában lehetőleg egy olyan bankban, ami nem állami (mert kisebb esélye van egy külföldi banknak, hogy összeomoljon).
6 comments
A cikkből:
>**A vártnál sokkal magasabb infláció tehát több száz milliárd forintot von el a fogyasztóktól** (értelemszerűen **az infláció miatt magasabb nettó árakra jön rá a 27%-os rekorder áfakulcs**), többek között a háztartásoktól a magasabb áfabefizetés formájában, úgy is mondhatjuk, hogy ebben a környezetben hatékonyan működik **a szegények adója (az inflációt gyakran így nevezik)**. A háztartások fogyasztási szerkezete ugyanis eltérő: **az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokra igaz ugyanis, hogy többet fogyasztanak azokból a termékekből és szolgáltatásokból, amelyek alapvetőek és a létfenntartáshoz szükségesek, így fogyasztásukat nem tudják rugalmasan alakítani**, kevésbé tudnak alkalmazkodni az árak emelkedéséhez, nem mondhatnak le az alapvető termékek fogyasztásáról”
Kapcsolódó cikk, Magyarországon az egyik legmagasabb világszerte az ÁFA (VAT / Value Added Tax): [https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_tax_rates](https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_tax_rates)
A gazdagabb rétegeknek általában több befektetése van (ingatlan, tőzsde, befektetési alapok, saját cégek / vállalkozások, stb.), így azokkal könnyebben tudják az infláció hatásait is ellensúlyozni.
Szintén ide tartozik: [https://en.wikipedia.org/wiki/Cost_of_poverty](https://en.wikipedia.org/wiki/Cost_of_poverty)
>”A cost of poverty, also known as a ghetto tax,[1] a cost of being poor, or the poor pay more,[2] is the phenomenon of people with lower incomes, particularly those living in low-income areas, incurring higher expenses, paying more not only in terms of money, but also in time, health, and opportunity costs.[3][4][5] “Costs of poverty” can also refer to the costs to the broader society in which poverty exists.”
*edit: megfogalmazás
>**AZ ÍTÉLETNAP, AZ ÍTÉLETNAP, AZ ÍTÉLETNAP LECSAPOTT, LECSAPOTT, LECSAPOTT RÁTOK**
Extraprofit adót kellene kivetni az áfabevételekre, nem?
Oké, hogy nominálisan nő, de ebből az állam is kevesebb terméket, szolgáltatásot tud venni, mert neki is drágult minden.
Szép és jó, de a magyar társadalmat nem igazán érdekli a szegényebb réteg.
Ilyen inflációnál nem a bevételek növekedésének kellene örülni, mint ahogyan a cikk ~70%ban tapsikolnak. Ha hiszünk benne, hogy az ország idioszinkratikusan le tudja nyomni az inflációt, akkor a bevételeket a legszegényebb rétegek számára történő direkt transzferekre kellene költeni. A fiskális is monetáris politikát szigorítani, a gazdagabb rétegek támogatását eltörölni, a beruházás támogatásokat eltörölni (CSOK és más kamattamogatasok). Ehelyett a kormany továbbra is laza gazdaságpolitikát folytat, nagyon lassú korrekcióval. Ez azt jelenti my bois, hogy a forint tovább fog gyengülni. Ahogy halad fel az infláció, csak gyorsulni fog. Szóval brace yourselves es tartsatok a penzetek devizában lehetőleg egy olyan bankban, ami nem állami (mert kisebb esélye van egy külföldi banknak, hogy összeomoljon).