>„Nincs olyan, hogy tudatos vásárlás. Abban az esetben létezhetne ilyen, ha minden információt ismernénk: a saját igényeinket, amiket gondos önismerettel feltérképeztünk, az adott termék minden létező paraméterét, és mindezek alapján össze tudnánk kalkulálni, hogy mi a legjobb döntés. Erre azonban az ember nem képes.”
Doubt. Tök tudattalanul baszakszom hónapokat egy termék megvásárlásán.
Nem a szart nincs de ez a cikk is arrol szol hogy add fel ugyse tudsz tudatosan vásárolni lehet tudatosan vásárolni de az nem ott kezdodik hogy xx% akcio van rajta hanem ott hogy valoban szükséged van e ra es ha igen milyen olcsobb alternativak vannak.
Szerintem a szerző itt arra gondol, hogy a “megfontolt” vásárlás túl van értékelve. Mondjuk ebben annyiban igaza van, hogy maximum a nagyobb értékű vásárlások (autó, ház, stb.) érdemes átgondolni alaposan, a többi esetben a befektetett energia nem térül meg (nem spórolunk annyit, mint amennyi energiát megér). Szóval nem rossz ez a cikk.
Dehat eppen attol lesz tudatos, hogy a dontest megprobalja a hirtelen elotte levo adatokon (ar, szin, meret, marketinganyag stb amit rogton lat) kivul a szamara a dontes meghozatalahoz szukseges informaciot eloturni es amikor eleggel rendelkezik a dontes meghozatalahoz akkor azokat figyelembe veve dont. Minden informacio beszerzese nem optimalis es nem is attol lesz tudatos egy dontes, hogy minden informacioval rendelkezik valaki.
Ahogy a mondás is tartja: a tökéletesség a jó ellentéte.
Attól, hogy soha nem ismerhetünk minden paramétert, még érdemes arra törekedni, hogy jobbat vásároljunk.
Az mondjuk nem áll össze hogy ha sokat veszek olcsón, az miért baj? Egy fogkefe 1000 forint, 3 darab egyben 2000, akkor a cikk szerint pénzszóró fasz vagyok mert egyszerre úgyis csak eggyel mosok fogat…
> Ugyanígy a drágábbról automatikusan azt gondoljuk, hogy jobb
Hm. Először azt reagáltam hogy anyádat nézd hülyének. De ismerve ezt az országot, a bevásárló közönség nagy része tényleg nyáladzó véglény
7 comments
>„Nincs olyan, hogy tudatos vásárlás. Abban az esetben létezhetne ilyen, ha minden információt ismernénk: a saját igényeinket, amiket gondos önismerettel feltérképeztünk, az adott termék minden létező paraméterét, és mindezek alapján össze tudnánk kalkulálni, hogy mi a legjobb döntés. Erre azonban az ember nem képes.”
Doubt. Tök tudattalanul baszakszom hónapokat egy termék megvásárlásán.
Nem a szart nincs de ez a cikk is arrol szol hogy add fel ugyse tudsz tudatosan vásárolni lehet tudatosan vásárolni de az nem ott kezdodik hogy xx% akcio van rajta hanem ott hogy valoban szükséged van e ra es ha igen milyen olcsobb alternativak vannak.
Szerintem a szerző itt arra gondol, hogy a “megfontolt” vásárlás túl van értékelve. Mondjuk ebben annyiban igaza van, hogy maximum a nagyobb értékű vásárlások (autó, ház, stb.) érdemes átgondolni alaposan, a többi esetben a befektetett energia nem térül meg (nem spórolunk annyit, mint amennyi energiát megér). Szóval nem rossz ez a cikk.
Dehat eppen attol lesz tudatos, hogy a dontest megprobalja a hirtelen elotte levo adatokon (ar, szin, meret, marketinganyag stb amit rogton lat) kivul a szamara a dontes meghozatalahoz szukseges informaciot eloturni es amikor eleggel rendelkezik a dontes meghozatalahoz akkor azokat figyelembe veve dont. Minden informacio beszerzese nem optimalis es nem is attol lesz tudatos egy dontes, hogy minden informacioval rendelkezik valaki.
Ahogy a mondás is tartja: a tökéletesség a jó ellentéte.
Attól, hogy soha nem ismerhetünk minden paramétert, még érdemes arra törekedni, hogy jobbat vásároljunk.
Az mondjuk nem áll össze hogy ha sokat veszek olcsón, az miért baj? Egy fogkefe 1000 forint, 3 darab egyben 2000, akkor a cikk szerint pénzszóró fasz vagyok mert egyszerre úgyis csak eggyel mosok fogat…
> Ugyanígy a drágábbról automatikusan azt gondoljuk, hogy jobb
Hm. Először azt reagáltam hogy anyádat nézd hülyének. De ismerve ezt az országot, a bevásárló közönség nagy része tényleg nyáladzó véglény