Viszont néhány jellemzője tényleg magyar népdalos, az utolsó két sor egy az egyben lehetne is, sőt, a legutolsó sor tényleg valamelyik népdalunk utolsó sorának a dallama, de nekem sincs hozzá szöveg a fejemben.
Még mongol torokéneknek is elmegy..
Nagyon sok gyerekmondókának van hasonló dallama és ritmusa. Hőc, hőc katona… gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet… gyí, gyí, paripa… antanténusz, szórakaténusz…
hangyabokányit a Hopp, Juliska dal “hej, gyere vélem egy pár táncra” / “Sári, Kati tudja, hogy kell járni” sorra emlékeztet
Így meghallgatva, nem annyira hasonlít a tipikus magyar nepdalokra. Kis terjedelmű, moll-hexachord, ha hasonlít is, azt inkább valamilyen egyetemes európai zenei nyelven teszi. Ami feltűnhet, az a négysoros kevés szótagszámú szerkezet (AABC), illetve az utolsó sorban a ré-lá lelépés, ilyen valóban sok van a népdalainkban. Maximum a manysi Kurenyka hasonlít hozzá egy kicsit, de valószínűleg ez is csak a fenti okok miatti kvázi véletlen egyezés (az is kis terjedelmű, la-pentachord egy halvány mi-dó — ré-lá tengellyel, de más sorszerkezettel (ha jól emlékszem, ABABB, és a szótagszám is teljesen más).
Ami elsőre beugrott, az a „Szegény legény vagyok én, erdőn-mezőn járok én”, de nem teljesen ugyanaz.
6 comments
Szerintem nem magyar népdal.
Viszont néhány jellemzője tényleg magyar népdalos, az utolsó két sor egy az egyben lehetne is, sőt, a legutolsó sor tényleg valamelyik népdalunk utolsó sorának a dallama, de nekem sincs hozzá szöveg a fejemben.
Még mongol torokéneknek is elmegy..
Nagyon sok gyerekmondókának van hasonló dallama és ritmusa. Hőc, hőc katona… gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet… gyí, gyí, paripa… antanténusz, szórakaténusz…
hangyabokányit a Hopp, Juliska dal “hej, gyere vélem egy pár táncra” / “Sári, Kati tudja, hogy kell járni” sorra emlékeztet
Így meghallgatva, nem annyira hasonlít a tipikus magyar nepdalokra. Kis terjedelmű, moll-hexachord, ha hasonlít is, azt inkább valamilyen egyetemes európai zenei nyelven teszi. Ami feltűnhet, az a négysoros kevés szótagszámú szerkezet (AABC), illetve az utolsó sorban a ré-lá lelépés, ilyen valóban sok van a népdalainkban. Maximum a manysi Kurenyka hasonlít hozzá egy kicsit, de valószínűleg ez is csak a fenti okok miatti kvázi véletlen egyezés (az is kis terjedelmű, la-pentachord egy halvány mi-dó — ré-lá tengellyel, de más sorszerkezettel (ha jól emlékszem, ABABB, és a szótagszám is teljesen más).
Ami elsőre beugrott, az a „Szegény legény vagyok én, erdőn-mezőn járok én”, de nem teljesen ugyanaz.