Szóval.. Eljött a fűtési szezon és megfigyeltem hogy egyes házakban a belmagasság kissé sok.. és drága a kifűtése. Szóval mi lenne ha lenne egy álmennyezet, amit ha nyáron ki lehetne nyitni és télen pedig be lehetne zárni? Van ilyesminek értelme?

Szóval.. Eljött a fűtési szezon és megfigyeltem hogy egyes házakban a belmagasság kissé sok.. és drága a kifűtése. Szóval mi lenne ha lenne egy álmennyezet, amit ha nyáron ki lehetne nyitni és télen pedig be lehetne zárni? Van ilyesminek értelme? from hungary

35 comments

  2. Ha ez a mozgatható cucc tudja egy kb 25cm vastag kőzetgyapot-réteg szigetelési értékeit, akkor simán jó lehet.

  5. Tehát összefoglalva az eddigi válaszokat:
    1) mennyire szigetelne egy ilyen mozgatható valami?
    2) mennyi idő alatt hozná be a befektetés az árát? Lehet, hogy többe kerülne, mint amennyi fűtést meg lehet vele spórolni.
    3) mi lenne a mennyezetre szerelt világítás nélkül? Plusz befektetés új világítás beszerelése?
    4) csak ott oldható meg, ahol nincs galéria (ami a nagy belmagasságú lakásokban általában van)

  7. Szerintem tudna működni, két réteg kell, közte levegővel, és jól kell zárnia a falaknál is. Feltekerhető LED csíkok simán beleépíthetők. Nem kell motorosnak lennie, elég ha kézzel működtethető, mint egy terasz-árnyékoló.

  8. Ennek egy továbbfejlesztett verziója lehetne sok nagy lufit felfújni, és a plafonhoz rögzíteni (vagy héliummal – de az drága, és nem ismerem a hőszigetelési tulajdonságait).

  10. A régi házakban a nagy belmagasság éppen arra szolgált, hogy egyenletesebbé tegye a hőmérsékletet. Ugye akkoriban nem radiátorral fűtöttek, hanem kályhákkal, amiknek hátránya, hogy maga a kályha forró, nem kellemesen lanygos, mint egy radiátor. Ezért a nagy belmagasságú szobákban a nagyobb légtömeg pufferelte a kályha forróságát. Éppen az volt a lényege, hogy nehéz legyen befűteni, mert ugye akkor a nagyobb megmelegedő légtömeg tompította a hőmérsékletcsúcsokat: lassabban hevült fel é s lassabban hűlt ki.

  11. A levegő hőkapacitása lóf@sz rizzsel. Tudom régóta légköbméterre számolják a fűtésigényt, de valójában az épület külső homlokzatfelülete számít, mivel azzal arányos a hőveszteség. A falnak pedig a hőkapacitása is nagy (= sokáig tart felfűteni) és a hővezető képessége is elég jó, tehát ha lent melegíted, akkor előbb-utóbb fent is meleg lesz, hiába teszel redőnyt a mennyezet alá. Eleve alacsonyabbra kell építeni a szinteket, akkor olcsóbb lesz a fűtés. De ennek az álmennyezetesdinek nincs sok értelme.

  13. Nekem már volt egy ilyen ötletem. Az én ötletem nem egy ilyen húzható vagy zárható, hanem levehető és visszatehető. Ha valakit érdekel szivesen elmagyarázom.

  14. Fűtéskor nem a “levegőt fűtöd”, hanem a házból távozó energiát pótolod vissza. Igen, azzal, hogy kisebb a tér, kevesebb hő megy ki és kevesebbet kell pótolni.

    Lehet értelme az álmennyezetnek, de ilyen 20-50 centit nincs értelme csökkenteni és szerintem nem is érdemes mobilra csinálni.

    Szigetelni kell inkább, meg rendes nyílászárókat alkalmazni, az ilyen mókolás inkább penészt idézne elő mintsem megtakarítást.

  15. Ez semmit nem fog csökkenteni, max 1%-ot, de csak akkor, ha felette már a tető van.

    Vegyetek fel pulcsit, az kapásból 25%

  16. mennyezeti lampa kuka, de mi van az ablakokkal ajtokkal?

    nalunk a belmagassag 3,9m, viszont az ablak teteje es a plafon kozott 40cm van, az ajtok teteje es a plafon kozott kb 80 cm van. raadasul az ablakok minden szobaban egy haromoldalu kiugroban vannak, igy hova lehetne egyaltalan tenni?

    plusz nalunk hiaba nagy a belmagassag, a futessel meg soha nem volt gondunk. ezeknek nagybelmagassagu 100+ eves hazaknak kivalo a szigetelese, legalabbis, amikben en laktam eddig azoknak az volt.

    siman benne vagyunk a mostani atlagfogyasztasban is, pedig 130nm a lakas. nem tudom, kinek erne meg.

  17. Ha egy plafon ventilátort (ami 2 irányba is tud forogni) vissza fele forgatod, akkor a levegő ami a mennyezethez közel van, lefújja a falak mentén. Vagyis a meleglevegőt lekavarod. Problem solved?

  18. Felénk az ilyen szobákat kb 2 méter magaságnál elfelezik és felülre hálószobát, gardrob szobát, vagy valami mást hasznos helyiséget alakítanak ki. Általában fémszerekezetböl áll az emeletrész alapja.

  19. Némelyik komment alapján bennem teljesen más merült fel.. Ezek szerint ilyen sokan használják rendszeresen a plafonra szerelt lámpákat? Nálunk mindig is az asztali és egyéb állólámpák voltak az általános esti fényforrások.

  25. Szerintem inkább galériáztasd be ha van 4m belmagasság és legyen fent az ágy. A hő felszáll a gázszámla sírást fakaszt.

  27. Először is: elterjedt tévhit, hogy légköbméter kell fűteni. De nem. Az alap az, hogy a fűtéssel hőveszteséget pótlunk, a hőveszteség nagyon nagy részt egyenesen arányos a külső és a belső tér hőmérséklet különbségével, az arányt az épület eredő átlagos U értéke határozza meg. Tehát ha benn szeretnénk 20 °C hőmérsékletet és kinn 0 °C van, akkor kétszer annyi hőenergiára van szükség, mint amikor kinn 10 °C van.

    —

    Szóval, olyan helyiségben, ahol nincs a külvilággal közvetlen falkapcsolat és körülötte mindenhol fűtött tér van, ott semmi értelme, semmit nem spórolsz vele, csak elveszed a teret magad felől.

    —

    Olyan helyiségben, ahol egy vagy több fal közvetlen külső fal, ott se lesz sok hatása, mert hővezetéssel fel fog menni a hőenergia a falakon át, ha hőszigetelő ez az elválasztó és hagyod jobban kihűlni, mint a harmatpont, akkor megindul a penészedés és a vizesedés, mert nem tudod a páranyomást teljesen megszüntetni a két tér között.

    Ha garantálni tudod, hogy a felső részen nem lesz harmatpont, ami azt jelenti, hogy a lenti 65% relatív és 20 °C esetén fenn nem lehet 12 °C alatt a falfelület hőmérséklete. Ez azt jelenti, hogy 14-16 °C alá nem nagyon hagyhatod hűlni, ami annyira kevés megtakarítás lesz, hogy nem fogja megérni.

    —

    Ha spórolni akarsz, itt írtam pár tippet: https://gaborauth.github.io/blog/futes.html

  31. Melóhelyemen, műemlék épületben, 4,80-as belmagassággal, ez meglepően időszerű kérdés…

    Edit: ja, a belógatott fénycsöves világításra ki sem térek.

  32. Milyen vastag az álmennyezet? Ha nagyon vastag az a baj, ha vékony az a baj, ha nem jó az illesztés az a baj, ha szellőzik az a baj, ha nem szellőzik az a baj, hőhíd keletkezik az a baj..

    Ha papír falak vannak, rossz szigeteléssel szerintem tök mindegy, hogy van-e álmennyezet.. Van ilyen hőkamerás kép, azzal lenne érdemes először megnézni, hogy hol szivárog a meleg.

  35. 1: nem működik ha nem teljesen kvadrátos a helyiség ( nyugi a kőműves nem ismeri a 90° fogalmát )
    2: Ha nyitható és zárható akkor légmentesen nem szigetel.
    3: Ha szigetel is, csinálsz egy hőhidat és a fal berohad, bepenészedik.

    Szerintem engedd el

Leave a Reply