https://magyarnarancs.hu/publicisztika/pszichopata-narcisztikus-miota-lettek-a-pszichiatriai-diagnozisok-szitokszavak-255000

“A laikus diagnosztizálás így tehát valójában hatalmi kérdés. Azt fejezi ki, hogy az ember tud valamit a másikról, amit az nem tud magáról.” (
Magyar Narancs facebook)

“A pszichodiagnosztikai címkék részben szitokszavakká, részben sorsmagyarázó mantrákká vedlettek. A házasságon belüli hullámvölgyek során kiderül, hogy férjemnek/feleségemnek anya-/apakomplexusa van, ha a munkahelyemen nem boldogulok a számítástechnikai rendszerrel, annak nyilvánvaló oka, hogy az informatikus auti (így, becézve), a lehengerlő politikus pszichopata, a hűtlen szerető állandósult eposzi jelzője pedig a „narcisztikus fasz” (mellesleg a hűségesé is, csak neki azért, mert vele együtt kell élni). Ezzel párhuzamosan viszont egyre inkább kopnak ki a szóhasználatunkból az olyan, az emberi viselkedés leírására mindeddig elég hasznosnak talált jelzők, mint a visszahúzódó, önző, befelé forduló, gátlástalan, impulzív, szeszélyes, kiszámíthatatlan, indulatos, nagylelkű, meggondolatlan és még hosszan sorolhatnám. “

Én a magánéletben hallottam már, hogy aspis (így, becézgetve az aspergerest), nárci, full borderline, tuti autista meg hasonlókat. Hihetetlen idegesítő, fölényeskedő okoskodásnak hangzik az egész. Sokkal jobban hangzik, ha a seggfejeket seggfejnek nevezzük, és nem kezdjük el patologizálni.

37 comments

  2. Nem csak hogy szitokszavak, de ugy dobaloznak veluk nehany szemelyisegjegy alapjan, mint azzal, hogy “lemegyek venni egy kilo kenyeret, szivem”. Ettol nem csak halalosan komolyan vehetetlen lesz az illeto, de degradalo sok esetben az elszenvedokre nezve.

  3. A “retardált”, “autista” és más DSM-4, DSM-5 diagnózisok is sajnos áldozatául estek egy-egy sértegetős trendeknek (némelyik korábban, némelyik később). Rettenetesen rühellem az ilyesmit, de sajnos ez a ‘valóság’.

  4. Szerintem felesleges ezekbe diagnosztizálást vagy különösebb mélységet látni, egyszerűen arról van szó, hogy az utóbbi 10-15 év önsegítő meg pop-pszichológia boomja miatt az átlagember szókincsébe is beépültek ezek a fogalmak a seggfej és más szitokszavak szalonképesebb és árnyaltabb alternatívájaként. A stigmatizálás probléma, de nem hiszem, hogy aki használja ezeket, az valóban patologizál.

  6. Tele a Tiktok pszihomókusokkal. Vannak önjelölt és doktoranduszok is. A különböző személyiségjegyeket kiejtik a szájukon és máris mindenki önjelölt diagnoszta lesz. Egy-egy személyiség zavart, pszihózist több hónap év mire diagnosztizálásra kerül. Jön dr. X és elmondja, hogy a gyerek nem tud megülni egy helyben állandóan izeg mozog, cserfes, szeleburdi azonnal rábökik, hogy adhd. És a szülők meg azon versenyeznek melyikük gyereke rendelkezik több és súlyosabb problémával. A felnőttekre meg könnyű rámondani, hogy nárcisztikus, bordeline, vagy skizofrén.
    Valahol károsnak tartom, hogy max. 3 perces videókban, nagyvonalakban beszelnek betegségekről, mentális problémákról, úgy hogy nincsenek tisztában azzal, hogy a néző milyen mértékben befolyásolható és milyen mértékben fogja az adott jegyeket önmagán diagnosztizálni.
    Mint amikor a Google-be bírják a tünetet és ők jobban tudják hogy mi bajuk.

  9. Az igazi betegségeket, problémákat pont ezért nem veszik komolyan.
    Hiszen a nárcisztikus nem egyenlő azzal, hogy köcsög valaki, aki kicsit másabb mint egy átlagember nem lesz autista, akinek vannak problémái a hangulatával, viselkedésével nem lesz Borderline, stb.

    Szerintem soha nem fognak ezek kikopni a nyelvhasználatból sajnos, és csak remélhetem, hogy idővel nem kezdik elbagatellizálni ezeket… habár, már most vannak kamu tiktokkerek akik (nem használom, csak ennek utánanéztem) akik a mentális betegségeket úgy próbálják beállítani mintha viccesek, cukik, jópofák lennének.

    És ahogy te is leírtad, vannak szimplán szar emberek, de szerintem sokan ezt képtelenek elfogadni, ezért inkább próbálnak valami magyarázatot találni arra, hogy XY miért viselkedik úgy ahogy.

  12. A “nárcisztikus” szó a közbeszédben mostanság egyenlő az “elhagyott a párom, igazából ilyen ő:” gondolatmenettel, amivel a legnagyobb probléma, hogy a nárcisztikus jellemvonások vagy viselkedés nem feltétlenül egyenlő a nárcisztikus személyiségzavarral. Nem akarom elbagatellizálni azoknak a helyzetét akik valódi nárcisztikus személlyel vannak rokoni vagy társas kapcsolatban, de saját maguknak is ártanak azzal, hogy azonnal valami külső problémával próbálják magyarázni a helyzetüket.

  14. Én már régota harcolok azért, hogy lehessen használni a “gonosz” kifejezést újra. Mert értem hogy mindenki lelkisérült meg az anyja meg az ő anyja miatt ilyen meg olyan. Meg azért kap féltékenysegi rohamot mert nem foglalkoztak vele kiskoraban. De had mondhassam már hogy balaki GONOSZ, valaki meg jóságos. Nem csak lelkisérült és kevésbé lelkisérült kategóriak, ennek megfelelően diagnózisok vannak, hanem jellemek, személyiségjegyek és viselkedési formák is.

  15. Az incel is szitokszó lett. A legtöbben azt se tudják honnan ered… Csak úgy odahajítják hogy te mekkora incel vagy hahahaaa

  18. Még annyit hozzá tennék a szóhasználat kérdéskörhöz, és talán a szakmai környezet miatt, amiben dolgozom ez még jobban kijön, “autista, nárcisztikus, pszichopata” stb. szavak használata nélkül is simán lehet mondjuk egy fogyatékos személyről úgy beszélni, hogy az durván sértő, stigmatizáló legyen és ugyanígy tudom, hogy attól, hogy valaki időnként elejti valamelyik ilyen kifejezést még simán lehet a legjobb szakemberek egyike, aki messze nagyobb nyitottsággal és segíteni akarással fordul felé, mint a másik, aki esetleg sosem használja (nyíltan) ezen kifejezéseket.

  19. Én gyülöm amikor valaki ezeket használja így akárhol(kivéve a pszichopatát mert én ismerek olyat akit ha az hanem tényleg olyan és szörnyű dolgokat képes tenni akár velem is a “mert az csak vicc volt” hozzászólással). Főleg ha valakit le autistáznak ami a legrosszab dolog mert számomra az nem vicces, főleg úgy hogy nekem van egy barátom aki az. A másik pedig amikor csak úgy dobáloznak azzal hogy “antiszoc” ez inkább miattam mivel egy hasonló “szociálisfóbia” tüneteinek több mint fele igaz rám.

  20. Az autista tényleg szitokszó lett, de szerintem a többi jelzőt teljesen komolyan értik az emberek. Én sem vagyok pszichológus, mégis biztosra veszem például, hogy a lázár pszichopata.

  21. Aztán lehet, hogy a legtöbb seggfej valójában elmebajos valamilyen szinten, és ezt most fedezzük fel Oo

    Amúgy persze, a közbeszéd irtóra el tud nyűni kifejezéseket, pláne a mostani túlingerelt, túlinformált világban. De talán talán TALÁN ez lehet egy lépés egy jobb irányba is, ha egyre többen kezdik el felismerni a pszichológiai mintákat, és rendesen utánanéznek, amennyire tudnak, és egy kicsit tudatosabban kezdik el kezelni a személyiségbeli dolgokat. Sikerülhet, ha nem uralkodik el a kommersz kliséokoskodás. Vagy túl nagy bizalmam van az emberekben? 🙁

  22. Megjegyzem ennek a fordítottja is létezik: amikor tényleg igaz rá, csak nem megy el diagnosztizálni magát, mert az derogál neki. Olyan is van, hogy a környezet gyanakszik, rábeszélik a dokira és tényleg azt a diagnózist kapja. Saját családomban volt erre példa.

  23. Őő… nem. Nem szitokszavak, szimplán szerencsére tart ott az orvostudomány, a pszichológia, illetve a társadalom, hogy valamennyire ismerjük már ezeket a személyiségzavarokat, illetve az autizmust stb., ami néhány évtizede még nem volt jellemző. Fejlődés és tájékozottság a szavak, amiket keresel. Nyilván diagnosztizálni maximum szorosabb ismertség esetén lehet (biztos diagnózist meg komplexebb zavarok esetén még így se nagyon lehet alkotni), viszont ezen személyiségzavaroknak, illetve az autizmusnak vannak viszonylag jól meghatározható/felismerhető tulajdonságaik, amik alapján gyanakodhatunk ezekre. Az autizmus spec. (viszonylag) ártalmatlan dolog, így semmi ok arra, hogy valakire máshogy nézzünk emiatt, de emberi kapcsolatokban (főleg szorosabb kapcsolatok esetén, mint párkapcsolat, szülő-gyerek viszony…) kulcsfontosságú pl. az erősen nárcisztikus vagy pszichopátiás viselkedés felismerése a saját egészségünk, lelki és testi épségünk érdekében, ráadásul ezek bizony sokkal gyakoribb problémák, mint ahogy egy átlagember gondolná… Ennek fényében kifejezetten áldásos, hogy ezek ekkora visszhangot kapnak manapság, és nem baj, ha a mások életét tönkretevő élősködőket, emberi hulladékokat megbélyegzik (természetesen nem az autistákról van szó).

  24. >„Pszichopata”, „narcisztikus” – Mióta lettek a pszichiátriai diagnózisok szitokszavak?

    Amióta léteznek? 😕 🤷‍♂️

  25. a multkor hallottam egy beszelgetest egy uj vigjatekrol amiben az a poen hogy mindenki pszichiatriai beteg de egymast jol meggyogyitjak a varoszobaban. azt hittem nem jol hallok. ez. ma. egy. vigjatek. igazabol a magyar nem PC kultura (udvariatlansagi kultura) minket jellemez.

    valaki karomkodik mert tourette szindromas. kacagtato. de sebaj majd mondjuk neki hogy ne karomkodjon es akkor majd meggyogyul.

  26. Szinonimaként használják arra, hogy nem bírják valakinek a pofáját vagy nem bírják elfogadni, hogy nincs igazuk. 🙂 Ha beletörik a bicskájuk egy vitába, jöhet a nárcizás/pszichozás és az áldozatpóz felvétele.

  28. Mert az emberek sokkal intelligensebbnek gondolják magukat ha bonyolult szavakat használnak olyan dolgokra amiket egyszerűbben is nevén lehet nevezni.

  31. Bár nem szitokszó, de a neurológiai kifejezések is szépen áldozatul estek. Ideges vagyok, idegbeteg, ideggondozó etc. etc… Az idegekkel foglalkozó orvostudományi ág a neurológia, azaz az ideggyógyászat. Régen még többé kevésbé egy kézben jártak, de mára már semmi közük egymáshoz

  32. A pszichopata és a nárcisztikus az nem diagnózis.

    Az APD(antisocial personality disorder) és hasonlóak azok.

    Lehet valaki nárcisztikus anélkül hogy nárcisztikus személyiségzavarban szenved.

  34. “szefós” – borsodban ment még ez is, amikor tini voltam, ez nyilvánvalóan a “sze.fo.” orvosi rövidítésből ered, a “szellemi fogyatékos” hivatalos jelölése. sajnos egy időben a szegregátumokban megnövekedett az ilyen kisgyerekek száma, ugyanis plusz segélyt lehetett kapni miatta. volt ebből óriási botrány is, amikor erre utalgatott a miskolci rendőr főkapitány. de a lényeg, hogy a szefós kifejezés akkor terjedt el, mert így jelölték a fogyatékos gyerekeket.

  35. Arról nem beszélve, hogy ezzel fel is menti az embereket a felelősségvállalás alól. Mert az autizmus, a borderline, vagy a nárcisztikus személyiségzavar veleszületett dolog, amiről az ember nem tehet – míg balfasznak lenni választás kérdése.

  36. 100 éve még a hülye, idióta szakkifejezés volt. Aztán jött a szellemi fogyatékos, ma már az se korrekt. Mindig akkor változik a terminológia, amikor már a játszóterek szókincsébe is beépül.

  37. Engem ami eléggé bosszant, hogy rengetegen diagnosztizálnak.
    -nem segít otthon
    -MERT EGY NÀRCISZTIKUS EMBER
    Nem biztos, Juli. Nem biztos.

    Egyébként mindig is lehetett szitokszó, hiszen mentálisan betegnek lenni tabu, tiltott. Mondjuk míg az első említett nem szitokként hasznàlja, addig a kedvesem is lehet olyan hangsúlyú/szövegkörnyezetű, hogy tudod, nem jóindulattal mondják.

Leave a Reply