Sziasztok,

​

Nektek mi a kedvenc versetek?

Angolul nekem Bukowski telefonszáma [https://poemsdaily.livejournal.com/123676.html](https://poemsdaily.livejournal.com/123676.html)?

és József A. Tengerhez.

​

Kinek mi?

​

Gondoltam megtöröm a monoton infláció/háború/klímaszorongást.

​

btw: miért nincs ART flair?

32 comments

  2. There was a young fellow from Ankara

    Who was a terrific wankerer

    Till he sowed his wild oats

    With the help of a goat

    But he didn’t even stop to thankera.

    ​

    Boris Johnson

  3. Nem konkrét vers, de inkább nekem az a kedvenc verses “fun fact”-em, hogy Petőfi összes verse le van fordítva kínaira (kínai neve: ​ 裴多菲 山多尔)

  7. Kedvenc vers nincs, de úgy általában József Attila verseit mondanám. De mostanában ez az Arany János részlet fog meg, olyan érzést ír le, amit szerintem csak akkor lehet megérteni, ha már te is érezted.

    *És engem akkor oly érzés fogott el…*

    *A szőlős gazda is, az egyszeri,*

    *Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,*

    *Látván, hogy szőlejét a jég veri,*

    *Dorongot ő is hirtelen kapott fel,*

    *Paskolni kezdé, hullván könnyei:*

    *”No hát, no!” így kiált; “én uram isten!*

    *Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!”*

  9. “Verset írni csak olyankor szabadna,

    mikor nem számít lábadnál az akna,

    mellé vagy rá — olyan mindegy a lépés,

    olykor halál a tisztes célba érés”

  10. Narancssárga a vezető párt színe,
    Tagjai a legbecsületesebbekk politika krémje.

    Van itt minden, mit csak elképzelni lehet,
    Hónapokon át tartó, forint lejtmenet.

    Kétharmad, erős gazdaság, ereszcsatornán végetérő szexuális menet.

    Az ellenzék persze a hibás csakis mindenért,
    De még jó, hogy vannak hőseink, többek között Lőlő, aki mindenhez is nagyon ért.

    Néki hős neve, Közpénz Kapitány, kit szeret a nép,
    De nehogy véleményt formálj, mert a TEK rögtön színre lép.

    Tanárainkat, orvosainkat is nagy tisztelet övezi,
    Bár van, aki máshogy látja, szerintük a párt őket inkább szemén vizeli.

    Mi vagyunk Európa szíve, legnagyobbja,
    Korrupciónak nálunk se híre, se hamva.

    Az oroszok is szeretnek minket nagyon,
    Tapsolnak is nekünk más országok lépten-nyomon.

    Egy embernek köszönhető szinte mindez,
    A nyugdíjasoknak is mindenben kedvez.

    A nevét most nem mondom, hisz úgyis tudjátok,
    Ne feledjétek, hogy nektek van a legjobb hazátok.

  15. Pilinszky János: Egyenes labirintus

    Milyen lesz az a visszaröpülés,

    amiről csak hasonlatok beszélnek,

    olyanfélék, hogy oltár, szentély,

    kézfogás, visszatérés, ölelés,

    fűben, fák alatt megterített asztal,

    hol nincs első és nincs utolsó vendég,

    végül is milyen lesz, milyen lesz

    e nyitott szárnyú emelkedő zuhanás,

    visszahullás a fókusz lángoló

    közös fészkébe? – nem tudom,

    és mégis, hogyha valamit tudok,

    hát ezt tudom, e forró folyosót,

    e nyílegyenes labirintust, melyben

    mind tömöttebb és mind tömöttebb

    és egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk.

    https://www.youtube.com/watch?v=ozk4cn7e5fo

  27. Kányádi Sándor – Valaki jár a fák hegyén

    valaki jár a fák hegyén
    ki gyújtja s oltja csillagod
    csak az nem fél kit a remény
    már végképp magára hagyott

    én félek még reménykedem
    ez a megtartó irgalom
    a gondviselő félelem
    kísért eddigi utamon

    valaki jár a fák hegyén
    vajon amikor zuhanok
    meggyújt-e akkor még az én
    tüzemnél egy új csillagot

    vagy engem is egyetlenegy
    sötétlő maggá összenyom
    s nem villantja föl lelkemet
    egy megszülető csillagon

    valaki jár a fák hegyén
    mondják úr minden porszemen
    mondják hogy maga a remény
    mondják maga a félelem

  28. Ady Endre – Szeretném ha szeretnének

    Sem utódja, sem boldog őse,
    Sem rokona, sem ismerőse
    Nem vagyok senkinek,
    Nem vagyok senkinek.

    Vagyok, mint minden ember: fenség,
    Észak-fok, titok, idegenség,
    Lidérces, messze fény,
    Lidérces, messze fény.

    De, jaj, nem tudok így maradni,
    Szeretném magam megmutatni,
    Hogy látva lássanak,
    Hogy látva lássanak.

    Ezért minden: önkínzás, ének:
    Szeretném, hogyha szeretnének
    S lennék valakié,
    Lennék valakié.

  32. Mostanában férjemmel nagy kedvenc Radnótitól a Mint észrevétlenül. (A Kaláka zseniális feldolgozásában)

    Mint észrevétlenül álomba hull az ember,
    úgy hull az ifjukorból a férfikorba át;
    már múltja van s leül szemközt komoly szeszekkel
    s apányi lett körötte már egyre több barát.
    Apa és kisfia most együtt látogatják,
    s a kisfiú lesz lassan, ki jobban érti őt,
    ki érti még lobos szivének sok kalandját,
    s kijátsszák lent a padlón a hintázó időt.
    De mégis néhanap felnőttként pénzt keres már,
    megrendelésre fordít, eladja verseit,
    már szerződést bogoz, számolgat és protestál
    s megélni néki is csak a mellékes segít.
    Sikerre nem kacsint, mert tudja, egyremegy,
    e hölgy kegyeltje az lesz, ki jókor érkezett; –
    kedvence már a mák s a bíborhúsu meggy,
    a bús kamaszt igéző méz és dió helyett.
    És tudja, nyáron is lehullhat egy levél,
    hiába táncol és csal a forró emberész,
    s minden megméretik, ha egyszer majd nem él;
    sportbajnok nem lehet már, sem kóbor tengerész,
    de megtanulta, hogy fegyver s szerszám a toll,
    s ugyancsak nyaktörő az, ha méltón peng a lant,
    s hogy eljut így is ő mindenhová, ahol
    mezítlen él a szándék és perzsel a kaland.
    És míg tollára dől, a gyermekekre gondol,
    és nincs nehéz szivében most semmiféle gőg,
    mert értük dolgozik, akár a néma portól
    csikorgó gyárban élők s műhelyben görnyedők.

Leave a Reply