Amíg állítottam karácsonyfát, addig cérna volt…. De már 10 éve semmi.
Ma már csak gömbök és más díszek vannak a fán, amiket kihajtott gemkapoccsal lógatunk fel.
Gyerekkoromban viszont még tettünk a fára szaloncukrot, s akkor méretre vágott cérnát használtunk.
Tálka.
Ráhajítom azt jóvanazúgy
kosárka
Cérna gang where you at
Drót és tál
drót
Implikálva hogy nem a zacskóból eszi az ember
zöld cérna
Cérna és drót
A drót és a gémkapocs, gyors és kényelmes megoldás .
A cérnázás, lehetőség az együtt való mókolásra, beszélgetésre, ha valakinél elszakad a cérna akkor bosszankodni és vigasztalásul bekapni egy-egy cukrot. Együtt töltött minőségi idő , így hát maradunk a cérnánál.
Csak a csokoládétálibok raknak szaloncukrot a fára! Az igazi férfiak egyébként is sziloplaszttal, PUR habbal vagy elhasznát flexkorong darabokkal helyezik fel a díszeket!
Kötél
feldobál
Drót, hogy jól szétszurkálhassam az ujjamat, miközben felfűzöm rá.
M12X200 átmenő
Hagyományos drót ami átszúrja a kezedet, hogy a véráldozat is meglegyen a karácsony szellemében.
+ plusz egy kreatív hugica társasàg akik olyan ügyesen eszik le a szaloncukrot a fáról, hogy nem látszik, hogy lelegelték már rég az összeset, te meg masszírozhatod az üres papírokat egy idő után, ismételten belenyúlva a drótba, ha olyan tehetséges vagy, mint én.
Igen
Szaloncukor drót, de mostanság tál, mivel a gyerekek hamar megeszik a szaloncukrot…
Zselés
Drót.
Megfizethetetlen érzés, amikor a köröm alá fúródik.
Kötőfonal.
Szép színeket lehet válogatni, sokkal kezelhetőbb mint a cérna.
Anya minden 23-a estét azzal töltötte, hogy egyenként megcérnázta őket. Így néz ki a legigényesebben a fán, de nem tudom kinek van rá idegrendszere manapság.
Suliban sosem értettem, hogy az osztálytársak miért mondják hogy “mehetnek haza drótozni”;
Szüleim vettek a kilencvenes évek elején egy doboz konzum szaloncukrot, feldrótozták (természetesen iskolából/TSZből elhozott gemkapoccsal), és az elkövetkező 15 évben mindig azt használták (egy év után szépen kiszáradtak belül a szaloncukrok, a csomagolásuk fénye viszont töretlen volt végig), az evésre szánt szaloncukor pedig tálban a fa alatt volt.
Nem kellett drótozni és nem volt két nap után kinyitott csomagolásokkal tele a fa.
Nem populáris vélemény: mi tálcára rakjuk
Beszórás a fa alá, mert fasznak van kedve hozzá.
Egyik sem mert nincs önkontrollom és megeszem mielőtt feltenném
A szaloncukor arra van hogy megegyük, szóval tál
Mind a 3
Üknagyanyám valamikor barkácsolt jó vastag drótból zöldre festett akasztókat, amelyek erősen a gemkapocsra hajaznak. A család minden évben a fa leszedése (és a szomszéd telkére való dobása /s) után újra összegyűjtötte ezeket, hogy a következő ünnepre is használható legyen.
Így van a birtokunkban kábé 60 zöld akasztó, amelyek átélték Németország kapitulálását, az 56-os forradalmat, a rendszerváltást és 7 költözést, amelyek mindegyike alatt anyám nagyon közel állt ahhoz, hogy egy elegáns mozdulattal a szemetesládába helyezze őket.
Egyszerűen csak beszórjuk a fa alá. A fa alatt még szokott lenni valami terítő, így nyilván nem a földről esszük fel.
30 év után kezdtem megkérdőjelezni mi értelme egy döglött fát berángatni a lakásba majd feldíszíteni. Asszonynak kezdeményeztem az “alternatív csak indikatív” karácsonyfák témát de ő még nem érett meg rá.
Már régóta nincs a fán… (kínálós tálka)
Cérna.
Hosszú ideje ez az egyike a röpke pillanatoknak az évben , amikor el tudok beszélgetni faterommal akár a legkisebb/randomabb dolgokról. Amig ő köti, én akasztgatom, lassan 15 éve így megy ez.
Én bele szoktam markolni a szalon cukorba és szépen igényesen rádobom a fára. Ami rajta marad az szép, ami leesik, az amúgy sem volt fára való.
Kerestem Vitya arcát a tükröződésben. Csalódnom kellett.
Ez a kerdes tok jol illene egy par nappal ezelotti posztba ahol olyan temakat keresett valaki, amik politika mentesek de megosztoak (bajai – szegedi halaszle / ulve – allva seggtorles, etc.)
Cerna. Valamikor gyerekkorunkban volt otthon egy jo alkarnyi vastag, 20cm magas tekercs feher, muanyag/textil(?) cerna. Keptelenseg volt eltepni es elvagni sem volt olyan egyszeru, eles kes/ollo kellett hozza. Akkor abbol csinaltunk par szaz 20cm-es felbehajtott, vegen ossze csomozott hurkot. Azota is tartanak, be vannak hanyva a diszek koze, minden evben azzal kotozunk szaloncukrot.
Mindegy, csak üresen vissza lehessen csomagolni mintha lenne benne valami
A drót még úgyahogy belefér, de ki a halál olyan barbár hogy gémkapcsot használjon? 0_0
Gyorskötöző
Cérna hagyományosabb, kevésbé látszik, esztétikusabb.
Gémgapocs gondolom vlmi új proli szokás lehet. Az még a drótnál is jobban látszódik.
Én csak cérnát és drótot láttam másoknál. Gémkapocs/drót ha elfogy a cérna, de függ a dísztől.
Én már használtam kábelkötözőt, amikor nem találtam mást…
Cérna, DE mindkét végére egy-egy szaloncukor. Szaporább és nem kell azzal foglalkozni, hogy hogyan húzzam rá az ágra úgy, hogy ne akadjon bele mindenbe IS (elsősorban a tűlevelekbe). #lifehacks
Mármint anno, amikor még nem egyedül, hanem a családdal karácsonyoztam, most megeszem zacskóból (illetve dobozból, ami fancybb).
45 comments
Az nem gemkapocs?
Amíg állítottam karácsonyfát, addig cérna volt…. De már 10 éve semmi.
Ma már csak gömbök és más díszek vannak a fán, amiket kihajtott gemkapoccsal lógatunk fel.
Gyerekkoromban viszont még tettünk a fára szaloncukrot, s akkor méretre vágott cérnát használtunk.
Tálka.
Ráhajítom azt jóvanazúgy
kosárka
Cérna gang where you at
Drót és tál
drót
Implikálva hogy nem a zacskóból eszi az ember
zöld cérna
Cérna és drót
A drót és a gémkapocs, gyors és kényelmes megoldás .
A cérnázás, lehetőség az együtt való mókolásra, beszélgetésre, ha valakinél elszakad a cérna akkor bosszankodni és vigasztalásul bekapni egy-egy cukrot. Együtt töltött minőségi idő , így hát maradunk a cérnánál.
Csak a csokoládétálibok raknak szaloncukrot a fára! Az igazi férfiak egyébként is sziloplaszttal, PUR habbal vagy elhasznát flexkorong darabokkal helyezik fel a díszeket!
Kötél
feldobál
Drót, hogy jól szétszurkálhassam az ujjamat, miközben felfűzöm rá.
M12X200 átmenő
Hagyományos drót ami átszúrja a kezedet, hogy a véráldozat is meglegyen a karácsony szellemében.
+ plusz egy kreatív hugica társasàg akik olyan ügyesen eszik le a szaloncukrot a fáról, hogy nem látszik, hogy lelegelték már rég az összeset, te meg masszírozhatod az üres papírokat egy idő után, ismételten belenyúlva a drótba, ha olyan tehetséges vagy, mint én.
Igen
Szaloncukor drót, de mostanság tál, mivel a gyerekek hamar megeszik a szaloncukrot…
Zselés
Drót.
Megfizethetetlen érzés, amikor a köröm alá fúródik.
Kötőfonal.
Szép színeket lehet válogatni, sokkal kezelhetőbb mint a cérna.
Anya minden 23-a estét azzal töltötte, hogy egyenként megcérnázta őket. Így néz ki a legigényesebben a fán, de nem tudom kinek van rá idegrendszere manapság.
Suliban sosem értettem, hogy az osztálytársak miért mondják hogy “mehetnek haza drótozni”;
Szüleim vettek a kilencvenes évek elején egy doboz konzum szaloncukrot, feldrótozták (természetesen iskolából/TSZből elhozott gemkapoccsal), és az elkövetkező 15 évben mindig azt használták (egy év után szépen kiszáradtak belül a szaloncukrok, a csomagolásuk fénye viszont töretlen volt végig), az evésre szánt szaloncukor pedig tálban a fa alatt volt.
Nem kellett drótozni és nem volt két nap után kinyitott csomagolásokkal tele a fa.
Nem populáris vélemény: mi tálcára rakjuk
Beszórás a fa alá, mert fasznak van kedve hozzá.
Egyik sem mert nincs önkontrollom és megeszem mielőtt feltenném
A szaloncukor arra van hogy megegyük, szóval tál
Mind a 3
Üknagyanyám valamikor barkácsolt jó vastag drótból zöldre festett akasztókat, amelyek erősen a gemkapocsra hajaznak. A család minden évben a fa leszedése (és a szomszéd telkére való dobása /s) után újra összegyűjtötte ezeket, hogy a következő ünnepre is használható legyen.
Így van a birtokunkban kábé 60 zöld akasztó, amelyek átélték Németország kapitulálását, az 56-os forradalmat, a rendszerváltást és 7 költözést, amelyek mindegyike alatt anyám nagyon közel állt ahhoz, hogy egy elegáns mozdulattal a szemetesládába helyezze őket.
Egyszerűen csak beszórjuk a fa alá. A fa alatt még szokott lenni valami terítő, így nyilván nem a földről esszük fel.
30 év után kezdtem megkérdőjelezni mi értelme egy döglött fát berángatni a lakásba majd feldíszíteni. Asszonynak kezdeményeztem az “alternatív csak indikatív” karácsonyfák témát de ő még nem érett meg rá.
Már régóta nincs a fán… (kínálós tálka)
Cérna.
Hosszú ideje ez az egyike a röpke pillanatoknak az évben , amikor el tudok beszélgetni faterommal akár a legkisebb/randomabb dolgokról. Amig ő köti, én akasztgatom, lassan 15 éve így megy ez.
Én bele szoktam markolni a szalon cukorba és szépen igényesen rádobom a fára. Ami rajta marad az szép, ami leesik, az amúgy sem volt fára való.
Kerestem Vitya arcát a tükröződésben. Csalódnom kellett.
Ez a kerdes tok jol illene egy par nappal ezelotti posztba ahol olyan temakat keresett valaki, amik politika mentesek de megosztoak (bajai – szegedi halaszle / ulve – allva seggtorles, etc.)
Cerna. Valamikor gyerekkorunkban volt otthon egy jo alkarnyi vastag, 20cm magas tekercs feher, muanyag/textil(?) cerna. Keptelenseg volt eltepni es elvagni sem volt olyan egyszeru, eles kes/ollo kellett hozza. Akkor abbol csinaltunk par szaz 20cm-es felbehajtott, vegen ossze csomozott hurkot. Azota is tartanak, be vannak hanyva a diszek koze, minden evben azzal kotozunk szaloncukrot.
Mindegy, csak üresen vissza lehessen csomagolni mintha lenne benne valami
A drót még úgyahogy belefér, de ki a halál olyan barbár hogy gémkapcsot használjon? 0_0
Gyorskötöző
Cérna hagyományosabb, kevésbé látszik, esztétikusabb.
Gémgapocs gondolom vlmi új proli szokás lehet. Az még a drótnál is jobban látszódik.
Én csak cérnát és drótot láttam másoknál. Gémkapocs/drót ha elfogy a cérna, de függ a dísztől.
Én már használtam kábelkötözőt, amikor nem találtam mást…
Cérna, DE mindkét végére egy-egy szaloncukor. Szaporább és nem kell azzal foglalkozni, hogy hogyan húzzam rá az ágra úgy, hogy ne akadjon bele mindenbe IS (elsősorban a tűlevelekbe). #lifehacks
Mármint anno, amikor még nem egyedül, hanem a családdal karácsonyoztam, most megeszem zacskóból (illetve dobozból, ami fancybb).