Egyetértetek ezzel a videóval? Mit tudnátok hozzáfűzni? (+ csak szerintem olyan érzés, mintha erről a subról vette volna a véleményeket?)
[https://www.youtube.com/watch?v=vP-a9g\_Yrn8&ab\_channel=PottyondyEdina](https://www.youtube.com/watch?v=vP-a9g_Yrn8&ab_channel=PottyondyEdina)

(Az előző postom törölve lett, mert úgy tűnhetett, hogy Edináról, mint influenszerről szól, ami inkább másik subra való, de valójában nem erről van szó. Illetve inkább a sub véleménye érdekelne, mintsem a videó alatti kommentelők véleménye)

30 comments
  1. Nyelv miatt jó, illetve a kárpát-medence természeti adottságai is nagyon jók.
    Én a húszas éveimben járok, azért is jó ehhez a korosztályhoz tartozni, mert már felhúzták a vasfüggönyt, és könnyebben lehet megismerni más európai kultúrákat, amelyek mimdig segítenek ehy kicsit jobban megérteni a sajátot.

  2. A magyar nyelv tényleg szép, jók a természeti adottságaink, szépek a tájaink, és finomak az ételeink.

  3. Hátrafelé nyilaztunk b@szki, hátrafelé! Jó, nem mostanában de hát mi már csak ilyen múltban élő nép vagyunk. Meg büszkék vagyunk minden sikerre, amit nem mi hoztunk össze, de magyar. Pl. találmányok, olimpiai eredmények, kürtős kalács. Amúgy van bármi is ami boldoggá tesz ha magyar? Nem tudom miért kéne bármitől is jobban éreznem magam, ha valami nem az én érdemem. Nekem olyan fingreszelés a téma.

  4. Írok példát magam is, ihletésül.
    Szinte már közhely, hogy jó a gasztronómiánk, és személy szerint is több magyar étel a kedvenceim közt van, pl. a halászlé és a méltán híres gulyás leves, de ritkán említik a főtt húst kenyérrel és tormával, ami köré el tudnék képzelni ahhoz hasonló “brandet”, kultúrát mint a japán sushihoz és wasabihoz. Talán nem tartjuk annyira specifikus magyar fogásnak, pedig nem olyan sok helyen népszerű.

    A magyar nyelvben szeretem azt, hogy olyan “kiegyensúlyozott”. Nincs olyan erős hangsúlyozása, mint olasznak, ukránnak, csehnek vagy akár angolnak, mégsem ritmustalan. Így könnyen átadható sokféle érzelem erőlködés nélkül. Pl. a cseh remek nyelv ha komédiáról van szó, de drámai film szinte bohóckodásnak hat. Viszont olyan “brutális” hatása sincs, mint a németnek.
    Ezen kívül apró árnyalatok is jól kifejezhetőek vele szórenddel és ragozással. Nem nevezném kirívónak, nyilván az európai nyelvek is egész kifejezőek, de mégis jóval nagyobb a szókincse, mint egy random afrikai/ázsia törzsének, és elvont fogalmakat is egész jól ki lehet vele fejezni (ellentétben mondjuk a héberrel), hasonlóan a göröghöz. Nemek ugyan nincsenek benne, de ez inkább előny: nem kell a “woke” névmásokkal bajlódni. Legalább ezen nem kell veszekedni.

    Aztán ott van építészet, élen az Országházzal, bazilikákkal és sorolhatnám.

    Magyarország természeti adottságai pedig valóban kitűnőek. Szép természet, sok édesvíz, amit egyébként jobban meg kellene becsülnünk.

  5. Európai szinten fillérekért lehet jó életet élni (200 000€-ért a mai napig korrekt házat veszel, 6 euróért vágja a fodrász a hajam, 15 euróért masszíroztatok, a kedvenc éttermemben (komoly áremelést követően is) 7€ környékèn vannak a főételek), de mégis könnyen lehet európai szinten sok pénzt keresni.

    Budapest szerintem világszinten is nagyon klassz város, mondom úgy, hogy az USA-tól Ausztráliáig kevés helyen nem jártam. Nem élnék ott semmi pénzért, de havi 2-3x rámtör, hogy le kell ugrani pàr napot – nem is adtuk ki/el a jó öreg lakást.

  6. Gazdag történelem, gazdag kultúra, legkeletibb Nyugat, legnyugatibb Kelet, magyar nyelv, te jó isten, amit Karinthy és Arany műveltek vele, szeretem, hogy ezen a dallamos, szép és leíró nyelven gondolkodom. Tudok szarkasztikusan, sírva vigadni (nem cinizmus!). Szeretem a vidéket. Szeretem a várost. Szépnek találom az erdőt, ahol legalább 5 féle madár énekét hallom, miközben a Mátrát csodálom. Vadul szaladok a semmibe, felszabadít az Alföld pusztasága, a szabadság, hogy se előttem, se mögöttem semmi nincs. Szeretek lecsípni a szőlőfürtből, kiülni egy fröccsel és találkozni a a naplementével, ahogy csillog a Balaton tükrén. Visegrádon, a fellegvárban tisztán érzem a királyi fenséget.

    Szeretem a magyar irodalmat, mert rólam szól, nekem szól-de szebb bármelyik gondolatomnál.
    Szeretem a magyar zenét, mert minden boldogat, fájdalmat megénekel. Szeretem a halasi csipkét, hogy összekacsintok veled, mert mi tudjuk, milyen finom a túró, vagy a túró rudi, matyó mintás falvédőt, a szerencsi csokit, gyulai lángolt kolbászt, és néha jól esik az az igazi tiszta pálinka-pörkölttel. És szeretem, amikor ezeket dicsérik.

    Annak minden terhével, nyomorával szeretem ezt az országot, mert ide születtem, ez az enyém, itt gondolkodok, érzek, és ha már így alakult, igyekszem magamévá tenni. Nehéz magyarnak lenni, kialakult erre válaszul egy sajátos néplélek, de ennek is megvan a maga ajándéka és átka.

  7. Az egyetlen előnye, hogy van ö és ü betűnk, így alapból könnyebben tudunk beszélni németül.

  8. – Ha külföldön mondogatod hogy “puszi puszi” van egy kibúvód.
    – Magyarul beszélni azért egy elég jó kis party-trükk.
    – Jók a magyar lányok, szépek kedvesek, igényesek, cukik, néha vad őrültek dehát a férfiak között is van mindenféle.
    – Egyszerű ételeink vannak amiket könnyű elkészíteni, sok paraszt étel ami a nincstelenségből és szegénységből fakad = olcsó, szintén jó megosztani másokkal és megmutatni külföldieknek.
    – Alapvetően viccesek és jól értik a humort a magyarok, nem sértődősek a külföldiek kicsit hópihék néha.

    Kb ennyi így hirtelen.

    Edit: azért írtam ennyi “külföldiek előtt” jellegű dolgot hogy valami kontextusba és összehasonlíthatóságba tudjam helyezni hogy milyen jó magyarnak lenni (pl nem magyarhoz képest)

  9. Nap mint nap lehet szekunder szégyenérzetem, anélkül, hogy elhagytam volna a lakást.

  10. – Anyanyelvükön küldhetem a picsába a fideszeseket.

    – Egy szép országban leszek nyugdíjas a 3.5 millió többi magyarral együtt, miután megszabadultunk a fideszesektől.

Leave a Reply