Most láttam [ezt](https://www.youtube.com/watch?v=LEb2RrChO7A) a videót, ami bemutatja egy iskola tantervét az USA-ban. Ez csak egy (illetve inkább 2) iskola bemutatása, de mivel egy amerikai van a videóban, ezért gondolom hasonlóan alakul ez más iskolában is. Lehetséges, hogy valamit félreértettem a dolgok közül, de majd úgyis kijavítanak a kommentekben. 😀 Számomra sok mindent megmagyaráz, az amerikaiak mit és miért tudnak/nem tudnak ezek után. A lényeges pontok, amik nekem szemet szúrtak:
* náluk már a középiskola is hasonló az egyetemhez, krediteket kell gyűjteni, van kötelező és választható is
* történelmet 2 évig tanulnak, de ez SZINTE TELJESEN csak az USA történelme (ez megmagyarázza, miért kell nekik tudni sorban az elnököket, ami tök felesleges, de nem nagyon tudják az egyetemes történelmet), felvehetsz még olyan tárgyakat mellé, mint “american minorities” és “holocaust” (ez megmagyarázza, sok amerikai fejében miért csak annyi van a II. világháborúról, hogy a nácik rosszak, ami igaz, de azért ez így eléggé redukálja a világháborút)
* egy évig tanulnak nyelvet az angolon kívül
* a tesi és “health” óra össze van kapcsolva, itt van a szexuális felvilágosítás, sőt még a KRESZ is, mert ahogy kivettem a videóból, az iskolában meg tudják csinálni a KRESZ vizsgát, majd utána folytathatják a vezetéssel (az már nyilván fizetős, és nem az iskolában van)
* ha már itthon hiányolják jogosan a tantárgyi kapcsolódást, ők úgy tanulják a matekot is, hogy 1 évig csak algebra, 1 évig csak geometria stb.
* gyakorlatilag nincs földrajz, töri órán tanulják az államokat, melyik hol van, de a “science” órákon belül nincs földrajz (van egy felzárkóztató “science” tárgy, majd biosz, kémia és fizika)
* pozitívum, hogy rengeteg szabadon választható tárgy közül lehet válogatni, olyanok közül is, amik hobbik, de nem szakkörökön vagy, hanem rendes órákat veszel fel (nagyon sok művészeti, zenés, fényképezős, animáció, akár “architecture” óra is van)
Ti mit gondoltok, melyik rendszernek mi az előnye és hátránya? Én eddig nem láttam így összeszedve ezeket az infókat az amerikai oktatásról.
26 comments
Ha bármit is lopni kéne az amcsiktól az egyértelműen nem az oktatás, jézusom még így lerohasztva is magasabb szinten vagyunk mint a jenkik.
De persze magánszféra a menő ott is, és hamarosan nálunk is az lesz.
Hát ha itt is pisztollyal járnának a gyerekek a suliba, a fűtés lesz az utsó probléma az országban.
Nem az amerikai, hanem a finn rendszert kellene átvennünk. Amcsik is Észak-Európából lopták a legjobb ötleteiket, pl. rengeteg egyénileg választható tárgy ami a gyerek készségei köré épülnek fel.
Amcsik viszont itt megálltak és megtartották a saját rendszerük rossz elemeit, ahelyett, hogy valami épkézláb dolgot fabrikáltak volna belőle. Nem őket kell majmolni mindenben.
“de mivel egy amerikai van a videóban, ezért gondolom hasonlóan alakul ez más iskolában is”
Az 50 államban 50 gyökeresen eltérő oktatási szemlélet van, ráadásul bizonyos helyeken hatalmas ereje van a helyi választott bizottságoknak efelett.
* Show & tell – fejleszti a prezentációs képességet, a tömeg előtt beszélést, és nem, nem olyan mintha kihívnának felelni, kurvára más a kettő
* Debate club – Vitakultúrafejlesztés, de olyan formában, hogy kapsz olyan feladatot is, ahol az elveiddel homlokegyenest ellenkező álláspont mellett kell érvelned.
Nekünk nulla kísérlet volt bármelyik természettudományos órán, az lehetne jobb.
Annyira nem ismerem az amerikai oktatást, inkább az angolszász oktatással találkoztam (középiskolai érdeklődés + anglisztika alapszakon tanultak alatt), és nekem a projektalapú + csoportmunkás szemlélet tetszik a legjobban. Először is, a valóságban kb. minden magas hozzáadott értékkel bíró munka csoportban készül (nem neked kell egyedül előállítanod a legjobb pénzügyi elemzőszoftvert), és így már gyerekkorban rászoktatják a gyereket arra, hogy keresse, ő miben ügyes ÉS ez az ügyessége hogy érvényesül egy csapatban.
A másik, ami jó, hogy tényleg az egyéni érdeklődés irányítja a tanulást, és nincs az, hogy pazaroljuk a gyerek idejét azzal, hogy olyannal foglalkozzon, amivel valószínűleg sosem akar majd.
Az korábban nagyobb hátrányt okozhatott, hogy kevesebb lexikális tudást adtak át, de szerintem a 21. században már nem szükséges fejből tudni mindent, elég az, ha valaki tud megbízható forráskritikával dolgozni. (Saját példa: nem tudok megjegyezni egy-egy összetettebb Excel függvényt betűre pontosan, de tudom, hogy melyik fórumról kell kimásolnom az alap formulát, amit majd aztán átírok).
El ne felejtsd megemlíteni a havi kötelező lőtéri gyakorlatot intézményi kereteken belül 😀
Lehetsz unikornis.
> a tesi és “health” óra össze van kapcsolva, itt van a szexuális felvilágosítás, sőt még a KRESZ is, mert ahogy kivettem a videóból, az iskolában meg tudják csinálni a KRESZ vizsgát, majd utána folytathatják a vezetéssel (az már nyilván fizetős, és nem az iskolában van)
Ehhez hozzá kell tenni, hogy részben mert szinte kötelező a legtöbb helyen az autó, mivel hála a különféle korábbi és mostani lobbiknak tömegközlekedés legtöbb helyen használhatatlan vagy nincs, gyalogolni meg lehetetlen.
Emellett nagyon nem mindegy pl, hogy public v private a suli, és igen, államonként van az oktatás is szabályozva.
Mi az előnye a magyar oktatásnak az amerikaihoz képest? Attól függ, hogy Tótkomlóst figyeljük meg vagy Győr egyik fizetős suliját vesszük alapul.
Mennyivel jobb az USA-ban élni! Kivéve, ha Debrecen jobb környékén vagy Budán a Sashegyen laksz, szemben mondjuk Detroittal vagy San Diego Tijuanaval szemben lévő részén. Ugyanígy fordítva: Persze, Boston belvárosában vagy Pennsylvania azon részén felnőni, ahol Taylor Swift, még ahhoz képest is előny, ha te soproni vagy, a szüleid pedig Ausztriában keresnek és Magyarországon költik el.
A rendszerek közti különbség pedig azért értelmezhetetlen, mert azok elméleti dolgok és kizárólag attól függ az egyén sorsa, hogy ő milyen végrehajtóval találkozik.
kreszhez kapcsolódóan jogosítvány államtól függ, de egy csomó helyen annyi az egész, hogy beülsz a vizsgáztató mellé, mentek egy kört a semmi közepén 0 forgalmi kihívással(ugye náluk az autóközpontú várostervezés miatt messze nem annyira trükkös egyes helyeken ellavírozni, mint nálunk), és kész, meg is vagy, vezethetsz bármilyen személygépkocsit(legtöbb amerikai nem tud manuális kocsit vezetni, de ha akarnak, nem kell hozzá külön manuálison is levizsgázni, mint nálunk(bár nálunk meg elenyészően csinálják meg külön automatára csak a jogosítvány)). Egy csomó államban nem kell egyáltalán hivatalos oktatásban részt venned, csak a vizsga van .
Nehéz úgy összehasonlítani a két rendszert, hogy közben anyagi okok miatt mindkettő csak kínlódik.
Szerintem mindkettő sokkal jobban is működhetne ha a tanárok meg lennének fizetve.
nálunk egyelőre elég a láncing a suliban, az amcsik már golyóálló mellényben járnak
Szerintem annyi pozitívum van benne, hogy rugalmasnak tűnik, illetve kevés.
Nagyon hasznos ha van mindenkinek osztályközössége, tehát a teljesen saját órarend összepakolása nem annyira praktikus szerintem.
Mennyiségileg perpillanat kicsit túltoljuk, de ezt én tárgyakon belül oldanám meg, nem pedig tárgyak eltüntetésével (egy-két ritka kivételtől eltekintve)
Ha valami, akkor a választható tárgyak növelését támogatnám, egy kötelező, egységes törzs tantervvel. (Matekra mindenkinek kell járnia, de mondjuk választható *milyen* sport tevékenységre jársz.)
Amin a legfontosabb javítani amúgy a tanárok mennyisége és minősége, mindkettő valószínűleg fizetésemeléssel lassan feltornázható(?)
Én jártam gyerekkoromban amerikai általános iskolába 3 évig negyediktől a hatodikig.
* A legfőbb különbség a hozzáállás a gyerekekhez. Itthon az alap, hogy a tanár a tekintély, ő magyaráz, a jó gyerek pedig csendben hallgatja. Ott attól leszel jó ha értelmesen kérdezel, szkeptikusan állsz hozzá a tananyaghoz.
* A tananyag mennyisége elképesztően kevés a magyarhoz képest. Például matekon kb. semmi újat nem tanultam, zseninek éreztem magam a többiekhez képest.
* Nagyon sok a csoportmunka, hosszabb projekteket kell csinálni és azokat prezentálni.
* A történelem/földrajz (social studies) valóban nagyon Amerika centrikus. Szinte semmi szó sincs Európáról az ókor és Kolumbusz közt. Viszont több a kitekintés Afrikára és Ázsiára.
* Testnevelés egy vicc, ha nem akartál át sem kellett öltözni (a legtöbben nem tették). Kooedukált órák, egy csomó sportot és játékot kipróbáltunk (a gyephokitól kezdve a tae-kwon-do-ig), de egyikben sem merültünk el mélyebben.
* Irodalmon véletlenül sem kronologikus sorrendben haladtunk. Nagyon sok kortárs novellát/verset elemeztünk mindenféle nemzetiségű szerzőtől. Úgy éreztem ezek a szövegek sokkal közelebb vannak a gyerekekhez, mint otthon egy Kincskereső. Tök jó volt egyik héten egy polinéz őslakos kalandjai, a másikon meg egy kanadai srác túlél az erdőben. Viszont annyira ugráltunk az időben és a kultúrákban (és töri se segített), hogy csak egy nagy katyvasz lett a fejünkben.
* Rettentő sok volt a nacionalizmus performatív megélése, pl. minden reggel egy eskü elszavalásával kezdődik az amcsi zászló felé, kézzel a szíven.
* Szinte betegesen hangsúlyos a különböző rasszok megjelenítése mindenhol. Tényleg minden tankönyvi képben ahol emberi arcok voltak, kötelezően különbözőeknek kellett lenniük. Aztán a valóságban eléggé faji vonalak mentén barátkoztak, és néha éreztem a gondosan palástolt rasszizmust.
Úgy általában a tanárok inkább partnerként kezelték a gyereket, nagyon fontos volt az személyiség és a személyes kultúra és szabadság kifejezése és megélése. A gyerekek is felvették ezt a szerepet, sokkal önérzetesebbek és magabiztosabbak voltak. Hozzáteszem ez tud rettentő idegesítő lenni, ha nincs az ember hozzászokva, hogy ekkora arca van egy 10 évesnek.
Az elonye, hogy F-tol A-ig osztalyoznak, ugyhogy ha jo tanulo vagy lehetsz A+-os, ami koztudottan energiatakarekos. A hatranya, hogy lelohetnek az iskolaban.
előnye: érdekesebb, színesebb, kreatívabb, sokkal inkább skillalapú, demokratikusabb, sokkal könnyebb teljesíteni, van helye az egyéni ötleteknek, gondolatoknak
hátránya: nagyon keveset vár el, emiatt az átlagintelligencia és az alapműveltség alacsony. szinte semmit nem tanulnak más országokról, így hacsak a szabadidejükben nem foglalkoznak más országokkal (és már miért foglalkoznának), nem tudják a legalapvetőbb dolgokat sem, és ignoráns patrióta világszemléletük lesz, ahol mindennek a középpontja az USA ( r/USdefaultism ). nem tanulnak elég nyelvet, ennek eredményeképp ha már két szót megszólalnak egy másik nyelven, az már azt jelenti, hogy beszélnek rajta.
személy szerint én másodjára is a magyar oktatási rendszert választanám ehelyett, még akkor is, ha a maga módján ez is szar. legalább tanultunk világtörténelmet, nyelveket (én kettőt is, emelt óraszámban), igaz nekem is végig kellett ülnöm x év kémiát, bioszt meg matekot, de cserébe a matekfaktosoknak is a törit, magyart és az angolt. az, hogy folyamatosan röpdolgozatokat írattak, feleltettek, TZ-k voltak, és a fejünk fölött lóbálták az érettségit, mint Damoklész kardját (elitgimibe jártam), valahol hozzájárult ahhoz, hogy összetett gondolkodásom legyen a dolgokról, és felrakta a lécet intellektuálisan. ha amerikai lennék, akkor jómódúbb lennék (még a jelenleginél is dagadtabb, lol) egyszerűbb lelkületű, és esélyem se lett volna egyetemre menni a munkás családi háttérből.
Sikerült megragadnod talán az egyetlen dolgot amit nem érdemes tőlük átvenni.
Nemsokara leegyszerusodik a keplet.
Ott lesz, itt nem.
en amerikaban voltam cserediak es ott az iskola olyan mint egy borton. Reggel 8 kor felkelsz, felszallsz az iskolabuszra, sulinal lerak majd vegigsetalsz a folyoson ahol a tanarok a tantermek elott allnak. Rogton a bejarat mellett van a detention ahova az olyan gyerekeket rakjak akik nem viselkednek, elkulonitve. Csak egy asztal van elotted a fallal szemben oldalt pedig ilyen fekete arnyekolo van korulotted hogy ne lass semmit akarmerre fordulsz. Ot perces szunetek, ahol csak arra van idod hogy eljuss a masik tanterembe. Ha kiakarsz menni a WC-be akkor egy fuzetben a tanarnak hall pass-t kell adjon. Fegyveres rendorok vannak a folyosokon, rengeteg verekedes van amit ha levideozol akkor detention, ha feltoltod valahova akkor pedig a gyujto iskolaba kuldenek ahova a problemas gyereket kuldik.
Kaliforniában voltam lassan húsz éve gimiben egy évet, és az volt a benyomásom, hogy tökéletes rendszer annak, aki tudja mit akar. Hatféle órát veszel fel a tizenakárhány helyett, és minden nap ugyanaz a hat óra van, innentől fogva az egymásra épülő AP tárgyakkal egy területen hamar magas szintű tudást lehet szerezni. De persze mutass egy elsős gimnazistát (vagy végzőset), aki tudja mit akar, így elkallódni is könnyű benne – persze többnyire a szülők állítják össze a tárgyakat. A magyar iskolarendszerben (ismételten mondom, húsz éve) sokkal szélesebb spektrumú műveltségre tehetsz szert, de ugyanakkor sokkal több teljesen felesleges dolgot is nyomnak le a torkodon.
Az, hogy mennyivel több pénz volt ott az oktatásban, gondolom nem kell ecsetelni, nekem a kedvencem példám az ének-zene, ugye itt Kodály országában ez annyi, hogy a fejhangú tanárnéni a tíz éve hangolt pianínón népdalokat énekeltet, ott meg egy külön épület volt erre a célra három óriási próbateremmel, a cintányértól a gitáron, csellón át a szaxofonokig MINDEN hangszerrel, hogy az is tudjon csatlakozni a zenei programhoz, akinek a szüleit mondjuk nem veti fel a zsé. A délutáni sávban az iskola jazz big bandjében gitároztam, akkora élmény volt, amit itthon sosem kapsz meg. De mondhattam volna hogy volt kémiai/fizikai labor, woodshop, sportpályák, illetve nem véletlen mondták school districtnek, mert tényleg városrésznyi placcon terült el a suli, és tényleg az volt az érzésem, hogy ha ott BÁRMI érdekelt a magfizikától a főzésig, és jelentkeztél rá, akkor meg tudtak rá tanítani, volt hozzá pénz, paripa, fegyver, emberanyag.
+1, ami még beugrott azóta: Channel One. Na attól hullott a hajam. Minden reggel második órában bekapcsolt a tévé az összes osztályteremben, és elindult egy ilyen gyerekeknek szánt fókusz-szerű magazinműsor, csak két percenként ment a “Csatlakozz a sereghez” reklám, meg tolták az amerikai hadsereg gagyi pécés FPS-ét is ezerrel. Az katasztrófa volt. Bush-éra, no.
A kreditrendszer itt se lenne hülyeség, aki már tudja, hogy ő humán érdeklődésű, azt ne kelljen 12 éven át tömni a matek különféle perverzióival. Valami alapműveltség viszont minden tárgyból szükséges. Szerintem az ideális valahol az ő rendszerük és a miénk közt lenne.
Ugyan nem a kerdesedre valaszolok, de erdekes lehet: A ferjem kanadai, es vegigkovette a tesom erettsegi felkeszuleset, magat a vizsgat, meg a vegzos ev esemenyeit. Azt mondja, h szte nem radikalisan kulonbozo a ket rendszer, de azert boven latott olyat, ami neki szokatlan.
– Tesom pl mellette tanult fizikat, es a ferjem azon rohogott, h nem tartja magat hulyenek, es van harom diplomaja, de attol, h egy 17 eves gyerek epp az atomfizikarol (?) tanul kicsit elbizonytalanitotta
– Eleve a lexikalis tudas itthoni nyomatasa is furcsa neki, azt mondja, h szerinte ebbol a szempontbol egy magyar gimnazista tobbet tudhat, mint egy kanadai. Mas kerdes, h mi marad meg belole.
– A mi szalagavantonkat (prom) a mai napig nem erti, hogy mi az ertelme eskuvoi ruhaban keringozni a nagyszuloknek es ez hogyan alakult ki. Szerinte tok vicces, hogy az osztalytanc alatt eleg obszcen szovegu amcsi dalok szoltak, de mivel a kozonseg nem beszel jol angolul, ez senkinek nem szurt szemet. (“The song is about fucking and all the grandmas are clapping, that shit’s hilarious”)
– A varosban, ahonnan szarmazom, a ballagas alkalmaval a varos osszes vegzose az utcan vonul es enekel, ez is tok nagy elmeny volt neki. Az o gimis ballagasuk inkabb hasonlit az egyetemi diplomaosztora
– A szerenadozas intezmenye is uj volt neki. Azt mondja, h elkepzelhetetlen lenne Kanadaban egy olyan hagyomany, ami lenyegen megengedi a pialast a kiskoruaknak
– Letezik a szabadon valasztott targy intezmenye az o gimijeben, es tobb opcio van nyelvtanulasra, muveszeti agakra, diy dolgokra, mint pl aszatalosmunkara
– Edit: plusz egy, ahogy irta valaki mas is, h sok foglalkozast, pl sportokat a szulok vezetnek Kanadaban. A sogornom pl a fia kosarcsapatanak az edzoje volt tavaly. For Dummies konyvekbol tanult elotte, allitotta ossze az edzestervet, intezte a mezeket, szervezte a varosi bajnoksagot a tobbi szulovel stb.
Cserediák vagyok most az USA-ban. Ez a 3.hónap amióta itt vagyok. Nekem az itteni rendszer jobban tetszik mert azt tanulok amit akarok (csillagászat, fizika), több motivációm van a tanulásra mert jobban élvezem. Könnyebb ez a rendszer (napi 1 óra tanulással jó jegyek tudsz szerezni) ezáltal több szabadidőm itt nem úgy mint otthon, így sok hobbim van pl: Elkezdtem zongorázni. Könnyű rendszernek a hátránya hogy a társadalom egyik része nem túl művelt. Itt tervezek leérettségizni, egyetemre járni mert az a irány ami érdekel (aerospace engineering) azzal itt többre viszem mint otthon.
Amúgy meg az én sulimban ùgy mondták hogy 2 év világtörténelem és 2 év USA történelem, ha meg választasz egy nyelvet akkor meg 3 szint van, egy szint egy évbe telik. Minden államnak amúgy más iskola rendszere van, én Floridába vagyok.
nem jártam amerikai iskolába, csak magyarba, ezért csak filmek alapján, de nekem kurvára tetszik az ott ábrázolt tudomány óra (fizika, kémia, biosz) illetve a testnevelés (zsámolyugrás és nyilvános megszégyenítés helyett válassz 1 sportot és told)