Dokumentumfilmek Magyarországról (alapvetően ’80/’90-es évek) – 5. rész – Társadalmi viszonyok, szociológiai, néprajzi, szocializmus

**Együttélés – Színes Magyar Dokumentumfilm (1983.) Mokép Videótéka**

[https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/egyutteles](https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/egyutteles)

[https://youtu.be/i6yuf4Qewlg](https://youtu.be/i6yuf4Qewlg)

​

**Kisamerika**

[https://www.youtube.com/watch?v=psI8hLfyix8](https://www.youtube.com/watch?v=psI8hLfyix8)

KISAMERIKA, így hívja a helyi népnyelv azt a 60 komfort nélküli, egy szobás lakásokból álló munkáskolóniát Ózdon, amelyik még a 19. század végén épült. Itt forgattunk szociográfikus dokumentumfilmet 1975-ben. Ez a film 30 év bezártság után szabadult ki a doboz-létből, megidézve közelmúltunk keser-édes hétköznapjainak néhány pillanatát.

​

**Társadalmi előítéletek IV. rész 1972. – Cigányok és magyarok**

[https://www.youtube.com/watch?v=rXgwKrtS2hA](https://www.youtube.com/watch?v=rXgwKrtS2hA)

A cigányok vándorolnak, hogy pénzt keressenek. Ki engedte be a cigányokat Magyarországba?Mi a teendő a kérdéssel? A dologtalanokat össze kell fogni, rá kell venni őket a munkára. Tapasztalatok, vélemények a cigányokkal kapcsolatban. Kötelezővé kellene tenni a nyolc általánost. Pénz büntetéssel kell súlytani azokat a családokat, akik nem járatják iskolába a gyerekeket. Nem akarnak kimozdulni a megszokott környezetükből. A másik oldal: Faji megkülönböztetések, cigány szomszéd nem kell. A becsületesség nem kifizetődő. Cigány szokás fiatalon férjhez adni a lányokat, így háttérbe kerül a tanulás, taníttatás. Megbélyegzések, megkülönböztetések a társadalmon belül.Eltérő bánásmód.Nem keresik a munkaalkalmat, pedig lehetőség az lenne. Fajgyűlölet, általánosítás jellemzi a magyarokat a cigányok felé. A cigányok lopnak, koldulnak, sokat isznak a magyarok szerint. Rossz családi körülmények.Segítségre van szükségük. Felkarolásra, de nekik is akarni kell a változást.A megoldás a társadalom együttműködésében rejlik.

Faji előítélek. Vélemények. A két oldal szemben állása. Cigányok-magyarok különbözőségei. Javaslatok a társadalmi helyzet jobbá tételéhez. Szervezettség szükséges. Csak úgy lehet segíteni, ha ők is akarják! Egy új életforma kialakítása szükséges.

​

**A kor tükre-íme a szocializmus**

[https://youtu.be/ESpuumcNdtY](https://youtu.be/ESpuumcNdtY)

​

**Békeidök (fiktív dokumentumfilm)**

[https://www.youtube.com/watch?v=4hPi02Bej1c](https://www.youtube.com/watch?v=4hPi02Bej1c)

[https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/bekeido](https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/bekeido)

​

**Kende Márta – Küzdelem**

[https://www.youtube.com/watch?v=5L4rHvtEA1w](https://www.youtube.com/watch?v=5L4rHvtEA1w)

Kende Márta 1974-es filmje a Motorkerékpárgyárról annak bezárása előtt – Az üzemet 1946 végén más forrás szerint 1948-ban államosították, a neve WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat lett. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban 1954-ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett. A következő évtizedekben újra növekedett és diverzifikálódott, a KGST-együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az 1970-es évektől a termelés csaknem fele nyugati export volt.

**Magyar vidék csatorna – rengeteg dokumentumfilm (cigányság, vidéki élet, régi mesterségek, stb)**

[https://www.youtube.com/c/magyarvidek/videos?view=0&sort=p&flow=grid](https://www.youtube.com/c/magyarvidek/videos?view=0&sort=p&flow=grid)

​

**Önellátás A-Z-ig**

[https://youtu.be/RPEQyzz\_9Xs](https://youtu.be/RPEQyzz_9Xs)

A Gazdapiac.com stábja, Bohus Gábor szerkesztő és Oláh Viktor operatőr, vágó Szabados Csabánál járt Szőlősardón. Megnéztük a gazdaságát, sok hasznos tudással tippel, trükkel gyarapodtunk. Olvass tovább…

​

**Kő volt a kenyerünk – Dokumentumfilm**

[https://youtu.be/KH2V4L565D8](https://youtu.be/KH2V4L565D8)

Pilisi mészégetők története.

​

**EGY ÜTET TAPLÓ**

[https://youtu.be/f\_1\_\_mJHfAQ](https://youtu.be/f_1__mJHfAQ)

A film egy olyan – mába átörökített – dallal indul, amelyet a dalszerzőként is ismert Vinceffy(Borbély) Pirike (korondi fodrász) írt a toplászatról a hatvanas években. Az első percekben visszatekintünk a tapló múltbéli szerepére, amikor a tűzgerjesztés egyik legfontosabb eszköze volt. Az ötvenes évekig ugyanis elképzelhetetlen volt a pásztorok, de még a háztartások élete is tapló nélkül. Megmutatjuk, hogyan történt a tűzütés parázstaplóval, kovakővel és acéllal. Ebből az időből maradt fenn a mondás: nem ér egy ütet taplót. Elmondjuk, hogyan honosodott meg Korondon a taplófeldolgozás, kik emelték a bükkfa és nyírfatapló feldolgozását a népművészet szintjére, és mit tudnak a mai emberek arról, hogy mi mindenre használták a népi gyógyászatban. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont megbízásából készítette: Fábián Kornélia és Farkas Antal