Tavaly egy izgalmas régészeti ásatáson vettem részt, ahol egy törött bronzkori kard nyomába eredtünk. Erről készítettem egy kisfilmet, amelyben igyekeztem átadni a feltárás hangulatát, a találás örömét, illetve a bronzkori szórt temetkezések érdekességeit.
8 comments
A feltárás az ELTE BTK régészeinek, illetve a Pest megyei Közösségi Régészeti Egyesület (Ferenczy Múzeumi Centrum) önkénteseinek közös projektje volt. Viszonylag új jelenség, hogy régészeti feltárásokba fémkeresős önkénteseket vonnak be, akik a műszeres kutatás által rendkívül sok fémtárggyal gazdagítják a múzeumokat, s így bővítik a hazai régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos információkat. Ez a feltárás is egy önkéntes fémkeresős által jöhetett létre, aki az egyik kutatása alkalmával 3 db bronz kardpengét talált Telki határában.
Több ásatáson is részt vettem az elmúlt néhány évben, de számomra ennek volt a legjobb hangulata. Nem csupán a kiásott leletek sikere miatt, de az elképesztően működő kooperációs csoportdinamika miatt is.
Igényes és érdekes vidi lett, köszi!
Nagyon jó! Érdekes munka, jó kaland lehetett.
Ajánlom a Magyar Nemzeti Múzeum programját is: https://mnm.hu/hu/kiallitasok/idoszaki/kincset-ero-kozosseg
Alig várom hogy 5000 év múlva ugyanezt csinálják és “óh találtam egy műanyag kuglóf sütőt” felkiáltással rácsodálkozzanak mennyi hulladékot gyártottunk ebben az évszázadban.
Nem hinném, hogy van olyan célszerszámokon, hogy “funkció nélküli lyuk” pláne ha az egész struktúrális integritását veszélyezteti, mert annyira elvékonyodik az anyag körülötte. Biztos, hogy abban is volt valami. Talán éghető anyagból volt, és elégett a hamvasztás során. Szerintem nem szégyen kijelenteni azt, hogy nem tudjuk a funkcióját, sőt talán a régészeti szakmának jót tenne ez a fajta hozzáállás, mert kevesebb lenne tőle a belemagyarázás.
Jó videó, jó néha ténylegesen tartalmat látni a közösségi médiában a szokásos bulvár helyett.
Nagyon érdekes volt a videó. Durva belegondolni, hogy ennyire régen is éltek itt emberek, saját kultúrával és civilizációval, amelyről szinte alig tudunk valamit. A szombathelyi múzeumban anno körbevitt az egyik cimborám és szóba került, hogy a mai város közelében annak idején egy jelentős település működött, a hegytető fémhuták működtek és, az is szóba került, hogy a kor embere számára milyen misztikus látvány lehetett a hegy tetején működő kemencék látványa.
Jobb, mint a Kalman aranybulla sorozata
Szuper videó! Engem az lep meg legjobban az egészben, hogy a temetkezési szokást többre tartották az eszközök (vagy akár a nyersanyag) újra felhasználásánál. Ki ne akarna egy menő kardot magának? Node, lehet, hogy pont ezért törték / égették el a cuccokat, hogy a sírrablóknak ne legyen motiváció?